Külföldi vendégmunkásokkal töltötték meg Hajdúszoboszló egyik gyógyvizes szállodáját, amely a város legfőbb turisztikai célpontjának számító strandfürdő szomszédságában áll. A Hotel Aqua Blue hónapok óta teltházzal üzemel, ottjártunkkor, március végén is 200–220 építőmunkás foglalta el a szobákat és az apartmanokat. A Fülöp-szigetekről érkezett férfiakat egy török vállalat foglalkoztatja – naponta szállítják őket buszokkal a debreceni BMW-gyár építkezésére.
A debreceni megaberuházások miatt 2023 derekán jelentek meg először nagyobb számban a délkelet-ázsiai munkások a hajdú-bihari településeken, így Hajdúszoboszlón is. Feltűnésük aggodalmat váltott ki a város lakosságában, hiszen éveken keresztül hallhatták a kormányzat üzeneteit, amelyek a munkahelyeket és a közbiztonságot fenyegető migránsveszélyről szóltak. Czeglédi Gyula polgármester tavaly júliusban fel is szólította a szállástulajdonosokat, hogy ne fogadjanak be vendégmunkásokat, és ne alakítsák munkásszállóvá a panzióikat. A rendőrkapitány is megígérte, hogy fokozott figyelmet fordít az érkezőkre, hogy a polgárok továbbra is biztonságban érezhessék magukat. A hajdúszoboszlói képviselő-testület az ősszel is visszatért a témára, és elfogadott egy határozatot, amelyben követelte a kormánytól, hogy adjon pontos információkat a vendégmunkáshelyzetről, és nyugtassa meg a lakosságot.
A külföldiekkel kapcsolatos félelmek miatt az elmúlt egy évben a kormányzat igyekezett elválasztani egymástól a külföldi vendégmunkások és az illegális migránsok ügyét, és maximálták az előbbiek éves létszámkeretét. A politikai problémát azonban nem sikerült teljesen semlegesíteni: a Jobbik országgyűlési frakcióvezetője, Lukács László György például Hajdúszoboszló központjában – éppen a Hotel Aqua Blue-tól néhány méterre – közvetítette élőben a Facebook-oldalán, ahogy március 14-én, a nemzeti ünnep előestéjén befutnak a munkások buszai. Lukács a kormány gazdaságpolitikáját kritizálta azt hangoztatva, hogy a fürdőváros eddig a turizmusáról és a vendéglátásáról volt híres, nem a sárga mellényes vendégmunkásokról, akik a munkanap végeztével elárasztják a települést.
Az Aqua Blue tulajdonosai korán megszimatolhatták a vendégmunkások elszállásolásában rejlő üzletet, mert a polgármester kérése ellenére már tavaly nyáron leszerződtek az első csoportok fogadására. Ebben az sem gátolta őket, hogy a hotelnek akkor sem volt és jelenleg sincs működési engedélye. Ezt az információt a városházáról szereztük meg. Először felhívtuk Czeglédi Gyula polgármestert azt tudakolva, az Aqua Blue miért nem szerepel az önkormányzat által regisztrált helyi kereskedelmi szálláshelyek listáján. A vendégmunkás-áradat ellen korábban harcosan fellépő városvezető Morvai Gáborhoz, a város jegyzőjéhez irányított minket, aki azt írta:
Hajdúszoboszlón a jegyző által vezetett nyilvántartásban nem szerepel Aqua Bule Hotel nevű szálláshely. 2022. 08. 31. napjáig létezett ezen a néven egy szálláshely, amely kérelemre törlésre került a nyilvántartásból.
A jegyző azt is állította, hogy a külföldi vendégmunkások tekintetében ő nem minősül nyilvántartó hatóságnak, forduljunk az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz. Az idegenrendészet szinte azonnal visszajelzett, hogy a vendégmunkások szálláshelye és azok engedélyeztetése nem tartozik az illetékességi körébe.
Az Aqua Blue internetes honlapján az olvasható, hogy a szálloda „átmenetileg zárva tart”. Arról, hogy valójában profilt váltottak, és jelenleg munkásszállóként működnek, nem tesznek említést.
A szállót a Budapesten bejegyzett HDC Property Kft. működteti, mely egy egyszemélyes részvénytársaságon, a Hudeco Zrt.-n keresztül Szabó Ferenc tulajdona.
Szabó a Duna Faktor Követeléskezelő és Pénzügyi Zrt. egyik vezetője és részvényese. A cég a bemutatkozó oldala szerint szakmai befektetők tulajdonában áll, 2008-ban kapott tevékenységi engedélyt a jegybanktól, munkatársaik sok éves hitelezési és behajtási tapasztalattal rendelkeznek, ezen túl követelésvásárlási tevékenységet is folytatnak. Többnyire bankoktól vesznek meg csomagban fizetési határidőn túli, lejárt vagy felmondott követeléseket.
Az ügylet során a Duna Faktor 2020 márciusában először átvette a Takarékbanktól – a régi tulajdonos által vitatott – hiteltartozásokat, majd miután a cég lett a főhitelező, a tartozások beszámításával olcsón megvette a felszámolótól az Aqua Blue-t. A következő lépés az volt, hogy a Duna Faktor alapított egy projektcéget a hajdúszoboszlói hotel számára, és 450 milliós áron beleapportálta az ingatlant. Szabó Ferenc az új tulajdonosi cégben, a DF Hotel 2022 Kft.-ben is igazgató lett.
Az adásvételt úgy ütötték nyélbe a felszámolóval, hogy a hotel egykori alapítója, Varga Sándor és családja a mai napig bíróságon vitatja a felszámolást megalapozó iratok valódiságát A család azt állítja, hogy egyikük sem írta alá azokat, a családfő nem is írhatta, mert a keletkezésükkor egy fővárosi kórházban feküdt életveszélyes állapotban A Varga család az 1990-es évek elejétől több mint két és fél évtizeden keresztül fejlesztette és működtette a szállodát, és számos bírósági eljárásban próbálta megakadályozni, hogy elvegyék a fejük fölül az épületet. Az utóbbi akár szó szerint is érthető, mert jelenleg is az időközben erősen leamortizálódott hotel felső szintjén laknak – immár a Fülöp-szigeteki munkások társaságában. Az adásvételi szerződésben egyébként külön tételben rögzítették, hogy Varga Sándor feleségével és lányával életvitelszerűen él három apartmanban.
A hotel 1991-ben nyitott, és négy ütemben bővítették, míg végül 40 szoba és 22 apartman, valamint három medence állt a vendégek rendelkezésére. A családi kft., az Easy Living ellen 2016-ban indult meg a felszámolási eljárás. Vargáék jó darabig ezután is visszabérelték és működtették a szállót., de 2018-ban bekeményített a felszámoló, és vagyonőrökkel foglaltatta el az épületeket.
A Duna Faktornak viszont a jelek szerint nemcsak a szálláshely-kiadásra kellett az ingatlan, hanem a cég másik fő tevékenységi köréhez, a hitelügyletek lebonyolításához is igénybe vették. A Duna Faktor weboldalán az írták:
Hitvallásunk a működő, valamint az újonnan alakult vállalkozások részére finanszírozást nyújtani fejlesztési céljaik könnyebb elérése érdekében, valamint a magyar állam által biztosított, visszatérítendő támogatásokat (hitel) eljuttatni a vállalkozásokhoz, ezzel segítve a magyar gazdaság fejlődését.
A konkrét esetben a magyar gazdaság fejlesztése úgy történt, hogy a DF Hotel papíron négy kis cégnek adta el a szálloda egy-egy apartmanját, amelyek az átadott hotelrészekre még aznap államilag támogatott vállalkozási hitelt vettek fel a Duna Faktortól. A tulajdoni lap szerint az apartmanokra összesen 460 millió forint jelzálogot jegyeztek be. Ez alapján egyébként a szállodaingatlan egészére kiterjesztett becsült forgalmi érték közel 3,5 milliárd forint lenne, ami bő 3 milliárddal több, mint amennyiért a felszámoló átadta.
További furcsaság az ügyletben, hogy a Széchenyi-hitelekkel kitömött négy cégből három egyértelműen kapcsolódik a hitelt nyújtó Duna Faktor köreihez. A Hármas Csatorna Kft. például ugyanarra a XI. kerületi címre van bejelentve, mint a Duna Faktor és az összes többi Szabó-cég, amelyek a hotellel foglalkoznak.
Telefonon és emailben is kerestük Szabó Ferencet, hogy a munkásszállás üzemeltetésével, valamint a hitelekkel kapcsolatban feltegyük kérdéseinket, de nem reagált a megkeresésünkre.
