Nemcsak lombkoronasétány, hanem 1200 méteres futópálya is került a fideszes képviselő erdejébe

Már nemcsak lombkoronasétány, hanem egy 1200 méteres rekortán futópálya is van a 7300 lakosú Nyíradonyban. A két beruházásban közös, hogy megépítésüket pályázati pénzek elnyerésére alapozták, és mindkettő – legalább részben – Tasó László fideszes országgyűlési képviselő, egykori államtitkár erdeiben landolt.

A környéken elszaporodott lombkoronasétányokból tavaly akkora botrány lett, hogy az Integritás Hatóság vizsgálatot indított az uniós forrásból finanszírozott projektekkel kapcsolatban. A februárban közzétett jelentés szerint a hatóság olyan súlyos szabálytalanságokat talált a Tasó-féle és három másik beruházás körül, hogy rendőrségi feljelentést tett. A fideszes politikus nem hagyta szó nélkül a vizsgálat eredményét, és koncepciós eljárásnak titulálta a fellépést, a többi között azzal vádolta meg az európai uniós források felhasználásának elköltését ellenőrző szervezetet, hogy üldözi a jobboldaliakat.

A futópálya-projektet eddig elkerülték a vizsgálatok, holott az állami pályázatból kiinduló építkezés akkora zavart okozott, hogy a 2024 őszéig hivatalban lévő, a Tasó családhoz tartozó polgármester a képviselő-testülettel próbálta módosíttatni a költségvetést. Arról nem beszélve, hogy a pálya másfél évvel az elkészülte után sincs a város tulajdonában.

Tasó Béla fideszes polgármester – az országgyűlési képviselő unokaöccse – a járványidőszak alatt a képviselő-testület bevonása nélkül kötött szerződést a Miniszterelnöki Kabinetirodával futópálya létesítésére. Az ötlet az aktív Magyarországért felelős kormánybiztostól származott, aki 2020 elején kezdte propagálni a kistelepülések vezetői körében az Országos Futópálya-építési Programot. Révész Máriusz egy körlevélben jelezte, hogy a jelentkezők 400 millió forintos költségvetési keretösszegre pályázhatnak, 50 százalékot viszont a településeknek kell állniuk a beruházások árából. A 24.hu által megszerzett dokumentumok szerint Nyíradony 45 milliós támogatást kapott, amihez a polgármester hasonló összegű saját erőt ígért.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2020 novemberében át is utalta a pénzt, Tasó Béla polgármester azonban nem indította el az építkezést, sőt 2021 elején azzal fordult Révészhez, hogy hosszabbítsa meg a határidőt. Az államtitkár közölte, hogy amíg tart a veszélyhelyzet, nincs gond a késéssel. A járvány miatti veszélyhelyzet lejártával azonban elfogyott a támogatásokat felügyelő Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) türelme.

Információink szerint Baráth Gergely ügyvezető jelezte Tasó Bélának, hogy – közel másfél évvel az utalás után –  2022 márciusában visszavonták az „előlegként” adott 45 millió forintot, mert a helyszíni bejáráson megállapították, hogy a támogatói okiratba foglaltak megvalósítása „meghiúsult”. Az AÖFK

felszólította az önkormányzatot, hogy az eltelt időszakra számított bűntető kamatokkal együtt fizesse vissza a teljes támogatási összeget.

A polgármester mégsem mondott le a futópályáról, és fél évvel a visszavonásról szóló döntés után elindította az építkezést. A pálya alapjainak elkészítésével az Alama Bau Kft.-t, a műanyagfelület terítésével és festésével a Global Sport Kft.-t bízta meg. A kivitelezési szerződések szerint mindkét debreceni cég 27,5 millió forintért vállalta a munkát. Előleget csak az Alama Bau kapott: 6,5 milliót.

A pálya Tasó polgármester jóváhagyásával az új turisztikai központ mellé, annak telkére került.

Az Erdei Harmónia Látogatóközpontot éppen akkoriban, 2023 januárjában nyitották meg, az ünnepségen Tasó László mellett Lázár János építési és közlekedési miniszter is részt vett. A impozáns épületet egy vaskerítéssel körbevett, több hektáros területen húzták fel. A központra 486 millió forintot nyert a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból a Tasó László által alapított Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület, amely végül több mint 800 millió forintot kalapozott össze a projektre különféle európai uniós és hazai állami forrásokból. A látogatóközpontot nyáron David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is szerette volna megnézni az észak-magyarországi „korrupciós túráján”, de rendezvényre hivatkozva nem engedték be.

A látogatóközpont körüli zárt telek birtokviszonyait korábban a Magyar Hang igyekezett kibogozni. Az építmény körüli területek nem az egyesület kizárólagos tulajdonában vannak, Tasó Lászlónak, valamint a felesége 2015-ben alapított cégének, a Trend-Four-T Kft.-nek is vannak ott földjei. Sőt, az építkezés előtt, az egyesület is éppen tőlük vásárolt területeket a beruházáshoz az állami támogatásokból.

A futópálya leghosszabb szakasza a jelenleg is a Tasó László nevén lévő erdőbe került, és kisebb részeket helyeztek a Gúth-Keled Egyesület, valamint a Trend-Four-T területeire.

De térjünk vissza a pályaépítésre: a két debreceni cég 2023 januárjában befejezte a munkákat, a pénzt azonban hiába várták, az önkormányzat nem fizetett. Forrásaink szerint a képviselő-testület csak 2023 tavaszán értesült hivatalosan arról, hogy a látogatóközpont melletti futópályát a polgármester döntése nyomán az önkormányzat építtette, és igen komoly fizetési problémák alakultak ki miatta.

