Belföld

Sulyok Tamást jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz

Koszticsák Szilárd / MTI
Koszticsák Szilárd / MTI

A Fidesz és a KDNP köztársaságielnök-jelöltje Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke

– jelentette be csütörtök délután Kocsis Máté. A frakció támogatta a pártelnök-miniszterelnök személyi javaslatát.

Az addig ügyvédként dolgozó, most a 68. évében járó Sulyok Tamást 2014 őszén választották az Alkotmánybíróság tagjává, a következő évben a testület elnökhelyettese lett. 2016 novemberében választották meg az AB elnökévé. Ő lehet a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik köztársasági elnöke, és Mádl Ferenc és Sólyom László után a harmadik jogtudós a poszton (de az is elmondható, hogy Schmitt Pál kivételével az összes 1990 utáni államfő jogvégzett volt).

Ellenzéki nyilatkozatok miatt féltette a jogállamot

2021 végén az Alkotmánybíróság elnökeként Sulyok Tamás nyílt levelet intézett Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér László házelnökhöz, melyben azt írta: egyes, pártok által megfogalmazott és a velük szimpatizáló értelmiségi körök által támogatott nézetek a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlanok. Ezzel arra utalt, hogy a baloldali ellenzéki pártok szerinte kormányváltás esetére az alaptörvény „egy tollvonással történő” eltörlését és az AB feloszlatását vetítették előre.

A Fidesz frakcióvezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a jövő héten hétfőn dönt a parlament a korábbi államfő, Novák Katalin lemondásának elfogadásáról, a kormánypárti frakciók ezt megszavazzák. Azt tartják helyesnek, ha mihamarabb meg tudja választani az Országgyűlés az új köztársasági elnököt, de ennek időpontjáról még nem tudott nyilatkozni, ez függ attól is, hogy az ellenzéki pártoknak lesz-e jelöltje.

Az EP-választás Fidesz-KDNP-s listavezetője Deutsch Tamás lesz.

Kocsis a Varju Lászlót elmarasztaló csütörtöki ítéletet követően arra szólította fel a DK-s politikust, hogy távozzon a közéletből. Ugyanezt várják a napokban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Fekete-Győr András momentumos politikustól.

Különös aktualitása lett a gyermekvédelemnek, fogalmazott Kocsis az államfő bukásához vezető kegyelmi botrányra utalva, és jelezte, hogy a tavaszi ülésszakon tervezik elfogadni a második gyermekvédelmi csomagot. Nagyjából húsz törvény módosítására tesznek javaslatot, ám mivel még nincs minden kérdésben döntés, csak azokra tért ki, amik biztosan terítékre kerülnek. A kormányoldal azt javasolja, hogy

  • tovább szigorodjanak a pedofil bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételek,
  • az ilyen bűncselekmények számonkérhetősége ne évüljön el,
  • ne legyen lehetőség szabadlábra helyezésre ilyen ügyben elítélt bűnelkövetők esetében,
  • soha többé ne kaphassanak erkölcsi bizonyítványt azok, akik gyerekek sérelmére követnek el szexuális bűncselekményeket.

Kocsis után Simicskó István elmondta, örülnek annak, hogy a svéd miniszterelnök a NATO-csatlakozás előmozdítása érdekében Magyarországra jön, a KDNP frakcióvezetője úgy vélekedett: biztató előrelépés ez a svéd-magyar kapcsolatok illetően is. Egyúttal megjegyezte: frakciótársai eddigi kritikáit jogosnak gondolja a svédekkel szemben.

Kérdésekre válaszolva Kocsis elmondta, hogy márciusban nevezik meg a főpolgármester-jelöltjüket. Szerinte ezzel időben vannak még, mert „még az orrunk a víz felett van egy kicsit”.

Magyar Péterről azt mondta, ismeri, és egy „sértett ember vagdalkozásának” tartja a nyilatkozatait. A frakcióvezető nem hallott eddig olyan állítást, aminek az alátámasztását mellékelte volna Varga Judit volt férje, és nem hiszi, hogy ez a jövőben változna.

Balog Zoltánról azt mondta, a református egyháznak kell eldöntenie, mi a helyes lépés a közéletből való távozásával kapcsolatban, ebbe az állam nem szólhat bele.

A kormánypártok Balatonalmádiban tartanak kihelyezett frakcióülést a parlamenti tavaszi ülésszaka előtt, Orbán Viktor szerda esti beszédében a többi között azt mondta, szerinte Novák Katalin és Varga Judit lemondása az általuk elkövetett hiba után helyes volt, és megerősíti, hogy „gyermekvédelmi kérdésekben a nemzeti oldalon nincs kegyelem”.

Novák Katalin február 10-én jelentette be, hogy lemond az államfői címről, miután kiderült, a tavalyi pápalátogatás alkalmából kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, K. Endrének, akinek nemcsak tudomása volt arról, hogy az intézmény igazgatója több gyereket is molesztált, hanem hamis vallomást is írt az egyik gyerek nevében, melyet a pedofil bűnelkövető jelenlétében akart aláíratni vele. K. Endrét kényszerítés miatt ítélték börtönre, de Nováknak köszönhetően kegyelmet kapott. A döntést Varga Judit igazságügyi miniszterként ellenjegyezte, ezért ő is bejelentette, hogy lemond képviselői mandátumáról, a Fidesz EP-listájának vezetéséről és távozik a közéletből.

Az államfőjelölés szempontjaival ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen. Novák Katalin lemondása után azt írtuk, idősebb, tiszteletre méltó szakmai életúttal rendelkező politikust, egy „biztonsági játékost” jelölhet a miniszterelnök az államfői posztra, olyat, akinek nincsenek önálló törekvései, és nem akar „influenszerkedni”. Sulyokra egyértelműen illik ez a leírás, bár kormányzati forrásaink akkor egy másik szegedi jogászt, Trócsányi Lászlót gondolták befutónak, aki volt igazságügyi miniszter, az elmúlt öt évben pedig fideszes EP-képviselőként dolgozott.

Sulyok vele ellentétben nem köteleződött el nyíltan a pártpolitika mellett, bár 1998 és 2002 között ő látta el a fideszes vezetésű szegedi önkormányzat jogi képviseletét.

Cikkünk elkészítése közben a Google Trends adatait is felhasználtuk.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik