Az 1971-ben kiadott Magyar utónévkönyvben is szerepelt már több olyan név, melyeket a Kósa Lajos vezette Utónév-engedélyezési Bizottság nagy valószínűséggel kihúzott a jegyzékből, így például a fideszes politikus által gyakran emlegetett Kandida és Orália neveket sem a mai szülők kérelmezték, hanem azok már 55 évvel ezelőtt is léteztek, mondta a 24.hu megkeresésére dr. Raátz Judit, a Nyelvtudományi Kutatóközpont korábbi főmunkatársa.
A szakértő tavaly októberig nyelvészként aktívan részt vett a beérkezett névkérelmek elbírálásában, de a két hónappal korábban indult új rendszer miatt nyugdíjba vonult, mert nem értett azzal egyet.
2025 nyara óta a Kulturális és Innovációs Minisztérium, személyesen Hankó Balázs felel az utónévjegyzékért, a Nyelvtudományi Kutatóközpontnak pedig elvették a hatáskörét, már csak véleményezhetnek.
Megismertem a szabálykeretet, egyértelművé vált, hogy mi a céljuk, és ha egy kicsit is indokolható volt, élből utasítottam el sok kérelmet, mert tisztában voltam vele, hogy én hiába javaslom a neveket, a bizottság úgysem fogja elfogadni azokat
– beszélt az előzményekről Raátz Judit. Szerinte ennek köszönhető, hogy míg korábban évente akár 60-70 új nevet is elfogadtak, most a 281 javaslatból mindössze 7-et küldött tovább Kósáéknak a kutatóközpont, és abból végül csak egy nevet, a Vinkát fogadták el.
A nyelvész szerint ilyen szintű szigor soha nem volt Magyarországon, és kézenfekvő megnézni, hogy milyen nevek szerepeltek az 1971-es, első Magyar utónévkönyvben.
