A lakhatási válság enyhítéséről és a taxirendelet módosításáról is tárgyal a Fővárosi Közgyűlés, amely három hónap után ült össze szerdán. A főpolgármesteri javaslat arra ösztönözné a befektetőket, hogy új lakásokat építsenek Budapesten. Mindezt úgy kívánja elérni, hogy a főváros gyorsított eljárásban biztosítana közszolgáltatásokat a kiemelt beruházássá nyilvánított lakásépítésekhez, amiért cserébe azt kérik, hogy megfizethető, korszerű urbanisztikai szempontokat szerint építsenek lakásokat a befektetők.
A kormány nemrég kiemelt beruházássá nyilvánította azokat a projekteket, melynek részeként az Otthon Start feltételeit teljesítő lakások épülnek, feltéve, hogy annak keretében legalább 250 lakás valósul meg, és a lakások legalább 70 százaléka megfelel a hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszerének. Erre kíván tehát rácsatlakozni az adminisztratív terhek enyhítésével a főváros. „Az Otthon Start Lakáshitelprogram a lakások iránti keresletet tovább növeli. Mindez akkor nem vezet a lakásárak elviselhetetlen emelkedéséhez, ha a kínálat ezzel lépést tud tartani, vagy még inkább, meg tudja haladni a kereslet növekedését” – indokolta Karácsony Gergely.
A fővárosi taxisrendelet is terítékre kerül: szigorúbb szabályt hozna a kártyás fizetés kedvezményezettjére, utasoldali applikációt kérne, BKK-hozzáférést adna a rendelt utak adataihoz, részletesebb nyilvántartást vezetne a taxisokról és autóikról, kötelezővé tenné a sofőr nevének feltüntetését, továbbá bekameráznák a taxikat és a visszaélések visszaszorítása végett előírnák a már nem taxiként üzemelő járművek sárga fóliájának eltávolítását. Ugyanakkor a tarifákhoz nem nyúlnak. A 2013-as rendelet módosítása ellen tiltakoznak a taxisok, mert úgy látják, hogy a legtöbb javaslat nem az ő érdekükben a módosul. A közgyűléssel egy időben a taxisok a Városháza elé és a Hősök terére szerveztek tüntetést. A Városház utca az elejétől a végéig megtelt taxikkal, de a Hősök terét is ellepték a sárga autók.
Ordas Eszter, a Tisza frakcióvezetője családi okból lemondott a fővárosi képviselői mandátumáról: az őt váltó Gerzsenyi Gabriella eskütételével kezdődött az ülés. Gerzsenyi tavaly EP-képviselői mandátumot szerzett: Kollár Kinga mellett ő már a második olyan képviselője a Tiszának, aki európai és fővárosi képviselői is egyben. A képviselőcsoport vezetését Bujdosó Andrea veszi át Ordastól.
Zsolti bácsi és LMBTQ-ház
A napirend előtti felszólalások szokás szerint a nagypolitikáról szóltak: a DK-s Keszthelyi Dorottya és a párbeszédes Barabás Richárd „zsolti bácsizott”, az új tiszás frakcióvezető elmondta, hogy a kormány szemében a főváros ma azért célpont, mert nem a Fideszre szavazott, a fideszes frakcióvezető Szentkirályi Alexandra pedig a Tiszát ostorozta. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője városfejlesztési kérdésekről beszélt: a lakhatási válság kapcsán azt mondta, ilyenkor nem csak a lakások drágulásáról, hanem továbbgyűrűző hatásokról is beszélünk. Az agglomerációs szétterülés, amely a dugók fő oka is idesorolandó. Budapestnek elemi túlélési érdeke, hogy ez ellen felvegye a versenyt. Úgy látja, a Rákosrendező ügyében hozott döntések is ezt szolgálják: az elmúlt 35 év gyakorlatával szemben azt mutatják, hogy a fővárosnak van olyan irányú ambíciója, hogy emberléptékű és zöld városnegyedet hozzon létre.
