Kedd délelőttre szervezte az Állami Számvevőszék azt a háttérbeszélgetést, amelyen a közpénzek felhasználását és a kampányköltéseket ellenőrző szervezet vezetője, Windisch László bemutatta a reggel publikált jelentésüket. Amint arról beszámoltunk, a számvevőszék összesen 520 millió forintos bírságot szabott ki a 2022-es parlamenti választáson közösen indult hat ellenzéki pártra:
- a DK-ra,
- a Momentumra,
- az MSZP-re,
- az LMP-re,
- a Párbeszédre
- és a Jobbikra.
A jelentés emlékeztet arra, hogy a hat párt közös listát állított a választáson egy pártokon kívüli egyesület, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnökének, Márki-Zay Péternek a részvételével, aki a hatpárti összefogás listavezetője és miniszterelnök-jelöltje volt. Az ÁSZ-jelentés szerint a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányköltései a közös kampányhoz nyújtott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak minősülnek, amelyet az ellenőrzött szervezetek a kampányelszámolásaikban nem vettek figyelembe, ezáltal nem biztosították a közös kampány költéseinek teljes átláthatóságát. „A közös kampány során az ellenőrzött szervezetek jogi személytől, a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól tiltott támogatásban, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesültek, amelynek összege elérte a 261 millió forintot” – olvasható a jelentésben. Ez az összeg egyébként már decemberben nyilvánosságra került, miután az Állami Számvevőszék kiküldte az ellenzéki pártoknak az előzetes jelentését.
Az utóbbi összeg pedig – magyarázta Windisch – akár teljes egészében ÁSZ-vizsgálat alá kerülhet a jövőben attól függően, hogy az adóhatóság milyen döntést hoz róla. Ha ugyanis a NAV szerint ezzel a közel másfél milliárdos tétellel kapcsolatban nem merül fel például sikkasztás vagy más bűncselekmény gyanúja, akkor az ÁSZ ezt az összeget is átfésüli, és akár ezzel kapcsolatban is kiszabhat büntetést – elméletileg akár ennek az összegnek a kétszereséig, azaz 2,8 milliárd forintig is. „Most a NAV-nál pattog a labda” – mondta Windisch. Hozzátette: kifejezetten kétséges, hogy egyes gazdasági események úgy történtek, ahogy az az MMM elszámolásában áll, kérdés, hogy az egyes tételeknél szereplő összegeket a kampányra fordították vagy esetleg másra.
A NAV-os szálról később részletesen is beszélt az ÁSZ függetlenségét többször is hangsúlyozó elnök (mint mondta, a számvevőszék nem a „kormány furkósbotja”), akinek előadásában többször is előkerült ez a Márki-Zay Péter-idézet:
Volt egy MMM-es számla, ami a központi kampány működését szolgálta.
Windisch a 261 milliós tétel vizsgálatával kapcsolatban leszögezte: az összes, a választáson induló, legalább egy százalékot elérő pártot vizsgálták a költések szempontjából 2022. február 12. és április 3. közt. Szerinte az ÁSZ semmivel sem állapított meg többet, minthogy az idézett Márki-Zay-féle állítás igaz, és az MMM a hatpárti együttműködés számára biztosított anyagi forrást összehangoltan, jól koordináltan.
A jelentés egyrészt megállapította, hogy
Az ÁSZ elnöke arról is beszélt, hogy olyan eseteknél merülhettek fel adóhatósági kétségek, amelyekben az MMM és a Datadat GMBH együttműködése valósult meg. (A Datadat osztrák vállalata állítólag nem reagált az ÁSZ megkeresésére.) Windisch többször is felhozta, hogyha az 1,4 milliárdnyi résszel kapcsolatban a NAV összességében azt állapítja meg, hogy adóhatósági szempontból „rendben van”, azaz nem merül fel bűncselekmény gyanúja, az annyiból rossz hír a pártoknak, hogy akkor viszont a tiltott kampányfinanszírozás miatti büntetés jöhet. A NAV-vizsgálatról Windischnek nincs információja, elmondása szerint az még hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat.
Ha NAV azt állapítja meg, hogy minden rendben van, akkor az azt jelenti, hogy adóhatósági szempontból van rendben, azaz a teljesítésigazolások, számlák helyesen tartalmazzák azokat az adatokat, amelyeket tartalmaznak. Ha ez így van, akkor az mind tiltott kampánytámogatásnak minősül.
Magyarán: ha a NAV nem talál visszaélést, szabálytalanságot, az is rossz hír a pártoknak, mert az azt jelenti, hogy az valóban tiltott kampányfinanszírozás volt (és nem például sikkasztás). Windisch úgy látja: „a szerződések szerint egyértelműen kampánytevékenységet finanszíroztak ezek a tételek. Csak nekünk van egy olyan gyanúnk, hogy nem történt meg a gazdasági teljesítése ezeknek a szervezéseknek.”
Példaként megemlítette:
Furcsálljuk, hogyan lehet ugyanarra a szolgáltatásra szerződni magyar szolgáltatókkal, buszos cégekkel, (…) majd egy osztrák céget is megbízni ugyanerre a tevékenységre. Nem életszerű ez. (…) Ami nálunk van dokumentum, abból megállapíthattuk volna a teljes összegre a tiltott kampányfinanszírozást, de itt azért vannak kétségeim. (…) Lehet, hogy ez valami sokkal izgalmasabb sztori annál, amit mi elsőre gondoltunk.
Ezután csak a feltételezés szintjén beszélt arról az ÁSZ-elnök, hogy az Amerikából érkezett pénznek csupán egy része mehetett a kampányra, a nagyobbik része azonban elfolyhatott, eltűnhetett valahova. „Ezt nem tudjuk, ezt a NAV-vizsgálatnak kell kiderítenie.”
