Belföld

Sólyom László még az emberi bánásmódot emlegette a Szőlő utcai látogatásakor

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
A Szőlő utcai javítóintézet történetét kutatva kiderül, hogy nem minden államfő volt olyan távolságtartó az intézménnyel, mint Sulyok Tamás. A fiatalok rehabilitációját megcélzó helyről sokáig úgy írtak a sajtóban, mint ahol európai szinten is példaértékű munka zajlik, igaz 2016-ban már voltak hírek egy szexuális visszaélések miatt indult nyomozásról is. De vajon hogy került ide Moldova György?

A Szőlő utcai javítóintézetben történt visszaélések miatt kialakult botrány legújabb fejleménye, hogy a javítóintézetet a kormány és az ahhoz közeli lapok – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbbi kormányinfón elhangzott mondatai alapján – igyekeznek úgy beállítani, mintha egyszerűen csak egy „fiatalkorúak börtönéről” lenne szó, ahol fiatal bűnözőket tartanak fogva.

Mindez azt sugallhatja a közvélemény számára, hogy a politikusból youtuberré vált Juhász Péter által megosztott felvételeken látható visszaélések, és az újonnan nyilvánosság elé álló áldozatok történeteiben leírt szörnyűségek megérdemelt következményei annak, hogy ezek a fiatalok bűnöket követtek el.

Ez a narratíva azonban teljesen figyelmen kívül hagyja azt, amire több szakmabeli is felhívta a figyelmet: hogy az intézmény falai között előzetes letartóztatásban lévő – tehát nem elítélt – kamaszok az esetek nagy részében azért léptek a bűn útjára, mert halmozottan hátrányos helyzetűek, sőt, gyakran maguk is családon belüli erőszak áldozatai voltak. Ezért nem láttak maguk körül jó példát, és sok esetben azt sem tapasztalhatták meg, milyen az, ha rendesen odafigyelnek rájuk, és törődnek velük.

Az intézmény célja hivatalosan a fiatalok rehabilitációja

Pedig a hivatalosan Budapesti Javítóintézetnek nevezett intézmény honlapja jelenleg is így írja le a saját tevékenységét (az Intézetünk jelene, szakmai tevékenysége című aloldalon): az intézmény

küldetése, hogy a szociálisan hátrányos helyzetből, komoly deficitekkel érkező elesett, bajba került gyermekeknek védelmet, támogatást kell nyújtani. Oktatásukkal, képzésükkel, munkára nevelésükkel segíteni kell őket a képzettségbeli és szocializációs hiányaik pótlásában, pozitív irányú fejlődésükben, hogy esélyt kapjanak egy tisztább, jobb életre, a zökkenő mentesebb társadalmi beilleszkedésre.

Tehát a Szőlő utcai javítóintézet eredetileg azt a célt szolgálja, hogy segítse az előzetesben lévő fiatalok társadalmi reintegrációját. Például azzal, hogy a kertben lévő haszonállatokkal vagy növényekkel való foglalkozás révén állatgondozói vagy kertész képesítést is szerezhetnek, de aki akar, a textilipar rejtelmeiben is elmélyedhet.

Az intézményről szóló 1990-es, 2000-es években megjelent cikkek szerint a szakmai oktatás mellett színjátszó foglalkozások is voltak az előzetesben lévő fiatalkorúaknak, amit természetesen előadással koronáztak meg. (A Népszabadság Táncvarázs a javítóintézetben címmel szinte napra pontosan 25 évvel ezelőtt, 2000. december 16-án be is számolt az egyik ilyen előadásról.)

Dorics István / Fortepan Játszótér a Szőlő köznél, szemben a Szőlő utca 56., a Budapesti Jó Pásztor templom, jobbra a javítóintézet épülete 1974-ben.

Sőt, annak idején még az elkülönítőt is a fogva tartott fiatalok készítették el az 1990-es években történt legutóbbi nagy felújításkor. Ami a munka szeretetére való nevelés mellett arra is jó volt, hogy az építésben résztvevők akár a kőműves szakmát is elsajátíthatták.

Amiben sokáig úttörőnek számított

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik