A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Illegális Dohány Elleni Munkacsoportjának (IDEM) gyorsleltárja elég jól érzékelteti a problémát: tavaly három illegális dohánygyárat számoltak fel. A nyomozók idén sem unatkoztak, hiszen májusban egy európai léptékben is rekordnak számító fogásuk volt: hat ipari objektumot, köztük két illegális cigarettagyárat, továbbá a gyártáshoz szükséges alapanyagok és késztermékek raktárhálózatát sikerült felderíteniük. A szervezetten működő bűnbanda raktáraiban összesen 80 ezer karton hamis cigarettát, továbbá több mint 75 tonna vágott dohányt találtak a nyomozók, amelyből több mint 600 ezer karton illegális cigarettát lehetett volna előállítani.
Patkányürülékkel dúsítva
Mivel a hamisítás során nincsenek meg a gyártáshoz szükséges higiéniai feltételek, gyakran mocsokban, patkányürülékkel fertőzött környezetben készül a feketepiacra szánt áru, amely így a fogyasztókra nézve fokozott egészségügyi kockázatot jelent.
Legalább ekkora gondot jelent az egzotikus végződésű honlapokra beregisztrált webshopok tömegének kínálata: a tisztázatlan gyártói hátterű, gyakran ismeretlen eredetű, elektronikus cigaretták, hevítőrudak és nikotinpárnák. Ezeknek sokszor olyan durván átlépi a megengedett értékhatárt például a nikotintartalmuk, hogy már ez alapján kizárható, hogy legális legyen az eredetük.
Csak veszíthet vele mindenki
„Ez a feketekereskedelem legsötétebb bugyra” – szögezi le dr. Schöninger Róbert pénzügyőr alezredes, a NAV főosztályvezető-helyettese, aki szerint nem arról van szó, hogy bevizsgált terméket árulnának a kizárólagos értékesítési pontok, azaz a trafikok megkerülésével, hanem arról, hogy már magának a terméknek sincs meg a lekövethető múltja és eredete.
„Aki ilyen terméket fogyaszt, az nem csupán az államot és az adófizetőket károsítja meg, hanem közvetlenül a saját egészségét, közvetve akár a szervezett bűnözést is támogatja” – teszi hozzá az alezredes, aki az ezeken a gyorsan fel-, majd eltűnő weboldalakon rendszeresen előforduló adathalász támadásokra is felhívja a figyelmet. A NAV több olyan esettel is találkozott, amikor egy-egy ilyen platformon a csalók úgy próbálnak bankkártya- és egyéb személyes adatokhoz hozzáférni, hogy a valóságban nem létező terméket „értékesítenek”.
A vevő egyébként akkor is pórul jár, ha – bár kézhez kapja a terméket – műszaki gondja támad az eszközzel. Nem lesz olyan fórum, ahol ezt megoldanák, jó eséllyel még bejelenteni sem tudja majd a panaszát. Csak a közelmúltban 35 weboldalt és több mint 750 olyan közösségimédia-profilt azonosítottak, ahol elektromos cigarettát vagy nikotinpárnát vásárolhattak a magyarországi fogyasztók, és amelyek jelentős részével csak direkt üzenetben lehet információt cserélni – jellemzően addig, amíg elérhetőek.
Ezért is fontos minden olyan kezdeményezés, amelynek segítségével a fogyasztók felismerik az azonosítatlan dohányipari termékekkel járó problémákat, és elkerülik az illegális forrásból származó technológiákat.
