A nyári online LázárLive-ok és a Lázárinfó Tranzit fesztiválos kiadása után az ősz első napján Lázár János személyes Közlekedésinfót tartott az Építési és Közlekedési Minisztériumban Hegyi Zsolttal, a MÁV vezérigazgatójával. Elsősorban áttekintést akarnak adni arról, a magyar közlekedés hogyan áll az előző félév után, és hogy a következő félévben milyen kihívások állnak az előtt.
Lázár elsőként azt említette meg, hogy hétfőtől elindult az OtthonStart program, amelynek segítségével szerinte elérhető, hogy aki akar, az sajt tulajdonú lakáshoz jusson Magyarországon. Úgy látja, az mindennél fontosabb, hogy az embernek ne kelljen bérelnie, ne lakás nélkül éljen, hanem saját tulajdonú otthona legyen. Ezután arról mesélt, hogy a 1970-80-as években az ő szülei egymillió másik magyar emberrel az OTP hitel segítségével tudtak házat építeni. Biztos benne, hogy az OtthonStart lehetővé teszi sok „családot alapítandó fiatal” számára, hogy otthonhoz jussanak.
2022 novembere óta amit elértünk 2025 szeptemberéig, az mégiscsak az, hogy abból a kátyúból, vagy abból a válságból, amibe a Magyar Államvasutak és a Volán-csoport 40-50 éve van, sikerült ezeket [a cégeket] kimozdítanunk. A mögöttünk hagyott néhány hónapot, ahogyan ezt a számok is majd dokumentálni fogják, az elmozdulás vagy a kimozdulás hónapjainak lehetne nevezni. A vállalat reményeim szerint visszafordíthatatlanul a megújulás és a változás útjára lépett
– mondta a miniszter.
Hegyi Zsolt azt mondta, hogy 2025 első 7 hónapjában 700 millió utazás volt a MÁV és a Volán járatain. Az országbérletet nyáron 15 ezerrel több diák vette igénybe, mint ahányan tavaly, és 15 ezer felnőtt is megjelent többletként.
Lázár a januári Közlekedésinfón 10 pontos vállalást tett, ezek közül az első a késési biztosítás bevezetése volt. 10 ezer vonat késett 20 percnél többet – ezeknek a járatoknak a száma tavalyhoz képest megfeleződött –, emiatt 316 millió forint kártérítést fizettek az utasoknak. Hegyi elmondása szerint a menetrendet a vonatok 72 százaléka helyett 80 százaléka tartotta átlagosan az idén. A késő vonatok is 30 százalékkal kevesebbet késnek.
A vezérigazgató arról is beszélt, hogy az állomásokon zajlik a mosdófelújítási program, amit ígérete szerint az év végéig befejeznek. A vasút utasainak 50 százaléka már felújított mosdókat használ. A Volánhoz folyamatosan érkeznek az új buszok is, a 20 évnél idősebb járműveiket hamarosan forgalmon kívül helyezik, az átlagos koruk 9 év lesz. Hegyi azt mondta, hogy a mozdonyflotta részeként 40 korszerűbb, használt jármű közlekedik, ezek száma az idén 55-re nő, összesen pedig 100-ilyet terveznek bevetni. Ezek a menetrendszerűséget javítják, ugyanis a villanymozdonyok meghibásodásának száma csökkent. A MÁV alkalmazás is megújul, a következő újítás a térképes keresés lesz.
A vezérigazgató után Lázár János ismét átvette a szót, és azt mondta, a céljuk a MÁV-Volán berögzött működésének a megváltoztatása, de nem könnyű sikerre vinni a nagy rendszer átalakítását. Még messze nem tartanak ott a szolgáltatásaik, amivel elégedettek lehetnének, de ezzel együtt is aránytalanul nagy kritika éri a cégcsoportot.
Lázár azt mondta, hogy közlekedési miniszterré válása óta a változtatások célja az volt, hogy kiderüljön hányan és hogyan akarnak utazni. Elmondta, Magyarország egy mobiltáshoz kötött ország, naponta 4,5 millió ember indul el munkába, tanulni vagy más célokból.
2010-hez képest nagyot növekedett a magyarok autóinak száma, 4,3 millióra emelkedett, 1000 főre 471 autó esik, és szerinte a szám továbbra is folyamatosan nőni fog. Egy ilyen tendencia mellett joggal tehető fel a kérdés, „milyen tömegközlekedésre van szükség, vagy van-e tömegközlekedésre szükség?”
Ennek jegyében hajtottak végre 2023-tól jelentős tarifareformot, ennek része volt többek között az ország- és vármegyebérlet, illetve különböző kedvezmények bevezetése. Mint mondta, a magyar tömegközlekedés Európában az 5. legolcsóbb.
A miniszter szerint ennek a feltételrendszernek a kialakítása után az volt a kérdés, hogy az emberek használni fogják-e a közösségi közlekedést, vagy kitartanak az autók mellett. Szerinte érdekes, hogy miközben növekedik a gépkocsivásárlások száma, aközben az emberek elkezdték sokkal nagyobb ütemben használni a tömegközlekedést is. A MÁV és Volán csoport jelenleg 1 millió bérletet ad el havonta, az országbérlet bevezetése óta 21 millió bérletet adtak el, tehát az olcsóbb termékből többet vettek az utazók.
