Becsületsértés gyanújával hallgatták ki a reptéri rendőrségen pár hónapja azt a magyar nőt, aki még tavaly márciusban tett panaszt a NAV-nál, miután úgy érezte, méltatlanul bántak vele a vámosok a leszállást követő ellenőrzésen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A történet szereplője a 24.hu-nak az ügyről született, nála lévő összes hivatalos dokumentumot bemutatta, ám retorziótól félve nem szerette volna még csak a keresztnevét sem használni, ezért Ágnesnek nevezzük őt a továbbiakban.
A történet több ponton is rímel arra az esetre, amit még az ősszel mutattunk be: annak a főszereplője Tímea volt, akit azután jelentett fel a NAV, hogy adózási ügyében panaszt tett a hivatalnál. Akkor a rendőrség kihallgatás nélkül lezárta, azaz ejtette az ügyet, Ágnes esetében viszont a NAV feljelentése után ki is hallgatták a panaszost,
Szóváltásba keveredtek, körbevették, panaszt tett
Az incidens akkor történt, amikor tavaly tavasszal Ágnes Nyugat-Európából érkezett haza. A gépből kiszállva Ágneséket busz vitte be a repülőtér épületébe, ahol a vámosok – Ágnes elmondása szerint – mindenkitől útlevelet vagy személyit kértek, ő azonban ezt kifogásolta. Elmondása szerint ezért hat vámos rászállt, és méltatlan stílusban oktatták ki. Ágnes azt mondta erről a 24.hu-nak:
Igen, megkérdeztem, hogy miért a vámosok végzik el az útlevél-ellenőrzést, erre jött az, hogy kiszedtek engem külön, és jól átkutattak, mindezt lekezelő stílusban. Ez felháborított, mert ez hatalmi megfélemlítés. Sokat utazom külföldre, de azt, hogy retorziókat alkalmazzanak egy kritikus megjegyzés, pláne egy kérdés miatt, még sehol nem tapasztaltam.
Miután Ágnes hazaért a reptérről, a NAV hivatalos panaszbejelentő oldalán jelezte az adóhatóságnak, hogy mi történt vele. Részletesen leírta a történteket, és panaszában – amelyet nekünk is megmutatott – valóban keresetlen szavakat használt a reptéri vámosokra, a pénzügyőr hadnagyokra és századosokra egyaránt. Egyikükre azt írta például, hogy „hülyegyerek”, de akadt ennél cifrább jelzője is.
Nem tagadom, elég kemény szavakat használtam, de nagyjából csak olyanokat, amelyek a magyar parlamentben is elhangzanak.
Ágnes indulatának oka főleg az volt, hogy igazságtalannak és megalázónak érezte, ahogyan a hivatalos szervek bántak vele. Ez a rendvédelmi tájékoztató anyag a 70. oldalon világosan kettéválasztja az útlevél-ellenőrzés és a vámosok munkakörét: mert amíg „a határőrök/rendőrök a személyek beléptetését végzik – tehát az úti okmány eredetiségét, érvényességét, a vízumot ellenőrzik –, a személyek beutazási feltételeinek meglétét, addig a vámosok a bejelentésköteles áruk ki- és behozatalát ellenőrzik.” A NAV ugyanakkor arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy a pénzügyőr jogosult a személyazonosság megállapítása érdekében személyazonosító okmányokat (például: személyi igazolványt, útlevelet, jogosítványt) elkérni bárhol az országban – törvényi felhatalmazás alapján.
A NAV-nak benyújtott panaszára érdemi választ nem kapott, ám a nyár végén, tehát hónapokkal a reptéri incidens után, hivatalos iratot kézbesítettek neki: idézést kapott a reptéri rendőrségre mint „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy.” Az csak a helyszínen derült ki, hogy miért kellett a rendőrségre mennie: a NAV feljelentette a panaszost, mert a hatóság szerint Ágnes becsületsértést követett el, amikor a vámosokra tett minősítő jelzőket, a rendőrség pedig értékelve a feljelentést, becsületsértés vétségének gyanúja miatt
Ágnes ügyvéddel érkezett, a terhére rótt cselekmény elkövetését tagadta, a gyanúsítás ellen panasszal élt, de a panaszt az ügyészség decemberben elutasította. A XVIII. és XIX. Kerületi Ügyészség szerint okirat, maga a feljelentés, illetve tanúvallomások az Ágnessel szemben „fennálló megalapozott gyanút alátámasztották, ezért a nyomozó hatóság intézkedése törvényes és megalapozott volt.”
