Tímeának – kérésére csak a keresztnevét írjuk le – még a 2010-es években állapított meg a bíróság egy jelentősebb kártérítést, ez a bevétel azonban adómentes volt, így nem is adózott utána. Pár évvel később azonban jött egy váratlan, szürreális fordulat. A nő – ahogyan minden évben szokta – tavaly májusban is határidőre leadta az adóbevallását, ám hamarosan arról kapott értesítést, hogy azt nem fogadják be, sőt, „aláírás hiánya miatt” még egy több százezer forintos adókötelezettségét is megállapították.
Tímea vitatta ezt, és tájékoztatást kért.
- Egyrészt, ha a NAV ezt a bevételét korábban adómentesnek találta, akkor mitől vált ez egyik pillanatról a másikra adókötelessé. Erről iratokat is kért a hatóságtól, ám azt állítja, nem kapott.
- Másrészt nem érti, hogy a NAV ügyintézője iratok nélkül miként módosíthatta az adóbevallását, illetve miért utasította el az iratát, ha azt a NAV ügyfélszolgálatán megfelelőnek és hiánytalannak találták.
Álláspontom szerint a NAV-ügyintéző nem változtathat a bevallásomon semmit iratok és tájékoztatás nélkül. Első körben ezt jeleztem 2022 nyarán. Az ügyintéző azt állította, ez azért történt így, mert nincs aláírás a bevalláson. Azt az ügyfélszolgálaton ellenőrizték, és volt rajta, a kifizetői irat pedig nem tartalmaz adókötelezettséget. Mivel nem foglalkoztak a panaszommal, levelet írtam a NAV egyik megyei igazgatójának 2022 augusztusában
– mondja Tímea a 24.hu-nak.
A nő azt sem érti, hogy a panaszát miért nem tisztázta a hatóság, miért nem vizsgálták ki, hogy az iraton valóban szerepelt-e aláírás.
Bejelentésében Tímea meglehetősen erős szavakat használt, amikor ügye kivizsgálását kérte a NAV egyik megyei vezetőjétől. A levélben egyrészt leírta, hogy szerinte miért nem adóköteles a kártérítés, és hosszan részletezte, hogy az ügyében hol és milyen szinten történt hiba, sőt, esetleges visszaélés. Úgy látta, hogy ügyében felmerülhet a hivatali korrupció gyanúja, és szerinte a biztosító és az adóhatóság bűnszervezetet képezhettek közokirat-hamisítás és adócsalás céljára. Azt állította: mivel a NAV-iratok alapján az adót úgy állították be a bevallásába, hogy a biztosító azt az adatközlésében nem tette meg, az eljáró hatóság megsértette az állam szuverenitását azzal, hogy jogosulatlanul és felhatalmazás nélkül írta be azt az adóbevallásába.
Ezután jött a fordulat – nem is akármilyen.
Az igazgató a 24.hu birtokába jutott feljelentésében azt írta, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével vádol, hamis vád bűntettét követi el. Az igazgató által jegyzett feljelentés szerint a nő bizonyítékok nélkül vádolja a NAV egyik „meg nem nevezett” munkatársát. Az igazgató szerint a vádak alaptalanok, azok hamis tartalommal kerültek megfogalmazásra. (A történetben nem mellékes szál, hogyha valakit hamis vádban bűnösnek találnak, azt több évi szabadságvesztéssel is sújthatják.)
Ezután a BRFK el is kezdett foglalkozni az üggyel, azonban Indoklásukban azt írták, hogy a NAV feljelentésének nyomán sem az adóhatóság, sem a rendőrségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények miatt nem indult eljárás, vagyis a hamis vád alapjául szolgáló cselekmények vizsgálatára nem került sor. Ugyanígy javasolták továbbá a hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás tekintetében a hamis vád miatti eljárás feljelentés hiányában történő megszüntetését, mivel ezen cselekményekkel kapcsolatos eljárás nem indult.
Tímea mégsem érez elégtételt, mert az adóhatóságnak tett panaszát nem vizsgálták ki, sőt, az idén az állítólagos bevallásra a NAV végrehajtást rendelt el.