A 24.hu kérdésére az ÁSZ-elnök leszögezte: ha kiderül, hogy a pénzből tényleg például buszt béreltek, az tiltott kampányfinanszírozás, ha viszont az derül ki, hogy az elszámolt pénzből nem történt buszkölcsönzés, az már büntetőjogi eset.
Összehasonlításképp Windisch elmondta: az MMM és a hat ellenzéki párt esetében a közös miniszterelnök-jelölt személye, a közös kampányanyag, a közösen fizetett rendezvények, a logók közös használata bizonyította az összehangolt tevékenységet. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP-nél nem található ilyen struktúra, ahol mással közösen állítottak volna miniszterelnököt, nincsenek mással közösen gyártott kampányanyagok, nincsenek közösen fizetett rendezvények és nincsen tiltott párttámogatás sem. Azaz: nincs intézményesült együttműködés más szervezettel, szervezetekkel – mondta az ÁSZ-elnök a 24.hu kérdésére.
Windisch László arról is beszélt: ő a maga részéről új szabályozást sürget, mert az utóbbi években – és ez világtendencia – a politikai kampányok egy része már nem a pártoknál érhető tetten, súlyponteltolódás történt, mivel a pártokhoz kötődő kampányokkal párhuzamosan úgynevezett proxikampányok folynak. Ezek szerinte influenszerekhez, civilekhez, kutatóintézetekhez, sajtótermékekhez kötődnek, és ezekkel a magyar törvények nem tudnak mit kezdeni. Ezen szerinte változtatni kell – arról azonban egyelőre nem beszélt, hogyan. Később azt is mondta: a politikai üzenetek leghangosabb vivői ma már kevésbé a pártok, sokkal inkább átkerült a hangsúly a sajtóra, a közösségi médiára, az influenszerekre és think-thankekre. „Akiknek a hangja sokszor erősebb, mint a pártoké.”
A 24.hu rákérdezett, hogy az ÁSZ vizsgálta-e, és ha igen, milyen mélységben kutatta a titokzatos milliárdokból működő Megafon szerepét a kampányban.
Ekkor előbb arról beszélt Windisch, hogy önmagában az, hogy a Megafon kampánytevékenységet folytatott (azaz a választói akaratot befolyásolni igyekezett), még nem probléma, ilyet tett a nyugatifeny.hu vagy az ezalenyeg.hu is.
Probléma az lenne, ha a Megafon olyan szervezett együttműködés keretében végezné ezt, ami miatt azt lehetne megállapítani, hogy azok a pártok, amelyeknek az érdekében ő ezt a tevékenységet végzi, azok ezt támogatásként kapják és elfogadják.
Megkérdeztük: az ÁSZ ki tudja-e zárni azt, hogy a kormánypártok és a Megafon közt volt-e ilyen egyeztetés, együttműködés?
Ezt a mi eszközeinkkel (…) vizsgáltuk. Nyilatkozatot kértünk a kormánypártoktól is, az érintett szervezetektől is. (…) Olyan nyilatkozatot, mint Márki-Zay Péter, a Megafon vezetője nem tett. Ezért más ellenőrzési lehetőség erre nem is volt. (…) Ez a fajta szoros összehangoltság azon az oldalon nem volt megállapítható
– mondta el Windisch a kormánypártok és a Megafon esetéről. Hozzátette: „Erre mondtam azt, hogy hívhatjuk ezt egyfajta proxikampánynak is, ami felé az egész világ eltolódott. (…) Én személyesen úgy érzem, hogy ez szabályozás után kiált. (…) Az eddigi szabályozás felett egyszerűen elment az élet.”
Akkor a Megafon proxikampányt folytathatott? – kérdeztük az elnöktől.
Az ÁSZ-elnök így válaszolt: szinte biztos volt benne, hogy valaki ezt fogja kihámozni az egészből. „A 444.hu is kampányt folytatott, a Népszava is, a 24.hu is kampányt folytatott.” Mert szerinte a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása, és minden egyéb tevékenység a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlése céljából, az már kampánynak minősülhet.
Nem állítom, hogy a Megafon kampánytevékenységet folytatott, hiszen a célzatot bizonyítani kéne, de valójában alkalmas a választó akarat befolyására az ő tevékenységük, ahogy a 24.hu, a 444.hu vagy az Origo tevékenysége is. (…) Ne bélyegként süssék egyik civilre vagy másikra, hogy kampányolt, mert nagyon sokan kampányoltak ebben az országban, ami teljesen rendben van, mert ez egy szabad ország, és szólás- és véleményszabadság van. Ráadásul van sajtószabadság.
Hozzátette:
A kampányolás nem tiltott dolog. Tiltott dolog a támogatást a pártok által elfogadni.
Végül azt is megkérdeztük az elnöktől, hogy Márki-Zay Péter nyilatkozatai rontottak-e az ellenzék helyzetén, rosszabb helyzetbe kerültek-e emiatt végül.
„Ezeket a nyilatkozatokat tényállást alátámasztó bizonyítékokként kezelte az ÁSZ vizsgálata” – mondta a 24.hu kérdésére Windisch László. Hozzátette: a nyilatkozatokon kívül sok más bizonyíték is rendelkezésre állt. „Ha nem beszélt volna ezekről, a kampánytanácsról az Állami Számvevőszék akkor is értesült volna. Azt nyilvánosságra hozták az érintett pártok, a vizsgálat akkor is elindult volna abba az irányba.”
Az ellenzéki kampányfinanszírozás hátterével korábban részletesen foglalkoztunk.