Hozzátették: mivel „a becsületsértés vétsége, a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával valósul meg, ezért a gyanúsítás szövegének részét kell, hogy képezzék ezen konkrét kifejezések.” Az ügyészségi dokumentumban még az is szerepel, hogy a „tényállás teljes körű felderítése, a gyanúsított védekezésének ellenőrzése és büntetőjogi felelősségének tisztázása a további vizsgálat feladatát képezi.” A BRFK időközben arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy Ágnes ügyében a nyomozás továbbra is folyamatban van, arról részletes tájékoztatást emiatt nem tudnak adni.
Becsületsértés-e, ami a reptéren történt, vagy sem?
A büntetőjog szerint becsületsértésnek nevezzük azt, amikor valaki
mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el.
A becsületsértést egyébként tettlegesen is el lehet követni, ilyen eset az, amikor például leköpik a sértettet, de a jogszabály azt is kimondja: aki becsületsértést valósít meg, akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
De elkövette-e Ágnes a becsületsértést, vagy sem? – erről kérdeztünk meg két jogászt, és teljesen
A 24.hu által megkérdezett büntetőjogász épp azt emeli ki, hogy Ágnest azért gyanúsíthatták meg, mert közfeladatot ellátó személy (a vámos, a pénzügyőr ugyanis ilyen) munkájával kapcsolatban fogalmazott meg lealacsonyító, dehonesztáló minősítéseket. Bátki Pál az esettel kapcsolatban összességében úgy látja, hogy Ágnes írásbeli panaszában igenis megvalósulhatott a becsületsértés, és miután rendvédelmi dolgozókról van szó, az ügyből a feljelentéssel automatikusan lett közvádas eljárás.
„Az a helyzet, hogy itt nincs mérlegelési lehetőség, miután egy rendvédelmi szerv dolgozói az érintettek, és mivel a minősítések a munkájukra vonatkoztak, ezért ez közvádra üldözendő. Becsületsértés esetén ráadásul – szemben a rágalmazás vétségével – még egy négyszemközti megjegyzésnek is lehet büntetőjogi következménye, nem szükséges hogy más is jelen legyen. Ennek csak a bizonyíthatóság miatt van egyébként nagy jelentősége.” Bátki azt is mondja, hogy az ilyen eseteknél két szempont, illetve elv kerülhet szembe egymással: egyrészt panasz tenni szabad, a szabad vélemény alkotmányos jog, ugyanakkor a gyalázkodást, a lealacsonyító értékítéletet senkinek sem kötelessége eltűrni.
Ráadásul az államnak meg kell őriznie a méltóságát, nem engedheti, hogy rendvédelmi feladatot ellátó személyeket lealacsonyítsanak. Mondok egy példát: ha egy rendőrön szabadon gyalázkodhatnak az állampolgárok, akkor hogy lehet tőle elvárni, hogy vérontás nélkül meg tudja a rendet védeni?
Bátki hozzáteszi: az ebben a konkrét esetben használt minősítések „még csak nem is határesetek, ugyanis a hazai bírói gyakorlat szerint az olyan szavak, mint a nyikhaj, a hülyegyerek vagy a bunkó” már becsületsértőnek számítanak. Nem ritka az ilyen eset, amikor állampolgárok épp így kerülnek közvádas eljárásba.
Ésik Sándor, Ágnes védőügyvédje abszolút másképp látja a dolgot. Ő így összegez:
Túlreagálásnak gondolom ezt az esetet. A hatóságnak számítania kell arra, hogy a Ferihegyre fapados járatokon érkezők a lassan haladó sorban, az ott sajnos általános káoszban idegesek lesznek. Vannak szakmák, ahol fáradt, ideges, dühös emberek csúnyát mondanak nekünk. A reptéri finánc munkája is ilyen, de az ügyvédé is. Akit ez zavar, az keressen más munkát. Hivatalos személy esetében pedig már 1994-ben kimondta a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság, hogy nekik bizony tűrniük kell akár a durva véleménynyilvánítást is, főleg, hogy a reptéri káoszt nemcsak az utasok okozzák, ahogy Ágnes ügyében sem.
Nem jelzik, hogy feljelentés is lehet a panaszból
Kérdés az is, mennyire elvárható egy átlagos állampolgártól, hogy tisztában legyen azzal, milyen – akár büntetőjogi – következményekkel járhat az, ha valaki a saját ügyében panaszt tesz a NAV-nál.
