Mindezen túl okozott kihívásokat ez a helyzet, az újraszámlálás pedig sajtótörténeti pillanatokat hozott, de a választási szervek jól állták ezt a próbát, és egyértelművé vált: nem volt rendszerszintű probléma a szavazatszámlálás során
-mondta Nagy Attila a Nemzeti Választási Iroda elnöke az Indexnek.
Múlt szerdán dőlt el, hogy a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amelynek értelmében a következő öt évben is Karácsony Gergely lesz Budapest főpolgármestere. A főpolgármester bejelentése után kevéssel a Kúria közzétette a határozatot, amelyből kiderül, hogy elutasították Vitézy Dávid kérelmét is; a vesztes főpolgármester-jelölt két kerületben ismételte volna meg a választást.
A Nagy Attilával történt interjúban kérdésként elhangzott, hogy Vitézy Dávid a IV. és a VII. kerülettel kapcsolatban nyújtott be kifogást. „Lesz bármilyen felelősségre vonás azoknak a helyi választási szerveknek az irányába, amelyeknél kiemelten sok problémás szavazólap volt?”
Méltánytalannak tartanám, ha lenne. Óriási munka volt az összes főpolgármester-jelölti szavazólapról kihúzni egy jelöltet. Valahol ezt nyomtatóval tették meg a választási irodák, mivel a szavazólap A4-es méretű volt.
Hozzátette: „Több olyan kerületről tudunk azonban, ahol nyomtatók mentek tönkre a feladattól. Ettől még azt a munkát természetesen el kellett végezni, a jelöltnek pedig joga van visszalépni a határidőig. Álláspontom szerint végeredményében a választópolgárok tudták, hogy kire akarják leadni a voksukat, és a választási szervek jól hajtották végre a feladatot. Összesen 285 olyan szavazólap volt, ami érvénytelenből érvényessé lett minősítve a több jelöltre leadott iksz után. Ebből 268 esetben vastag vonallal, nyomtatóval volt áthúzva Szentkirályi Alexandra neve, 17 esetben tollal. Ez a 17 nagyjából 6 százaléka az érintett szavazólapoknak, míg a két vitatott kerület – a IV. és a VII., ahol kizárólag ilyen módon húzták ki a nevet – a főváros összválasztópolgár-számához viszonyítva 8,5 százalék.”
Arról, hogy jól húzták-e le a választólapról Szentkirályi Alexandrát, arra azt mondta:
A választási eljárási törvény két szabályt tartalmaz ezzel kapcsolatban. Egyrészt, hogy a jelölt a vasárnapi választást megelőző péntek délután 16 óráig léphet vissza úgy, hogy ez joghatást vált ki, és kiesett jelöltként marad a nyilvántartásban. Az utolsó két hétben a nyomda már nem készít új szavazólapokat, mert folyamatban van a logisztikai terítés. A helyi választási iroda húzza le a lapokról a jelöltet, de erre vonatkozó részletszabályt nem tartalmaz a törvény. A mi értelmezésünkben megfelel a törlésnek az is, ha valaki nyomtatóba helyezte a lapokat és úgy húzta át a vonatkozó részt, ahogy az is, ha tollal végezték el ezt a feladatot.
Nagy Attila szerint ez is „mutatja, hogy a szavazatszámláló bizottságok alapvetően helyesen jártak el. Mindezen túl okozott kihívásokat ez a helyzet, az újraszámlálás pedig sajtótörténeti pillanatokat hozott, de a választási szervek jól állták ezt a próbát, és egyértelművé vált: nem volt rendszerszintű probléma a szavazatszámlálás során. Most gondolkodunk azon, hogy miként tudnánk egy olyan javaslatot megfogalmazni, amely rögzíti, hogy a kiesett jelölt törlését pontosan milyen módon kell végrehajtani, de ehhez olyan szabályra lesz szükség, ami bármely magyarországi településen egységesen végrehajtható, és hogy ez ne csak az A4-es méretű, nyomtatóval könnyen kezelhető szavazólapokra legyen alkalmazható.”
