Tudom, hogy van vakcinázási lehetőség a ragadós száj- és körömfájás betegség esetében, de az Európai Unión belül nem engedélyezett. Azt is tudom, hogy a vágóállatoknál utána nehéz eldönteni, átesett-e az állat a betegségen, vagy sem, ezért, ha külföldön szeretnék értékesíteni, ott nem fogadják a vakcinázott állatokat
– nyilatkozta az Etyeki Kecskesajt manufaktúra tulajdonosa, Vida János a Magyar Mezőgazdaság szakportálnak a járványról, amely eszerint a kecskéket is veszélyeztetheti.
Medgyasszay László, aki 1971 és 1978 között a Győr-Moson-Sopron Megyei Állategészségügyi Állomás szarvasmarha-egészségügyi szakállatorvosa, 1990 és 1993 között pedig az Antall-kormány földművelésügyi államtitkára volt – fiatal állatorvosként pedig a hetvenes években több száj- és körömfájásjárvány felszámolásában személyesen is részt vett –, a 24.hu-nak korábban azt mondta: „Akkor a járványvédelmi intézkedések és a védőoltás segített megfékezni a betegség terjedését, ugyanis az 1970-es évek elején már létezett erre a Bayer által gyártott vakcina. (…) A védekezés olyan hatékony volt, hogy fél évszázadon át sikerült elkerülünk a járvány megismétlődését. Ezért is nem vakcináztak az utóbbi évtizedekben: nem volt indok rá, mert nem voltak megbetegedések” – fogalmazott Medgyasszay László.
E két állításra hivatkozva feltettük a kérdéseinket az Agrárminisztériumnak:
- Tényleg nem engedélyezett az unión belül – így Magyarországon is – a vakcina használata a száj- és körömfájás megelőzésére?
- Ha igen, melyek ennek a szakmai oka?
- Járvány esetén van-e lehetőség a vakcinázási tilalom feloldására?
- Jelenleg gyártani és forgalmazni sem lehet az unióban, illetve Magyarországonon a száj- és körömfájás megelőzésére szolgáló vakcinát?
Mint a szaktárca a válaszában jelezte:
kizárólag az EU Bizottság engedélyével lehet vakcinázni, ezek a vakcinák kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. A betegség elleni vakcinázás akkor jöhet például szóba, amennyiben a fertőzött állatokban a vírusürítési időszakot le szeretnénk csökkenteni, mert a nagytestű állatok leölése például hosszabb időt vesz igénybe.
Hozzátették: „a vakcinázott állatokat is le kell a későbbiekben ölni, az ország a mentességét ugyanis csak ezt követően nyerheti vissza.” Így tehát emiatt „a kereskedelmi korlátozásokat később oldhatják fel, ha széles körben alkalmazzák a hatóságok” – olvasható a minisztériumi válaszban, amely szerint
sajnos minél több állat kerül vakcinázásra, a mentesség annál később nyerhető majd vissza, mert a mentesség visszaszerzésének a feltétele a vakcinázott állatok leölése is.
Az Agrárminisztérium úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a vakcinát „a Nébih vásárolja meg és biztosítja. Az EU vakcinabankjához (EUVB), mint minden EU-tagállam, Magyarország is jogosult hozzáférni, a vakcinaigénylés az EU vakcinabankjától történik, vagy más tagállam által legyártott vakcinákból vásárolhat, amennyiben azt a tagállami hatóság lehetővé teszi.” A szaktárca hangsúlyozta: a vakcinázási stratégiát „az adott járványhelyzet határozza meg, lehetséges a járványgócban vakcinázni, vagy több kitörés esetén egy járványgócok körüli vakcinázott állatokból álló védőzónát létrehozni.”
Korábbi helyszíni riportunkban a helyi lakosok azt kérdezték, miért nem égetik el a tetemeket, miért kell azokat dögkútba temetni?
„A betegség rendkívül ragályos, ezért a jelenlegi járványügyi helyzetben a hatóságok a biztonságos ártalmatlanítás érdekében nem az állati tetemeknek a távolabb eső hullafeldolgozóba történő szállítását, hanem a betegség kitöréséhez lehető legközelebb lévő megfelelő területen történő elföldelést (és nem elégetést) alkalmazzák” – válaszolta akkor a minisztérium. Az állati tetemeket szállító és elföldelő ATEV Zrt. szerint pedig a dögtemetők 2005 óta „kizárólag az állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedése során vehetők igénybe, ha a betegség jellege ezt indokolttá teszi.”