A polgármester fölött 2023 tavaszán összecsaptak a hullámok: hiába kérte az AÖFK-t, hogy tekintsen el a támogatásmegvonástól, mert megvalósult a pálya, az közölte, hogy nincs lehetőség a korábbi döntés felülbírálatára, legfeljebb részletfizetésről lehet szó. Eközben a két hoppon maradt pályaépítő vállalkozás a bírósághoz fordult, és adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezte. Az egyik vállalkozás képviselője a 24.hu-nak azt mondta, a polgármester hónapokig hitegette őket az utalással, de a fogadkozásokból és ígéretekből csak nem lett semmi. Az önkormányzat az előleget leszámítva 46,5 millióval tartozott a két cégnek. A Debreceni Törvényszék végül adósságrendezési eljárásról küldött a végzést az önkormányzatnak.

Tasó Béla tavaly márciusban és áprilisban is kénytelen volt összehívni a testületet, hogy a rövid határidejű fizetési kötelezettségek miatt módosítsák a költségvetést. A márciusi jegyzőkönyv szerint komolyan felvetődött, akár pénzügyi gondnokot is kinevezhetnek az önkormányzathoz.

Kovácsné Frank Magdolna alpolgármester az ülés kezdetén leszögezte, szeretné végre látni a projekt dokumentációját, mert ő „semmit sem tud az egészről”. Még nagyobb volt a csodálkozás, amikor Hadházi Tibor, az önkormányzat gazdálkodási osztályvezetője a pénzügyi helyzetet vázolva elmondta, hogy

a visszafizetendő 45 milliós állami támogatás és a 46,5 milliós, a cégek felé fennálló tartozás mellett a kasszából már korábban kifizettek 63 milliót a pályával kapcsolatos számlákra.

A képviselők felemlegették, hogy az önkormányzat addig is több száz milliós hiánnyal küzdött, és azért, hogy pénzhez jussanak, megpróbálták eladni a város egyes ingatlanait. Végül második nekifutásra „a várható ingatlanértékesítésből származó bevételek terhére” különítettek el pénzt a céges tartozások kiegyenlítésére, az állami forrást pedig havi ötmilliós részletekben fizették vissza.

A futópálya az idén június 7-én lett ismét rendkívüli ülés témája Nyíradonyban. Tasó Béla egy megállapodási javaslatot vitt a testület elé, arra kérte a képviselőket, hogy fogadják el a már több mint egy éve készen álló pálya városi tulajdonban vételét.

Az önkormányzat érdeke is, hogy önkormányzati tulajdonba kerüljön az a terület, ahol a nyomvonal fut. Jelenleg ez nem saját tulajdonú terület. (…) A beruházás tulajdonosi hozzájárulással történt, és akkor a tulajdonosok megengedték, hogy megépüljön a közcélú futópálya. Azt kérték, kezdeményezték, hogy rendezze az önkormányzat ezeknek a területeknek a tulajdonviszonyait

– mondta a távozó polgármester, és egyben arra is javaslatot tett, hogy támogassák a tulajdonosok kérését, és a futópályáért kapjanak az önkormányzattól hasonló méretű területeket cserébe. Az előterjesztés szerint

• Tasó Lászlónak 7041,
• a fideszes országgyűlési képviselő által alapított egyesületnek 2441,
• a Trend-Four-T Kft.-nek 588 négyzetméternyi csereterület jár

a tulajdonbavételi eljárás lezárulta után, miközben a futópályát körülvevő területek a látogatóközpont telkén továbbra is a kezükben maradnának.

A 24.hu megkereste Tasó Béla polgármestert, arra voltunk kíváncsiak, miért rendelte meg a futópálya megépítését összesen 55 millió forintért a két debreceni cégtől, amikor az állami támogatást már fél évvel korábban visszavonták.

Tasó szerint az eljárásban nincs semmi különös, így az is nehezen érthető, hogy ez miért érdekli a sajtót.

Az önkormányzat ugyanis, ha úgy dönt, saját pénzből is megépíthet egy ilyen beruházást, mert az a feladata, hogyha lehetősége van, akkor teremtsen olyan infrastruktúrát, ami a település lakosságát szolgálja, különösen, ha közben növeli az önkormányzat vagyonát. Tasó azt ugyan elismerte, hogy az építő cégeknek bírósághoz kellett fordulniuk, mert az önkormányzat nem fizette ki a tartozását, de – jegyezte meg – végül rendezték az adósságot.

A polgármester arról is beszélt, hogy egyesek ingatlanmutyinak próbálják láttatni a beruházást, ám a tulajdonosok önként a közösség használatába adták a területet, amelyre a pálya került, így jogos az az igényük, hogy kompenzálja őket az önkormányzat.

Tasó Béla polgármesteri megbízatása szeptember végén véget ér. A Fidesz – helyi forrásaink szerint a nagybátyja döntése nyomán – nem őt indította a júniusi önkormányzati választáson. Tasó László nem is csinált belőle titkot, hogy elégedetlen a rokon teljesítményével, nyilvánosan is bírálta. Az országgyűlési képviselő az Összetartozunk című helyi kiadványban, amit a 444.hu szemlézett, azt írta, hogy a polgármester a kérése ellenére sem tisztázta az „önkormányzat gazdálkodását nehezítő áthúzódó problémákat”, és a lakosságot sem tájékoztatta megfelelően. A posztra Terdik Jánost szemelte ki a képviselő, ám a számítása nem jött be, a fideszes jelölt jócskán alulmaradt a független Szilágyi Zoltán Tiborral szemben.

Tasó László a választás után lényegében megátkozta a Fidesz ellen voksoló választókat, mondván:

Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled.