Ugyan a magyar államfőnek nincsenek széles jogkörei a külpolitika terén, az állam képviselőjeként hatással van nemcsak arra, hogyan látnak minket külföldön, de egy hazánkhoz hasonló kis állam számára az érdekérvényesítésben is fontos funkciót tölthet be. A Fidesz eddig is tudatosan használta a pozíció nyújtotta lehetőségeket, és feltehetően a kedden hivatalba lépő Sulyok Tamásnak is meghatározott szerepet szán.
Korlátozott jogkörök és potenciális politikai szerep
A köztársasági elnök képviseli az országot külföldön, betölti a Magyar Honvédség főparancsnoki pozícióját, nagyköveteket bíz meg és fogad, valamint aláírja a nemzetközi szerződéseket. Ugyanakkor gyakorlatilag minden érdemi döntéséhez és intézkedéséhez szükség van vagy kormánytagok ellenjegyzésére, vagy nemzetközi egyezmények esetén az Országgyűlés felhatalmazására.
De a jogi kötöttségek önmagukban még nem mondanak el mindent egy tisztség nemzetközi politikai súlyáról. Ezt mutatja, hogy a rendszerváltás óta, de akár az új alaptörvény életbelépését követően is az egyes köztársasági elnökök képesek voltak eltérő színt vinni a szerepbe. Sólyom László és Novák Katalin kiemelkedett a külpolitikai aktivitást illetően, előbbi például 2009-ben felforrósította a szlovák-magyar kapcsolatokat, amikor (a ma már Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló) Robert Fico szlovák miniszterelnök megtiltotta, hogy Sólyom a révkomáromi Szent István-szobor avatása miatt belépjen Szlovákiába.
Nemcsak a gyakorlat, de a külpolitikai elmélet is mutatja, hogy egy Magyarországhoz hasonló kis állam számára milyen fontos szerepet tölthet be egy komoly jogkörökkel nem rendelkező köztársasági elnök is. Egy korlátozott erőforrásokkal és nemzetközi kitettséggel rendelkező ország ugyanis a hagyományos érdekérvényesítés (nyomásgyakorlás, alkudozás) eszközeivel nem tud hatékonyan élni a nagyhatalmakkal szemben. Éppen ezért az elmúlt évtizedekben azt láthattuk, hogy a globalizáció, a nemzetközi sajtó és a közösségi média korában a kis államok egyéb innovatív megoldásokat választanak biztonságuk és érdekeik előmozdítására. Ezekhez nem kell érdemi jogkör vagy hagyományos hatalom, csak egy mikrofon, közösségi profil és tudatos stratégia.
Egy kis ország államfőjének két külpolitikai funkciója
Ilyen stratégiából két fontosabbat láthatunk a nemzetközi gyakorlatban. Az egyik az országimázs és a láthatóság ügyes építése, melyhez ma elég érteni a közösségi médiát, és ráérezni arra, hogy a korszellemben mi lehet hatékony. A 2010-es években sokan megismerték José Mujica uruguayi elnök nevét, aki laza stílusáról (és a marihuána legalizálásáért tett erőfeszítéseiről) lett ismert. Ugyan a jogkörei sokkal szélesebbek voltak, sokatmondó, hogy milyen eszközökkel élt nemzetközi láthatóságának erősítése érdekében. Egy furcsa, de annál látványosabb példa a líbiai diktátor, Moammer Kadhafi, akinek a nevét a mai napig sokan ismerik, és nem belpolitikai intézkedései vagy háborús bűnei, hanem stílusa és beszédjei miatt.
De az új köztársasági elnöknek nem kell ilyen messzire mennie, elég lehet sikeres nagykövetektől tanulnia. Iain Lindsay-t magyar nyelvű beszédeivel és megnyerő stílusával sokan megismerték és megszerették idehaza úgy, hogy más brit nagykövetek nem értek el hasonló státuszt. Magyar diplomaták is ráéreznek olykor erre: Mátis Viktor ankarai magyar nagykövet Törökországban rendkívül népszerűvé vált az X-en. Csoma Mózes volt dél-koreai nagykövet pedig Youtube-csatornát tartott fenn, ahol például kimcsit készített családjával.
Egy kisállam számára a láthatóság növelése vagy a pozitív imázs hozzájárulhat az ország befektetési és turisztikai értékéhez, vagy akár ennél többhöz is. Oroszország támadását követően Volodimir Zelenszkij személye és az általa felépített imázs nagyban hozzájárult a nyugati kiálláshoz és annak egy jó ideig való fennmaradásához.
A másik módszer, amiben egy köztársasági elnöknek komoly szerepe lehet, az a nemzetközi normák érvényesítése. A különböző alapelvek vagy szokásos elterjesztése és megerősítése szintén nem kerül sokba, inkább csak következetesség és megfelelő stratégia kell hozzá. A skandináv országok például ügyes „normavállalkozókká” váltak, legyen szó a környezetvédelemről vagy a konfliktusok tárgyalásos rendezéséről. Ezt a szerepet nemcsak jószívűségből vitték, hanem mert tudták, hogy ezen normák elterjesztése nélkül nekik is nagy árat kell megfizetni. Ebbe a kategóriába tehető Omán és Katar is, melyek számos konfliktusban közvetítettek a Közel-Keleten, igyekezve a stabilitás értékét képviselni.
Novák Katalin és a NER sajátosságai
A múltban a magyar köztársasági elnökök is éltek az imázsépítés vagy a „normavállalkozás” eszközeivel. A környezetvédelem és a vízügy képviselete ilyen szerepet töltött be Sólyom és Áder János esetén is, de a leglátványosabb munkát Novák Katalin végezte. Persze az ő tevékenységét a NER valóságában kell értelmezni, és nem önálló, a kormánytól független szereplőként értelmezni.
Míg ők a globális nyitás keretében gyakran bírálták az Európai Uniót például a szankciók miatt, és mismásoltak Oroszország elítélése kapcsán, addig Novák a kezdetektől kiállt Ukrajna mellett. Később a svéd NATO-csatlakozás kapcsán is sokkal megengedőbb hangot ütött meg, mint Orbán vagy Kövér László házelnök.
Ebbe sokan konfliktust láttak be az állam- és a kormányfő között, szerintem valószínűbb az, amiről Tölgyessy Péter is beszél, vagyis hogy Novák része volt a kormányzati stratégiának. Bárhogy sulykolja is az ellenzék, hogy Orbán Vlagyimir Putyin embere, látványos, ahogy 2022 óta a kormányoldal felpörgette az egyensúlyozást. A globális nyitás nyelvezetének és stratégiájának (jelenleg a konnektivitásnak) fenntartásához szükség volt NATO- és EU-konformabb hangot is megütni, amiben Novák fontos szerepet játszott. Ehhez a köztársasági elnök tökéletes pozíció volt: egyszerre súlyos és súlytalan.
Mit várhatunk Sulyok Tamástól?
Egyelőre nem sokat tudunk Sulyok Tamás külpolitikai szerepfelfogásáról, nézeteiről, sőt személyiségéről sem. Talán ez nem is véletlen, és ahogy már sok elemző megírta, a Fidesz nem is akar nagy formátumú államfőt. Ugyanakkor feltételezhető, hogy neki is lesz szerepe az imázsépítésben és a „normavállalkozásban”.
Egyrészt a nagyhatalmi versengésben a magyar diplomácia továbbra is egyensúlyozik. Néhány nap alatt egyszerre egyezett bele a kormány a 13. szankciós csomagba Oroszországgal (és nem mellesleg néhány kínai céggel) szemben, és vétózta meg (feltehetően) a közös EU-s nyilatkozatot az ukrajnai háború kitörésének második évfordulóján. Feltételezhetően kisebb láthatósággal, de Sulyoknak is szerepe lesz az euroatlanti imázs fenntartásában. Másrészt különböző normák érvényesítésében is felléphet az új államfő. Tekintve, hogy a miniszterelnök évértékelőjében milyen fontos szerepet kapott az akkumulátorgyár-építések miatt a zöld gazdasági narratíva, nem lenne meglepő, ha ezek védelmét képviselné Sulyok is Európában. A Novák által képviselt családpolitika és a demográfiai kérdések napirenden tartása is megjelenhet az elnök portfóliójában, különösen, ha a republikánusok győznek az Egyesült Államokban, akik számára fontos ez a téma.
A mai magyar külpolitikai keret ettől radikálisan eltérő szerepet nem enged meg. Ugyanakkor ne temessük előre az új elnököt: bármennyire nem rendelkezik is politikai hátországgal, felelőssége és hatása lehet arra, hogy a hazánkról kialakult negatív kép változik-e a következő években. Ez nem csak a Fidesznek, de minden magyarnak is érdeke, előmozdítani pedig az államfő legfontosabb feladata.