Lázár elmondása szerint a magyar állam 1100 milliárd forintot költ a közlekedés megszervezésére évente. Ezen belül 100 milliárd forintot mozgósítottak az eddig és a következőkben említett újítások, az ígért 10 pontos program finanszírozására. Ezekre nem kért új pénzt a költségvetésből, hanem átszervezésekből és saját forrásokból gazdálkodják ki. 2023-2024-re 15 százalékkal nőtt a tömegközlekedést használók száma, az idén 10 százalékot fog emelkedni.
A miniszter azt mondta, 4 feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a magyar tömegközlekedéssel elégedettebb legyen a lakosság, és a mobilitással kiszolgálják a munkaerőpiacot.
Kellenek emberek, akik megszervezik és biztosítják a szolgáltatást. Lázár szívesen veszi magára a politikai támadásokat, de igazságtalannak és sértőnek tekinti, amikor a csoport dolgozóit „40 fokban csesztetik”, miközben ők sokszor 16-18 órát dolgozva próbálják a kétségtelenül rossz adottságokból induló szolgáltatást működtetni.
Az egyik legfontosabb célnak azt tartja, hogy a cégcsoportban működő 37 szakszervezettel megállapodjon. Három éves bérmegállapodást kötöttek, a bruttó bérek már a nemzetgazdasági átlag felett vannak néhány ezer forinttal. Közel 30 százalékos béremelés történt az évek alatt, bérkompenzációkat is bevezettek. A bruttó átlagbér a MÁV-Volánnál 750 ezer lesz jövőre, tette hozzá. Az eddigi juttatásokat is emelik, köztük a Széchenyi kártyán is és lojalitáspénzt is adnak az év végéig.
Lázár azt mondta, a MÁV-on belül korábban az utasokra teherként tekintettek, pedig ők a legfontosabbak. A szolgáltatás szerinte az ár alapján már rendben van, a minőségén van még mit javítaniuk. Az új közlekedési törvény alapján december elsejétől 955 településen több közlekedési szolgáltatás lesz.
Hozzátette, minden településen legalább busz elérhető lesz, és mindenhonnan el lehet jutni majd naponta háromszor a járásközpontba.
A miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy 100 használt motorvonatot szerezzen be, várhatóan ezek a nemetektől vagy a svájciaktól fognak érkezni, ezen felül szeretnének magyar gyártóktól 250-300 IC-kocsit rendelni. Kínával is tárgyaltak 50-70 távolsági motorvonat beszerzéséről is, két év lehet ezek beszerzési ideje. A kormány és a Siemens közötti összekülönbözés miatt leállított mozdonybeszerzésekkel kapcsolatban azt mondta: „nincsenek preferenciáim mozdonyügyben, nők ügyében van”. A beszerzés leállítását továbbra is jó ötletnek tartja, szerinte először azt kell tisztázni, hogy miből és pontosan milyen vonatot vesznek.
Az új KRESZ-ről 2023 decembere óta zajlanak a konzultációk, szeptember végén új indul, ami egy „nemzeti konzultáció” lesz. Azt szeretné, ha a kormány az új szabályokat januárban elfogadná, így jövő szeptembertől be is vezethetnék. Mint mondta, az emberi élet védelme a legnagyobb kihívás. A sebességhatárokkal együtt számos járműre vonatkozó feltételt vizsgálnak felül.
Lázár János az útfejlesztésekkel kapcsolatban azt kérte a kormánytól, hogy „tegyenek engedményt” abban, hogy az önkormányzatok a szolidaritási hozzájárulás legfeljebb 20 százalékát leírhassák és elkölthessék erre a célra. Ez az elképzelése szerint Budapestre is vonatkozna.
A miniszter a Budapest-Belgrád vasútvonalról azt mondta, hogy a kivitelezési szintje 95 százalékon áll. Szerinte a kínaiak tudták teljesíteni az elvárásokat eddig, jó minőségben teljesített a konzorcium is. Emellett azonban külsős szakértőként felkérik a TÜV-öt, hogy az megvizsgálja a vonalat, megfelel-e az összes EU-s szabványnak. Részben a újvidéki tragédia miatt döntött erről, mert azon a beruházáson ugyanaz a cég dolgozott, ami a Budapest-Belgrád vonalon. Mint mondta, nem csak műszakilag, pénzügyileg is megvizsgálják a beruházást. Hozzátette, jelen állás szerint november végére esik a vonal műszaki átadásának dátuma, és számításaik szerint, ha december végéig lemegy az átvilágítás, akkor januárban elindulhat a közlekedés.
Bejelentette, hogy szeptember 15-étől elkezdik azokat a munkálatokat, amelyekkel hatsávossá teszik az M1-es autópályát 60 km hosszúságban. Három év alatt újjáépítik az autópályát, ez összesen 800 milliárdos beruházás lesz. Emiatt októbertől sokféle korlátozás és lezárás lesz. A munkálatokkal összefüggésben 2026-tól egy évre új rendszert állítanak fel az M1-esen, azokban a megyékben élők, amelyeket érint az autópálya, 15 ezer forintért vásárolhatnak éves matricát.
Lázár János a HÉV-vonalakkal kapcsolatos fejlesztésekről azt mondta, hogy a kabinet szándékai szerint belátható idén belül a szentendrei vonal felújítása történhet meg. Továbbá 54 új szerelvényt is rendelnének, hogy a jelenleg forgalomban lévő 50-60 éves kocsikat leváltsák.
Hegyi Zsolt elmondta, a késések miatt az érintett utasoknak azz év végéig 800 millió és 1 milliárd forint közötti összeget fizethetnek ki év végéig a késés miatt.
