Öt év alatt erejét vesztette az egyébként igen sikeresen indult várólista-csökkentési program – írta a Népszava a Medicina Fórum és a Magyar Kórházszövetség közös konferenciájának szerdai zárónapján elhangzottak alapján. A kormányzat 2010 óta mintegy 70 milliárd forint többletforrást különített el erre a célra. Ez a „kísérlet” a Covid-járványig eredményes volt, de sőt, az idén a célra felhasználható ötmilliárdból három megmaradt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kasszájában.
Évente 800 ezer műtétet végeznek a hazai ellátórendszerben, ebből 240 ezer azok közé tartozik, amelyekről kötelező várólistát is vezetniük is intézményeknek. Az utóbbiak több mint tizede – mintegy 27 ezer műtét – esetében a betegek 60 napnál többet kényszerülnek várakozni.
A NEAK várólistás elemzéseiből kiderült az is, hogy a műtétek 80 százalékát az orvosok 20 százaléka végzi. Pálos Mihály, az alapkezelő főosztályvezetője szerint az évente ötvennél kevesebbet operálók, ha fokoznák a teljesítményüket 50-200 közötti műtétre, akkor 18 ezerrel több beteget tudnának ellátni, ami jelentősen csökkenthetné a várakozási időket.
Azt pedig Kiss Zsolt, az egészségbiztosító főigazgatója jegyezte meg, hogy ezek a teljesítmények azért sincsenek rendben, mert míg az állami rendszerben várólista-csökkentésére szánt összeg a kasszában maradt, a magánellátók 4000 nagyízületi beavatkozást végeztek. Szerinte ez azt jelenti, hogy négyezer családnak elő kellett valahonnan teremtenie 2-2,5 millió forintot azért, hogy elvégezzék a beteg műtétjét. Hozzátette: újra kell gondolni, hogy az állami rendszerben teljes munkaidőben gyógyítók milyen feltételek mellett vállalhatnak a további feladatokat magánszektorban. Szerinte ha engednének annak a javaslatnak, hogy az állam finanszírozza a magánszektorban elvégzett beavatkozásokat is, akkor azoknak az orvosnak teremtenek piacot, aki egyébként ugyanezt a műtétet a közfinanszírozott rendszerben is elvégezhetné.
Ez volt az első nyilvános egészségügyi témában tartott rendezvény, ahol a terület kormányzati felelőse, Pintér Sándor belügyminiszter is megjelent. A politikus többek között arról beszélt, hogy nem volt tisztában az egészségügy helyzetével, amikor megkapta a területet.