A fővárosi közösségi költségvetés részeként a Háttér Társaság LMBTQ-szemléletű közösségi teret hozna létre. Ennek megvalósításáról a budapesti állampolgárok szavaznak majd, de a Fidesz azzal érvelt, hogy a gyermekvédelmi törvényben foglaltakkal szemben áll, hogy egy önkormányzati épület ilyen funkciót kapjon. A fideszesek azt akarták elérni, hogy a tiszások valljanak színt ebben az ügyben, de nem sikerült. A kérdés kapcsán az ellenzékiek a Szőlő utcai visszaélésekkel vágtak vissza, a témára a Tisza is rácsatlakozott. Molnár Dániel arról beszélt, hogy azok, akik ezeket a rémtetteket elkövették az emberi erkölcs legmélyebb bugyraiban léteznek, mert „a legvédtelenebbeken élik ki beteges perverziójukat”.
A fideszesek kikérték maguknak, hogy bizonyítékok nélkül próbálják meg hírbe hozni Semjén Zsoltot. Szentkirályi szerint a politika legmélyebb gödrét ásták ki ezzel a témával, amitől „minden jóérzésű ember gyomra kifordul”. A DK-s Déri Tibor szerint maguk a fideszesek nevezik meg a saját miniszterelnök-helyettesüket gyanúsítottként, a tiszás Porcher Áron pedig közölte, hogy tudni akarják, ki az a Zsolti bácsi, és az a két vezető fideszes politikus, aki a Szőlő utcában járt. A fideszes Gulyás Gergely szerint idáig senki sem beszélt arról, hogy kormánypárti politikusok jártak a Szőlő utcai javítóintézetben (az ügy hátteréről az alábbi cikkünkben írtunk).
Karácsony Gergely csak a vita végén emelkedett szóra. Elmondta, hogy szerinte tegnap a parlamentben Semjén Zsoltnak nem azt kellett volna mondania, hogy nem én vagyok Zsolti bácsi, hanem azt, hogy kivizsgálják az ügyet és minden információt nyilvánosságra hoznak.
Pénzügyi diktatúra
Szóba került a főváros anyagi helyzete is. A főpolgármester azt szeretné, ha a közgyűlés elkötelezné magát amellett, hogy a városvezetés folytassa a tárgyalásokat a kormánnyal. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója közölte, hogy felkerült a kormány honlapjára egy dokumentum a főváros gazdálkodásáról, melyen nem szerepel aláírás, de vélhetően a volt ÁSZ-elnök Domokos László készítette, aki hónapok óta vizsgálódik a kormány megbízásából. Ebben olyan megállapítások szerepelnek, miszerint Karácsony „pénzügyi diktatúrát” épített ki Budapesten és bringasztrádát hozott létre. Kiss Ambrus szerint olyan projekteket bírálnak, melyeket uniós forrásból finanszíroztak, és kritizálta, hogy az átvilágítás végén egy mindössze tízoldalas jelentést adtak ki, vagyis mindegyik oldal egymillió forintba került az adófizetőknek. Eközben az Állami Számvevőszék már másodszor vizsgálta a főváros gazdálkodását, és egészen eltérő megállapításokra jutott. A jelentés kimondja, hogy a főváros kedvezőtlen anyagi helyzetéhez a koronavírus-járvány és az energiaár-robbanás mellett a kormányzati elvonások is hozzájárultak, a város pénzügyi stabilitásának helyreállításának érdekében pedig azonnali és hatékony intézkedésre van szükség. A főváros pénzügyi helyzetéről itt írtunk bővebben.
Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÁSZ-jelentésben lesújtó megállapítások szerepelnek a BKK és a BKV vezetésének munkájáról, amelyek a legnagyobb közpénzfelhasználó fővárosi cégek, százmilliárdok folynak át rajtuk. Miután a közérdekű adatigénylésére nem válaszoltak, megkérdezte Karácsonytól, hogy a BKK és a BKV lemondott vezetői kaptak-e prémiumot a tavalyi teljesítményük után, de Karácsony azt mondta, nem szeretne az emlékezetére hagyatkozni, ezért erre nem válaszolt.