Ennek a történetnek az az üzenete, hogyha valaki a NAV felé, az adóhatósággal kapcsolatban mer panaszolni valamit, akkor készüljön fel, hogy ráküldik a rendőrséget? Mégis mi ez, ha nem fenyegetés? Hogy lehetséges az, hogy ha valaki panaszt tesz a saját ügyében, mire őt vádolják meg bűncselekménnyel?
Tímea még annyit tesz hozzá, hogy lelkileg is nagyon megviselte ez az egész történet.
Megmutattuk az iratokat Bátki Pál büntetőjogásznak, aki az esetről azt mondja a 24.hu-nak: az ugyan igaz, hogy a hamis vád elkövethető akár egy panasz által is, a NAV azonban szerinte ebben az esetben túlzó módon reagált, mert a hamis vád itt nem valósult meg, még akkor sem, ha egy meg nem nevezett, de beazonosítható ügyintéző szerepel a panaszlevélben.
Ugyanakkor Bátki szerint fontos, hogy a hamis vád megállapítása során el kell választani, ha a panaszos egy vélt jogi minősítéssel él, vagy valótlan tényt állít: ebben az esetben pedig előbbi valósult meg. Az is fontos, hogy a panaszos feltételes módban fogalmazott, és az ügyének kivizsgálását szerette volna elérni a kétségtelenül erős hangvételű felhívással. Az ügyvéd szerint ennek „bele kellene férnie egy NAV-os ügymenetbe.” Hozzátette:
az persze nincs kizárva, hogy a NAV egy magánszemélyt, akár egy ügyfelet feljelentsen, és bűncselekményt szóban is el lehet követni, mégis úgy vélem, hogy indokolatlan volt ez a túlzó reakció az adóhatóságtól.
Bátki általános tanulságként azt is megjegyzi: bármilyen bejelentést tevő vagy hivatalos ügyben hatósághoz forduló állampolgárnak érdemes azért megfontolnia, mennyire használ éles hangot és erős szavakat, mert „jellemzően nem ezek visznek előre, a józan hangvétel általában többet használ egy ügynek.”
Kerestük az ügyben a NAV-ot arról érdeklődve, hogy tavaly, illetve tavalyelőtt hány ügyben tettek hamis vád miatt feljelentést, és azt is megkérdeztük, nem tartják-e elrettentőnek ezt a gyakorlatot, hiszen ügyfélként, állampolgárként ezek után bárki jobban meggondolja, tegyen-e bármilyen bejelentést a NAV-nál egy vélelmezett visszaélés miatt.
A NAV általánosságban azt a tájékoztatást adta, hogy 2021-ben és 2022-ben összesen három esetben tettek feljelentést a rendőrségen hamis vád bűncselekmény gyanúja miatt. „Jellemzően akkor tesz a NAV hamis vád bűncselekmény miatt feljelentést, ha valaki büntetőeljárás lefolytatásának alapjául szolgáló vádakat fogalmaz meg a NAV valamely szerve előtt más természetes személlyel szemben úgy, hogy azok valóságtartalma nem igazolható. A hamis vád miatt a NAV által tett feljelentések alapjául rendszerint olyan adózói beadványok szolgálnak, amelyek konkrét költségvetési csalás vagy hivatali visszaélés bűncselekmény elkövetésére tartalmaznak információkat, egyértelműen beazonosítható személlyel/személyekkel szemben.”
Hangsúlyozták:
nem tartjuk elrettentőnek, ha valamely NAV-szerv adott esetben panaszt tevő állampolgárral szemben hamis vád miatt tesz feljelentést a rendőrséghez.
Ugyanis, mint írták, „a büntetőeljárásban biztosított, hogy ne érje hátrányos jogkövetkezmény a hamis vád miatt feljelentett személyt, ha az ügyészség vagy a nyomozóhatóság megállapítja, hogy valóban valós tényeket állított.”
Az adóhatóság fontosnak tartotta azt is megemlíteni a 24.hu-nak adott válaszában, hogy a „vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján valamennyi NAV-foglalkoztatott köteles feljelenteni a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt, tehát nem mérlegelhet. Emiatt az sem vehető figyelembe a feljelentés megtételekor, hogy a büntetőeljárás milyen hatással lesz a feljelentett személyre.”
