Márciustól hatályos az a jogszabály, amely kártérítést tesz lehetővé azok számára, akik akaratuk ellenére kerültek pszichiátriára, és kiderül, hogy ez jogtalan volt. Ilyen esetek eddig is rendszeresen történtek, ám míg korábban vállvonogatás, jobb esetben erkölcsi elégtétel járt a megaláztatásért, most a sértett joggal folyamodhat kárpótlásért.
Az MTI azt írta, hogy a budapesti Zoltán 2016 májusában került vitába a rendőrökkel, és a szóváltás odáig fajult, hogy a férfit a János Kórház pszichiátriájára szállították, ahol aztán elrendelték kötelező kezelését. A pszichiátriáról szabadulva a férfi jogsegély után kutatott, és így találkozott az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvánnyal, amely kifejezetten pszichiátriai sérelmek esetére tart fenn jogsegélyszolgálatot. Zoltán a civilek segítségével megfellebbezte a bírói határozatot, és a másodfokú bíróság igazat is adott neki – nem álltak fent ugyanis a kényszerkezelés jogi feltételei. Zoltán sérelemdíjért fordult a bírósághoz, de a Kúria szerint ügye nem volt „elég kirívó” a kártérítéshez
Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy hiányzik a jogi kompenzáció lehetősége, ezért kötelezte a Parlamentet egy új jogszabály megalkotására, amely 2024 végén meg is született. Márciustól kezdve tehát ha valakit kényszerrel vittek a pszichiátriára, és kiderül, hogy jogtalan volt, a sértett kártérítésért folyamodhat a bírósághoz. Ilyen soha nem létezett korábban a magyar jogrendszerben.
Az alapítvány szerint évente 10–15 ezer pszichiátriai kényszerbeszállítás történik Magyarországon. A jogtalan kényszerkezelések száma jelentős, amit az is igazol, hogy az elmúlt években több száz sértett fordult jogsegélyért az alapítványhoz. Bár számos esetben sikerült bebizonyítani, hogy a pszichiátriai kényszerkezelés jogtalan volt, ezért eddig semmilyen kompenzáció nem járt, és csak kivételes esetekben, az alapítvány segítségével sikerült kártérítést kiharcolni a sértettnek.
