Belföld

MOK-elnök: Minden ötvenedik orvosnál súlyos öngyilkossági kockázatot mutat a szűrőskála

Hardy Anna / 24.hu
Álmos Péter előadása a Magyar Pszichiátriai Társaság konferenciáján 2026. január 22-én, Budapesten.
Hardy Anna / 24.hu
Álmos Péter előadása a Magyar Pszichiátriai Társaság konferenciáján 2026. január 22-én, Budapesten.
1380 orvos töltötte ki azt a kérdőívet, amelynek adatai szerint a sebészeti szakterületen kiugróan jelentkeznek az alkoholproblémák, de komoly hangulatzavarok és súlyos öngyilkossági gondolatok is jelen vannak a magyar orvosok körében. Többek között ezek derültek ki abból a kutatásból, amelyben a Magyar Orvosi Kamara, a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE munkacsoportjai a magyar orvosok mentális egészségét vizsgálták. Az első átfogó hazai felmérés előzetes adatait Álmos Péter, valamint a kutatásban részt vevő szakemberek ismertették a Magyar Pszichiátriai Társaság kongresszusán. A MOK elnökét kérdeztük az előzetes adatokról.

A Magyar Pszichiátriai Társaság kongresszusán még csak előzetes számokat prezentált a kollégáival abból az átfogó kutatásból, amely az orvosok mentális egészségét vizsgálta. Mikor várható a kutatás teljes, tudományos publikációja?

Jelenleg az adatok súlyozásán dolgozunk, ez február elejére valószínűleg elkészül, utána kezdhető meg a publikációs folyamat. A súlyozás egy olyan statisztikai folyamat, amivel elérhető, hogy ne csak a magyar orvosok 70 százalékát adó kamarai tagokra, hanem a teljes magyar orvostársadalomra érvényesnek tekinthessük a találatokat. Hasonlóan a közvélemény-kutatásokhoz, a tagságunkból véletlenszerűen kisorsolt kollégáknak küldtük ki a kérdőívet. Közülük nem mindenki válaszolt, akadt, aki félúton abbahagyta a kitöltést, végül a kollégák 17 százaléka töltötte ki teljesen a kérdőívet.

Ez elég kevésnek tűnik. Mi ennek az oka?

Ezt több tényező magyarázza. Egyrészt a témából adódik, hogy nagyon szenzitív kérdéseket vizsgálunk, ezekre nem mindenki akar válaszolni. Másrészt ez egy átfogó vizsgálat, így a kérdőív igen hosszú, 40 perc alatt lehet kitölteni. Feltehetően ez magyarázza, hogy a kollégák kétharmada elkezdte ugyan a kitöltést, de kevesen fejezték be. Tisztában voltunk ezzel, direkt választottuk azt a megközelítést, hogy nagyon sok kérdésünk legyen. Most alacsony a kitöltési arány, viszont a következő kérdőívünk így már sokkal célzottabb és rövidebb lehet. Az imént említett súlyozás biztosítja majd, hogy a válaszadók közül a teljes orvostársadalomra jellemző összetételnek megfelelően érvényesüljön például a nemi megoszlás vagy a lakóhely hatása. A tudományos közleményben már ezek az adatok fognak szerepelni.

Melyek a legfontosabb megállapítások az adatokat látva?

Fontos, hogy nem diagnózist alkotunk, hanem tüneteket mérünk fel ebben a vizsgálatban. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy nagyon-nagyon magas, az átlagnépességet meghaladó az orvosoknál a depressziós és a szorongásos tünetek előfordulása. Látjuk azt is, hogy ez sok esetben összefügg a munkaterheléssel. A kiégésnek bizonyos dimenziói például nagyobb valószínűséggel jelentkeznek olyan kollégáknál, akiknek ügyelniük kell. A kiégés mértékére pedig hatással van a családi állapot: a házasság védő hatású, érdekes módon ez akkor is érvényesül, ha már elváltak. A család feltehetően egy olyan dimenziót nyit az ember életében, ami miatt alacsonyabb a kiégés aránya. Az adataink közül a legriasztóbb, hogy minden ötvenedik orvosnál súlyos öngyilkossági kockázatot mutat a szűrőskála.

A súlyos öngyilkossági kockázat pontosan mit jelent?

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik