A parlament Népjóléti Bizottságának április 16-ai ülésén Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek képviselője a többi között arról kérdezte Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárt, hogy mi lesz a sorsa annak a 12 ezer lélegeztetőgépnek, amit a koronavírus-járvány első hullámában a kormány sebtében, óriási összegért beszerzett. A gépek egy részét a kormány azóta külföldre adományozta, néhány száz darabot megpróbált eladni, a túlnyomó többségüket viszont máig raktárakban őrzi.
Mint ismert, februárban zárult le annak a közel nyolcszáz kínai lélegeztetőgépnek a licitje, amelyet az után írt ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, hogy a külügyi tárca végrehajtást kezdeményezett az eredetileg optikai eszközökkel foglalkozó TMT Technics Kft.-vel szemben. A külügy ezt a céget is lélegeztetőgépek beszerzésével bízta meg még 2020-ban. A minisztérium a végrehajtással és a licittel a közbeszerzési eljárással kifizetett nagyjából 4 milliárd forint előleg egy részét szerette volna visszakapni, mivel a cégnek a jelek szerint nem sikerült maradéktalanul elszámolnia a vásárláshoz a külügyi tárcától kapott összeggel.
A sikertelen árverés után megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot arról, hogy mi lesz a lélegeztetőgépek sorsa, ám a tárca nem válaszolt megkeresésünkre.
A Népjóléti Bizottság áprilisi ülésén Takács Péter elmondta, hogy a beszerzett lélegeztetőgépek különböző tudásszintűek. Vannak olyanok, amelyek az intenzív osztályos igénybevételnek, illetve az ottani elvárásoknak megfelelnek. „Ezek nagy része most is kórházaknál van, tehát a régebbi gépeket lecseréltük, a régieket leselejteztük, az újak pedig beálltak” – magyarázta az államtitkár, hozzátéve, hogy a gépek egy része kisebb tudásszintű, ezek non-invazív légzéstámogatásra alkalmas berendezések, amelyekre külön terve van a kormánynak.
Ezeket most a Bay Zoltán Kutatóintézet bevonásával vizsgáljuk, hogy hogyan tudjuk úgy átalakítani, hogy 77 ezer alvási apnoés honfitársunknak természetben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tudja odaadni
– mondta Takács, aki szerint a kutatóintézet bevonásával a lélegeztetőgépek jelentős részét jó eséllyel át tudják alakítani az alvási apnoés betegek támogatására. Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar, amelynek során a légzés alvás közben időről időre abbamarad, majd újra elindul.
A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-ről a honlapján az olvasható, hogy célja„hazai vállalatok versenyképességének és hatékonyságának növelése sikeres innováció és technológiatranszfer révén, szoros együttműködésben vezető hazai és külföldi partnerintézményekkel. Megrendelőink számára – ez jelenleg több mint 200 vállalatot jelent – komplex tudományos és műszaki megoldásokat kínálunk több szakterületen, amelyek hozzájárulhatnak versenyképességük növeléséhez.” Együttműködnek „az állami, az akadémiai szféra, a felsőoktatás intézményeivel és azok kutatási központjaival”. A kutatóintézet ügyvezető igazgatója Schmidt Balázs, aki 2022 júniusa óta a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri tanácsadója.
Takács Péter a bizottsági ülésen hozzátette, a „járványügyi helyzet” nem indokolja azt, hogy ekkora számban tartsanak raktárkészleten lélegeztőgépeket. Arról, hogy pontosan hány lélegeztetőgépet tárol a kormány raktárakban, Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője beszélhetett volna az ülésen. Felszólalásából azonban csak az derült ki, hogy az OKFŐ jelenleg 26 raktári telephelyet működtet, közülük az egyik a gödöllői, ahol lélegezetőgépeket tárolnak. Illetve arról beszélt, hogy amíg az OKFŐ kezelésében maradnak a készülékek, az állagmegóvásukról a főigazgatóság gondoskodik, a végleges raktározási hely pedig a pátyi központi egészségügyi raktár lesz majd.
Révész a raktárak bérleti szerződési viszonyairól nem tudott felvilágosítást adni, de azt ígérte, hogy a május 7-ei bizottsági ülésre utánanéz. Az ülés jegyzőkönyve hétfőn került fel a parlament honlapjára, ám az ülésen nem volt jelen az OKFŐ vezetője, így egyelőre nem tudni, az állam mennyiért bérli a szóban forgó raktárakat.
A kormány a járvány alatt 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépek beszerzésére. A TMT Technics Kft. 1208 lélegeztetőről állapodott meg a külüggyel, összesen 13 milliárd forintért, amíg a maláj GR Technologiestől 6258 darabot vett 176 milliárdért. A Népszava tavaly májusban arról írt, hogy 2021 novemberében a külügyminisztérium megsemmisítette a másfél évvel korábban kötött gyanús malajziai lélegeztetőgép-beszerzés iratainak egy részét, így a beszállító, a GR Technologies átláthatóságát igazoló papírokat is.
Takács Péter az április 16-ai bizottsági ülésén a hatalmas lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatban úgy fogalmazott,
mivel nem lehetett tudni, hogy nem jön-e egy olyan mutáció a Covidban, ami újra tömeges és súlyos megbetegedéseket okoz, ezeket a gépeket nekünk készleten kellett tartani. A WHO (Egészségügyi Világszervezet – a szerk.) most azt mondja, hogy a Covidnak nagy eséllyel nem fordul elő újabb mutációja a következő időszakban, amikor is tömegével kell lélegeztetett betegekre számítani, ezért ezt a raktáron tartott készletet redukálni fogjuk. A készletcsökkentés egyik formája lesz a súlyos alvászavarban szenvedő betegek számára történő átalakítás.
Az egészségügyi államtitkár egyébként az ülésen reagált Szabó Tímea azon kritikájára is, hogy a kormánytagok VIP-ellátást kapnak, miközben milliók nem férnek hozzá az ellátásokhoz. Takács Péter így fogalmazott:
Velem nehéz dolguk van, mert amikor a Covid miatt benn feküdtem a kórházban, a lepattant János Kórházban voltam, kínai lélegeztetőgépet kaptam.
Takács Péter 2019-2020-ban az Észak-közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, azaz „a lepattant János Kórház” megbízott főigazgatója volt, majd 2020 és 2022 között az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyetteseként dolgozott, onnan került az egészségügyi államtitkárság élére.
