Szalay-Bobrovniczky Kristóf is ott volt a Magyar Atlanti Társaság (MAT) konferenciáján, amelyen a Válasz Online tudósítása szerint az ősfideszes politikus ezt mondta. Vadai Ágnes (DK) éppen ezért a honvédelmi minisztert kérdezte a külügyi bizottság elnökének erős mondatairól.
„A NATO ugyanis – bármit mondjanak is Putyin elnök nagyra becsült propagandistái – nem oroszellenes szervezet, nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, viszont képes megvédeni tagjait egy orosz támadástól. Oroszország azért nem tudja katonai eszközökkel korlátozni a magyar szuverenitást, mert NATO-tagok vagyunk.”
„A NATO védelmi szövetség. Az, hogy Oroszország ezt a védelmi szövetséget fenyegetésnek tekinti, pusztán arra bizonyíték, hogy uralmat akar gyakorolni a NATO-tagok – vagy legalábbis a NATO-tagok egy része – felett, és ezt a NATO ellehetetleníti. Oroszország magatartása többet mond el önmagáról, mint rólunk.”
A fideszes külpolitikus szerint az oroszok nem feltétlenül megszállni akarnak minket, csak diktálni, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk: kivel szövetkezhessünk, milyen fegyvereink lehessenek, mit képviseljünk a nemzetközi fórumokon. Azaz a magyar szuverenitást kezdenék ki, ezért „a NATO nemcsak fizikai biztonságunk garanciája, hanem szuverenitásunké is – ez a szuverenitásvédelmi politika egyik legfontosabb eleme.”
Hogy ha most nem lennénk NATO-tagok, akkor valószínűleg jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi.
Németh Zsolt szerint lehet bírálni a szövetséget, ajánlásokat tenni a jobb működés érdekében, de a kormányoldalnak különösen résen kell lennie, hogy ne ingassák meg a NATO-tagság iránti közbizalmat.
A miniszter nem reagált. Vargha Tamás honvédelmi államtitkár minderre szűkszavúan csak azt válaszolta, hogy 25 éve vagyunk a NATO elkötelezett tagjai. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban mindent meg kell tenni az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások érdekében. A magyar nemzeti érdek ma is azt kívánja, hogy az ország maradjon ki ebből a háborúból, ezért hazánk álláspontja világos: sem katonákat, sem fegyvereket nem küldünk Ukrajnába.
A kormányzat kottája tehát nem változott. Orbán Viktor ugyanakkor 2016-ban Tusnádfürdőn, éppen Németh Zsolt mellett ülve, európai hadsereg létrehozását szorgalmazta. A kormányfő a 27. Bálványosi Szabadegyetemen egy kérdésre válaszolva azt mondta: a NATO-tagság fontos és jó dolog, a magyarok biztonságához hozzájárul, védernyője Közép-Európa biztonsága szempontjából létkérdés. Orbán Viktor megváltoztatta korábbi fundamentális álláspontját, amely arról szólt, a NATO elég ahhoz, hogy Európa békéjét garantálja, akkor úgy vélte: létre kell hozni egy európai hadsereget, amely valódi közös haderő lenne, valódi közös ezredekkel, közös vezénylési nyelvvel és közös szerkezettel.
Orbán Viktor nyolc éve azt mondta, Ukrajnában a stabilitás jeleit sem látják, az ország területének, lakosságának jelentős részét elveszítette. A korábbi gazdasági szerkezet összeomlott, külső finanszírozáson múlik az élete, a létfenntartáshoz szükséges eszközök ára megnőtt. Ukrajna helyzete európai nézőpontból lelkiismereti kérdés, és ebben ma rosszul vizsgáznak – összegzett, szóvá téve: a gazdaság újjáépítéséért alig tett valamit Európa.
