Egy szeptemberi, bírói kirendelésekről szóló cikkünk miatt az Alkotmánybírósághoz fordul Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, mert szerinte alaptörvény-ellenesek a bírói jogállásáról szóló törvény kirendeléssel kapcsolatos rendelkezései. Ezért utólagos normakontroll keretében azt kéri a testülettől, hogy semmisítse meg a jogszabály kifogásolt szakaszát, és állapítsa meg a „bérezés tekintetében bekövetkezett mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést.”
A cikkünkben azt mutattuk meg egy hozzánk forduló bíró példáján, hogy hiába rendelik ki magasabb szintre bíráskodni a bírákat – akár hosszabb időre is –, az eredeti, alacsonyabb illetményüket kapják, mert a bírók jogállásáról szóló törvény – más hivatásokkal szemben – egyszerűen nem rendezi ezt a kérdést.
- A járásbíróságról a törvényszékre felrendelt bírók így havonta 113 ezer forinttól esnek el,
- a törvényszékről ítélőtáblára történő kirendelés esetén már 170 ezer forint a mínusz,
- akit a járásbíróságról az ítélőtáblára vagy az ítélőtábláról a Kúriára, 283.300 forintot,
- akit pedig a törvényszékről a Kúriára, az 453.300 forintot bukik havonta.
Amennyiben egy bíró a kirendelés során kevesebb jövedelemhez jut, mint amennyi a szolgálati helye szerint egyébként neki járna, az egyrészt az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, másrészt a bírói munkavégzés autonómiáját veszélyezteti
– hívta fel rá a figyelmet beadványában Tóth Bertalan, aki emlékeztetett arra is, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban már kimondta: a bírák megfelelő javadalmazása a bírói függetlenség lényegi része.
Ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozhasson az indítvánnyal, legalább ötven képviselőnek alá kell írnia azt. Mivel 57 ellenzéki képviselő van a Mi Hazánk nélkül, elméletileg nem okozhat különösebb nehézséget ennek összegyűjtése.
„Elküldtem az ellenzéki frakcióvezetőknek az irományt, hogy támogassák, most gyűlnek az aláírások” – mondta el lapunknak Tóth Bertalan.
.
