A kárpátaljai kémbotránnyal kapcsolatosan osztotta meg gondolatait Rácz András biztonságpolitikus, akinek a számára a legrémisztőbb az volt az egészben, hogy a magyar hírszerzés a kárpátaljai ukrán légvédelemről is próbált információkat gyűjteni.
„A nyilvánosságra hozott anyag szerint a magyar hírszerző konkrétan utasította is az ügynököt, hogy próbáljon meg lefotózni egy Kárpátalján telepített, Sz-300-as légvédelmi rakétát. Adja magát a kérdés, hogy Magyarországnak vajon mire kellene információ a Kárpátalját védő ukrán légvédelemről? Miért, kinek kellene annyira pontosan tudni, hogy hol milyen típusú légvédelem van, hogy még egy ügynököt is veszélybe sodornak miatta? A magyar légierő nyilván nem tervezi bombázni Kárpátalját. Kinek kellhetett akkor vajon az információ a kárpátaljai ukrán légvédelemről?
Az orosz légierő ugyanis többször is próbálta már úgy támadni a lvivi körzetet, hogy a robotrepülőgépek és drónok délről, Kárpátalja légterén keresztül közelítették volna meg a lvivi célokat. Pont ilyen támadás történt 2024 novemberében is, amikor a kárpátaljai ukrán légvédelem legalább két orosz repülőeszközt lelőtt és a roncsok a megyében csapódtak be. Ráadásul a Kárpátok hegylánca miatt az orosz elektronikai felderítés nem „lát be” úgy Kárpátaljára, mint az ország keletibb megyéibe – ergo, nem tudják pontosan azt sem, hogy hol milyen légvédelem van. Szóval éppenséggel lehet fogadókészség az erről szóló információkra Moszkvában” – vezette le a szakértő.
Ugyanilyen aggasztónak találta Rácz András, hogy a kárpátaljai katonai erők elhelyezkedéséről, feltöltöttségéről, illetve a megyében található katonai és polgári infrastruktúráról próbált információt gyűjteni a magyar kémhálózat.
„Mihez kellenek, kinek kellenek ezek az információk? Megint csak nem adódik más magyarázat, mint az oroszok. Ha pedig a magyar katonai felderítés tényleg Oroszország számára gyűjt információkat a kárpátaljai légvédelemről, katonai és polgári infrastruktúráról stb., tehát adott esetben célpontokat ad az oroszoknak, azzal konkrétan a kárpátaljai magyarságot is veszélybe sodorhatja – nem beszélve arról, hogy ez NATO-n belül is súlyos ügy” – írta Rácz András.
A szakértő további eszkalatív lépésnek tartja, hogy Budapest a botrányra hivatkozva a kisebbségi jogok területén is lassítja az együttműködést. „Magyar Levente külügyi államtitkár arról a bizonyos, tizenegy pontos magyar követeléslistáról május 11-én, vasárnap mondta le a május 12-re, Ungvárra tervezett egyeztetést Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettessel – figyelemreméltóan udvariatlan módon annyira csak az utolsó pillanatban, hogy Sztefanyisina már addigra Ungvárra ért, ami Kijevtől majdnem egy teljes napnyi távolság” – mutatott rá Rácz András, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna láthatóan arra törekszik, hogy korlátozza a botrány hatását és a kisebbségi kérdésben folytassa a tárgyalásokat, Budapest viszont tudatosan összeköti a kettőt, annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyaroknak az lenne az érdekük, hogy a kisebbségi jogokban lehessen előrelépés.
A szakértő szerint ez az eset – George Simion magyarellenes román elnökjelölt támogatásával együtt – azt mutatja, hogy a magyar kormány számára valójában a határon túli magyarok feláldozható eszközök a belpolitikai célok oltárán.
Bartha Dániel, a budapesti székhelyű Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) igazgatója, kül- és biztonságpolitikai szakértő pénteken lapunknak arról beszélt: nagyon bizonytalan azt illetően, hogy a magyar katonai titkosszolgálat állna a történtek miatt, sokkal inkább tűnik orosz akciónak. Bartha emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években Lengyelországban és a balti államokban is bőséggel akadt rá példa, hogy az orosz titkosszolgálat helyieket szervezett be különböző akciókra, Kárpátalján is volt már példa hasonló provokációra, az orosz szolgálatoknak pedig „nem rettentően bonyolult magyar állampolgárokat beszervezni”. Bartha szerint a megismert információk nem sejtetnek túlzottan szofisztikált akciót, miközben az ügy nagyon direkten próbál rámutatni Magyarország felelősségére.
„Ha az a kérdés, hogy kinek állhatott érdekében ennek a helyzetnek a kialakítása, akkor simán lehet, hogy az oroszok vannak a háttérben. A céljuk pedig az, hogy tovább fokozzák a feszültséget Magyarország és Ukrajna között” – érvelt a szakértő, aki szerint ezzel együtt azt sem lehet teljes bizonyossággal kizárni, hogy az ukránok állnak a dolog mögött.
