Pár hete fordult Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz az Országos Bírói Tanács (OBT), hogy karolja fel a bírói fizetések rendezésének ügyét, és kezdeményezzen törvénymódosítást a bírói illetményalap felemelése érdekében, amely rekordinfláció ellenére már a harmadik éve változatlan, súlyos egzisztenciális válságot okozva a bíróknak és még inkább az igazságügyi alkalmazottaknak.
Most megkapták az udvarias elutasítólevelet Sulyok Tamás hivatalától, amely szerint az államfőnek „nem áll módjában felkarolni” az OBT kérését.
Sulyokék kifejtették, hogy hiába rendelkezik törvényalkotási joggal a köztársasági elnök, e jog gyakorlására csak kivételes helyzetekben van lehetőség.
Ez következik egyrészt magából az államfő alkotmányos jogállásából, illetve abból a tényből, hogy e jog ellenjegyzés nélkül illeti meg az elnököt. Az ilyen módon politikai felelősséggel járó kezdeményezéssel a köztársasági elnök az alkotmányos funkcióival összhangban – a nemzet egységét képviselve, illetve az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés körében – élhet. Ezt támasztja alá másrészt a rendszerváltoztatást követő alkotmányos gyakorlat: az Országgyűlés mindössze egyetlen egyszer, több mint 33 évvel ezelőtt fogadott el törvényt a köztársasági elnök kezdeményezésére, az ún. taxisblokáddal összefüggésben elkövetett egyes bűncselekmények miatti közkegyelem gyakorlását célozva. Az elnöki kezdeményezések több mint három évtizedes hiányának egyik legfontosabb magyarázata, hogy a köztársasági elnök a benyújtást követően az Országgyűlésben nem tud önmagától többséget biztosítani a javaslata elfogadásához
– érvelt Sulyok hivatala.
Az államfő hivatala szerint mindezek mellett azért is aggályos lenne törvénykezdeményezéssel élni, mert ebben az esetben közvetlen költségvetési hatással rendelkező ügyben gyakorolná. Sulyokék szerint a bírói illetményalap jelentős mértékben érintené a központi költségvetés helyzetét, bár az OBT számításai szerint egy 35 százalékos illetményemelés (amely a bírók mellett az igazságügyi alkalmazottakat is érinti) 30-35 milliárd forintba kerülne, ami a költségvetésben elenyésző összegnek tűnik.
„Nem vitatva, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére vonatkozó igény mögött – mint ahogyan számos más, a köztársasági elnök kinevezési jogkörével érintett tisztségviselő, személyi állomány esetleges hasonló igénye mögött is – méltányolható szempontok állnak, a köztársasági elnöknek a fentiekben kifejtettek szerint alkotmányos jogállásánál fogva nem áll módjában felkarolni, és az Országgyűlés felé törvényjavaslat formájában becsatornázni” – hárította el az OBT javaslatát Sulyok hivatala.