Aki felmegy erre az oldalra, („A NAV jogsértésének, mulasztásának bejelentése”) ezt olvashatja: „Ha saját ügyében, a NAV vagy valamely munkatársa hatósági eljárásával kapcsolatban kíván bejelentést tenni, akkor az alábbi űrlapot kell kitöltenie.” Ezek után kell megadnia a panaszosnak a saját adatait, elérhetőségét, majd össze kell foglalnia a konkrét esetet. Tájékoztatásként az űrlap végén az szerepel, hogy a „panasz beküldése után egy elektronikus levelet küldünk az ön által megadott e-mail-címre. Ez a levél tartalmazza az ön űrlapon megadott adatait, továbbá a megerősítő linket. (…) Ha 24 órán belül nem erősíti meg a bejelentését, akkor az inaktiválódik, és azt újra rögzítenie kell.”
Az ugyanakkor ezen a felületen nincs jelezve, hogy akár feljelentés is születhet a panasz bejelentéséből, ha a NAV azt úgy ítéli meg.
Kell-e félnie más NAV-panaszosnak is?
Cikkünk elején jeleztük, több hasonlóság is van Tímea és Ágnes története közt. Mindketten panasszal fordultak a NAV-hoz, mire az adóhatóság hamarosan ellenük fordult a beadványaik tartalma miatt.
Tímea története dióhéjban a következő: miután a nő a NAV-hoz fordult a saját esete miatt, hamis váddal jelentette fel őt az adóhatóság. Tímeának ugyanis még a 2010-es években állapított meg a bíróság egy jelentősebb kártérítést, ez a bevétel azonban adómentes volt, így nem is adózott utána a nő. Pár évvel később jött a fordulat, miután nem fogadták be a határidőre leadott adóbevallását, sőt még egy több száz ezer forintos adókötelezettséget is megállapítottak. Tímea vitatta ezt, és tájékoztatást kért, sőt panaszt is tett, de állítása szerint panaszát nem tisztázta a hatóság. Ekkor levelet írt a NAV egyik területi igazgatójának azt kérve, hogy tisztázzák az ügyét, ám ez a vezető végül arra jutott, hogy inkább a hozzáforduló állampolgárt, azaz Tímeát jelenti fel. Ezt az ügyet azonban a BRFK viszonylag gyorsan lezárta, az érintett mégis csalódott volt. Tímea azt mondta erről a 24.hu-nak:
Ennek a történetnek az az üzenete, hogyha valaki a NAV felé, az adóhatósággal kapcsolatban mer panaszolni valamit, akkor készüljön fel, hogy ráküldik a rendőrséget? Mégis mi ez, ha nem fenyegetés? Hogy lehetséges az, hogy ha valaki panaszt tesz a saját ügyében, mire őt vádolják meg bűncselekménnyel?
A NAV-ot már az ősszel is megkérdeztük, általánosságban kell-e félnie valakinek, ha valamilyen bejelentést tesz, hogy emiatt őt fogják majd megbüntetni? A NAV akkor azt válaszolta: ilyen okból nem kell félnie senkinek.
Most is feltettük kérdéseinket az adóhatóságnak, többek közt arról is érdeklődtünk: miért jelentenek fel olyan állampolgárt, aki az őt ért, általa vélelmezett sérelem miatt panaszt tesz a NAV-nál? Erre a NAV így reagált: „akinek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőri intézkedése jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a NAV intézkedést foganatosító szervéhez vagy nyomozó szervhez a törvényben meghatározott módon. Az állampolgári panasz kivizsgálása azonban nincsen összefüggésben a jogsértő magatartás észlelése kapcsán kezdeményezett hatósági eljárással, a hatáskörrel rendelkező hatósághoz tett feljelentés megtételével.”
Megkérdeztük, hogy általánosságban milyen esetekben jelentenek fel panaszosokat, azt felelték:
- közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.
- A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt feljelenteni.
Azt is írták, a közvádra üldözendő esetekben „jogszabály szerint a hatóságnak nincs lehetősége mérlegelésre. Aki a pénzügyőr sérelmére annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, becsületsértés vétsége miatt felelősségre vonható.” Kértünk arról is adatot, hogy a NAV hány panaszost jelentett fel az elmúlt öt évben, ám erre azt írták: a „feltett kérdéssel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ.”
