Vitézy Dávid szerint Budapesten vége a csődhelyzetnek, és a főváros pénzügyi helyzetének rendezésével egy új korszak kezdődhet. A közlekedési és beruházási miniszter a Szinten túl című podcastban részletesen beszélt a Budapest és a kormány között létrejött megállapodásról, valamint arról, hogy milyen változások következhetnek 2027-től.
Vitézy szerint megállapodás nélkül Budapest heteken belül fizetésképtelenné válhatott volna. A problémát az év végén esedékes szolidaritási hozzájárulás, illetve a novemberi bérek kifizetése élezte volna ki. Mint mondta, a főváros az előző időszakban fizetési halasztásokkal, számlák későbbi kiegyenlítésével, valamint drága likviditási hitelekkel és faktoringgal kezelte a pénzhiányt.
A 120 milliárd nagy része visszamegy az államhoz
A megállapodás alapján a Tisza-kormány 120 milliárd forintos rendkívüli támogatást biztosít Budapestnek, ám ennek nagy része nem marad a városnál. Vitézy ismertetése szerint mintegy 91 milliárd forintot azonnal visszautalnak az államnak a felhalmozott adó- és szolidaritási hozzájárulási tartozások rendezésére.
A megállapodással emellett lezárulnak az elmúlt öt évre visszanyúló, mintegy 144 milliárd forintos peres követelések is. Vitézy szerint ezek körülbelül 85 százaléka térül meg a mostani konstrukcióban.
A főváros pénzügyeit a jövőben költségvetési felügyelő is figyelemmel kíséri. Vitézy hangsúlyozta, hogy a felügyelőnek nem lesz vétójoga a fővárosi kifizetések felett, ugyanakkor véleményezési és jelentéstételi joga lesz.
Több mint 20 milliárddal csökkenhet Budapest terhe
Vitézy három fő pillérre és egy további intézkedésre bontotta a 2027-es pénzügyi konszolidációt. Az első a szolidaritási hozzájárulás csökkentése: a több mint 10 százalékos mérséklés a számítások szerint több mint 20 milliárd forinttal könnyítheti Budapest 2027-es költségvetését.
Vitézy szerint ez nem járhat a bérek csökkentésével, és a közszolgáltatásokat sem lehet miatta megnyirbálni. A megtakarítás egy része abból jöhet, hogy megszüntetik a drága likviditási hiteleket és faktoringmegoldásokat, másik része pedig a fővárosi hivatal és a cégek működésében lévő átfedések felszámolásából.
Kármán András pénzügyminiszter, Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, Magyar Péter miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester (b–j.) a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén, a Városházán, 2026. október 1-jén.
Teljesen átalakulhat Budapest és az agglomeráció közlekedése
A harmadik nagy elem a BKK regionalizációja. A tervek szerint létrejön egy regionális közlekedésszervező, amelyet az állam és a főváros fele-fele arányban finanszíroz. Vitézy szerint 2027-ben mindkét fél 170-170 milliárd forintot tenne a rendszerbe, miközben eddig a főváros nagyjából 220 milliárd forinttal finanszírozta a BKK-t.
A változás az utasok számára is érzékelhető lenne. A cél Budapest és az agglomeráció közlekedésének egységesítése, a MÁV, a Volán és a BKK menetrendjeinek és tarifáinak összehangolása, valamint a bankkártyás elektronikus jegyvásárlás kiterjesztése az egész térségre.
Vitézy szerint meg kellene haladni az 1968 óta működő rendszert, amelyben a budapesti és az agglomerációs közlekedést eltérő szolgáltatási és finanszírozási struktúrák választják el egymástól.
El kéne végre oda jutnunk, hogy […] az elővárosok, az agglomeráció és Budapest közlekedését egy rendszerként fejlesztjük.
A fővároshoz kerülne a kerületi parkolás
Jelentős változás jöhet a parkolásban is. A tervek szerint a parkolási rendszer üzemeltetése és annak bevételei a kerületektől a fővároshoz kerülnének.
Vitézy szerint a jelenlegi széttagolt rendszer rendkívül rossz hatékonysággal működik: egyes helyeken a bevételek 60–97,5 százalékát is felemészti az üzemeltetés, bizonyos parkolási rendszerek pedig veszteségesek.
A technológiát is átalakítanák. Kivezetnék a parkolóautomatákat és a szélvédőkre helyezett, „piros műanyag zacskós” büntetéseket, a szükséges törvényi változtatásokat pedig az Országgyűlés elé vinnék.
A parkolásból származó bevételeket kizárólag a fővárosi úthálózat felújítására lehetne fordítani. A kerületi kritikákra válaszul azt is rögzítették, hogy az útfelújításoknál előnyben kell részesíteni azokat a kerületeket, amelyekből az adott parkolási bevétel származik.
Politikai egotripek helyett jobb közszolgáltatások
Vitézy politikai szempontból is új helyzetnek tartja a megállapodást. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években a főváros vezetése folyamatosan hivatkozhatott arra, hogy a kormányzati elvonások miatt nincs elegendő pénze, ez a helyzet azonban most megszűnik.
A fővárosnak egy nagyon nehéz, de ugyanakkor bizonyos szempontból egyszerű helyzet volt az elmúlt pár év, mert mindig el lehetett mondani, hogy hát a kormány miatt nincs pénz […], most nyilván ez egy pozitívum is, de egy kihívás is a főváros előtt, hogy ennek vége van.
Szerinte ezért a megállapodás nemcsak nagyobb mozgásteret biztosít Budapestnek, hanem teljesítménykényszert is teremt a városvezetés számára.
Vitézy azt mondta, hogy a politikai „egotripek” helyett annak kellene meghatároznia a következő időszakot, hogy sikerül-e jobb közszolgáltatásokat létrehozni.
