Bátran mondhatjuk egy újabb háború fenyegető árnyékában, hogy ma itt, Geszten, összesűrűsödik a történelem
– nyitotta ünnepi beszédét Orbán Viktor a nemzeti összetartozás napja alkalmából Geszten, a felújított Tisza-kastély ünnepélyes átadóján kedden.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint a miniszterelnök arról beszélt, a nemzet nem a beletörődést választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést. Mint jelezte, a Tisza-család már a törökök ellen is harcolt, a Magyar Királyság utolsó sikeres korszaka pedig elválaszthatatlan tőlük. Emlékeztetett: Tisza István halála egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette.
Száznégy évvel ezelőtt igazságtalan diktátumot kaptunk nyakunkba. Odalett a magyar ipar és termőföld színe-java, határon túlra kerültek kulturális értékeink. Magyar az, akinek a Trianonnal kapott nemzeti seb a legjobban fáj. A trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta, el akartak temetni minket. A haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették. Hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről száz évvel később is nehéz eldönteni, hogy rossz szándékuk vagy alkalmatlanságuk miatt voltak nagyobb csapás az országra nézve
– jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta: a száz évvel ezelőtti országvesztést egy olyan háború hozta a nyakunkba, amit Tisza István ellenzett. „Az országnak akkor nem volt lehetősége kimaradni a háborúból. Bécsben akkor is tele volt a padlás háborús uszítókkal. Hiába volt a nemzet jövőjéért érzett felelősség és józan számítás, Magyarországnak a háborúba bele kellett masíroznia. Ha lett volna erőnk, megmaradt volna a korona, és kevesebbet szenvedett volna a nemzet.”
Hozzátette: a győztesek is vesztettek a háborún, nem csak a legyőzöttek. Mint folytatta, a háborút lezáró diktátumok nem megnyugvást, hanem újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe. Új országok jöttek létre, és jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint az egykori monarchiában voltak. A mesterségesen összetákolt államalakulatok az első adandó alkalommal fel is bomlottak
Akármilyen borúsak is ma a Közép-Európa feletti felhők, a szélén ki-kikandikál a reményt adó fénysugár a kormányfő szerint. Mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát-medence népei végül szabadok és szuverének akarnak lenni.
110 évvel ezelőtt a Kárpát-medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért. Éltették a háborút a csehek, a románok, a szerbek és a szlovákok. Ma az itteni népek világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak: nem akarunk háborút
– fogalmazott. Kijelentette: a Kárpát-medencei népek akarata egyértelmű, nem akarnak feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a nagyhatalmak sakktábláján, se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért. „Mindezt mi, magyarok, a Kárpát-medence legnépesebb nemzete, mondjuk ki a leghangsúlyosabban” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti szerinte, mint 110 évvel ezelőtt. Egy birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket – húzta alá Orbán Viktor. Leszögezte, hogy a háború mindig emberi döntések következménye, és arra kell vállalkozni, ami Tisza Istvánnak nem sikerült: megakadályozni Magyarország részvételét egy újabb európai háborúban.
Mi választunk kormányt, a mi kezünkben vannak a jogkörök, mi, magyarok döntünk a saját sorsunkról. A lehető legszélesebb nyilvánosság előtt, nemzeti és összeurópai választásokon döntünk. Most megtehetjük azt, amire 110 évvel ezelőtt nem volt lehetőségünk. Tisztán, demokratikus keretek között mondhat nemet a háborúra az egész magyarság
– jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: a mai nemzeti kormány és a mögötte álló erő nem tataroz, hanem restaurál, vagyis helyreállít. Újraépítenek, újra felépítenek. Helyre akarják tolni a kizökkent időt, befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást.
„Úgy állunk bosszút a kommunizmuson, hogy átlépünk rajta. Összekötjük a német és a szovjet megszállás előtti Magyarországot a mai Magyarországgal. Ez a rendszerváltás eredeti és legmélyebb értelme” – fogalmazott. A kormányfő szerint a mai emlékezés fontos és beszédes állomása ennek a küldetésnek, ugyanis aki belép a helyszínre, az pontosan érti, mi a mi nemzedékünk jelmondata, amely szerint „minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük.”