Szentkirályi: Ne gáncsoskodjanak
Karácsony elmondta, hogy a kamattámogatás nagy kockázatot rejt magának: további drágulást hozhat a lakáspiacon. Budapest számára fontos, hogy épüljenek megfizethető otthonok: ezek mindegyike egy olyan lakást vált ki, amely az agglomerációban épülne meg. A javaslatok arról szólnak, hogy ott épüljenek lakások, ahol kell: az ingatlanfejlesztőknek partnerséget ajánlanak, hogy a kínálati oldalt is élénkítsék.
Elsőként Vitézy szólt hozzá. Az elhangzottakkal egyetért, lényegében egyirányú előterjesztéseket adtak be ketten. Az, hogy kormányzati közpolitikává emelkedett a lakhatás ügye, szerinte pozitívum, de ami Budapestet érinti, itt csak a keresletélénkítő és árfelhajtóhatás jelenik meg az Otthon Startban szereplő négyzetméterárra vonatkozó korlátok miatt. Minden keresletélénkítés mellé szükség van kínálatélénkítésre is, hangsúlyozta Vitézy, aki szerint városképi, környezeti és közlekedési szempontokat is figyelembe kell venni az ingatlanfejlesztéseknél. Azt kell megmondni, hol és milyen feltételekkel lehet építkezni. „Budapest nem egy átgondolt logika szerint fejlődik, hanem spontán módon” – mondta, hozzátéve, hogy ez nem most kezdődött, hanem a rendszerváltás óta zajlik.
A Fidesz azt olvasta ki az előterjesztésekből, hogy akadályozni akarják az Otthon Startot: Szentkirályi számonkérte, hogy az elmúlt években nem épültek bérlakások. „Ne gáncsoskodjanak, ne akadályozzák ennek a projektnek a sikerét” – mondta. Vitézy válaszában elmondta, hogy nem szereti ha hülyének nézik őt vagy a budapestieket: ebben az előterjesztésben amellett érvelnek, hogy habár enyhíteni kell a lakhatási válságot, nem lehet bármit építeni bárhol. A kormány több ezer lakásépítését szeretni engedélyezni anélkül, hogy bármilyen közösségi közlekedési fejlesztést előírna.
A tiszás Porcher Áron közölte, hogy a működő országhoz egy működő főváros is kell: ennek elengedhetetlen eszköze a lakáskínálat növelése, ezért támogatják az előterjesztést. A módosítójukkal próbálják ezt erősíteni: a Tisza azt szeretné, ha a lakáscélú beruházásra alkalmas ingatlanok értékesítésére nyilvános, többkörös pályázat lenne kiírva, az fővárosi kasszába így befolyó pluszbevételeket pedig szintén lakhatási célokra fordítanák. Karácsony közölte, hogy a módosítót befogadják, támogatják.
A főpolgármester a vita végén azt tanácsolta a fideszes képviselőknek, hogy beszélgessenek fideszes kerületi polgármesterekkel arról, hogy örülnének-e annak, ha bármit lehetne építeni a kerületükben.
Kiss Ambrus: A taxisok áremelésért tüntetnek
A taxirendelet következett, amelyet Kiss Ambrus ismertetett. Megköszönte a taxisok érdekképviseleti szervezeteinek a javaslatait, melyek egy részét beépítették a javaslatba. Elmondta, hogy vannak kint taxisok, akik áremelésért tüntetnek: azt szeretnék, hogy 20-30 százalékkal emeljék a tarifájukat. Ezt a főváros nem tartja indokoltnak.
A vita nem tartott sokáig, amit a Magyar Hang közvetítése szerint a teremben ülő taxisok számon is kértek. „Nem látják azt a kétezer taxist, aki megbénította a várost? Közel nyolcezren vagyunk” – kiabálták be a közönségből, mire Karácsony közölte, hogy a napirendi vitát lezárták, a javaslatról hosszasan egyeztettek a szakszervezetekkel. Ezután a fideszes Radics Béla ajánlotta fel, hogy a taxis az ő időkeretében beszéljen, de hiába.
