Bárándy Péter a Népszavának Orbán Viktor alkotmánymódosító javaslatáról úgy vélte, Novák Katalin államfő kegyelmi jogkörének ilyen korlátozása összeegyeztethetetlen magával a kegyelmi jogrenddel. Annak ugyanis éppen az a lényege, hogy a társadalom igazságérzetét helyreállítsa, amikor jogi menetben figyelembe nem vehető, például erkölcsi körülmények lépnek fel.
A volt igazságügyi miniszter felidézte, évekkel ezelőtt kegyelmet kapott egy anya, aki halálos beteg, rettenetesen szenvedő gyermekét a kérésére megölte. Az igazságszolgáltatásnak súlyos bűncselekményként kellett kezelnie ezt. Annak megfelelő büntetést is róttak ki, ám a történet jogi szempontból nem értékelhető olvasata alapján az anya kegyelemben részesült. A kormányfő módosító javaslata után viszont nem kaphatna kegyelmet, ami ellentétes lenne a társadalmi elvárással és értékítélettel. (Az Alaptörvény tizenharmadik módosítása után a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.)
Bárándy Péter úgy véli, a kegyelmi jogkört nem kell korlátozni, ha megfelelően használják, ha meg nem, akkor hozhatnak bármilyen szabályozást, úgyis ki lehet játszani azokat.
A nyilvánosság viszont elegendő védelmet jelentene a normális alkalmazásra, biztos vagyok benne, ha Novák Katalin tudja, a mostani eset nyilvánosságra kerül, nem így döntött volna.
Szerinte Orbán Viktor bejelentése nem szakmai, hanem populista válasz a problémára, valódi megoldás helyett a pillanatot próbálja kármentesíteni, nem foglalkozva vele, mi lesz holnap.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szintén úgy véli, a kormányfő javaslata, nem küszöböli ki a rendszerszintű problémákat, nem hoz változást a konkrét, jogosan közfelháborodást kiváltó ügyben, és nem tartalmaz lehetséges megoldásokat azoknak a kiszolgáltatott gyerekeknek a védelmére, akiket az állam szerveinek kötelessége lenne óvni.
Azt, hogy milyen módon lehet megoldani a kegyelmi rendszer visszásságait és a gyermekvédelmi rendszer problémáit, gondos szakmai egyeztetés alapján kellene eldönteni. Ennek az egyeztetésnek a teljes hiánya, és az, hogy sem a kormány, sem a köztársasági elnök nem vállalja a felelősséget a konkrét döntésért, arra utal, hogy itt alapvetően a politikai veszteség minél gyorsabb minimalizálása a szándék, tette hozzá.
Hack Péter alkotmányjogász néhány napja egyértelművé tette, Novák Katalin kegyelme K. Endrének, nem visszavonható, az végleges, sem az államfő, sem későbbi elnökök, sem az Országgyűlés nem írhatja felül. Az Indexnek az ELTE ÁJK tanszékvezetője most megerősítette, az Alaptörvény módosítása sem lehet visszaható hatályú, vagyis a vitát kiváltó kegyelmi döntés problémáját nem oldja meg.
A jogtudós jelezte, az alkotmánymódosítás után a jogalkotónak pontosan meg kell határoznia, jogilag mit kell érteni
a kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményen,
mert például kiskorút meglopni is az, tisztázandó, hogy valóban kívánatos-e egy végstádiumban lévő rákbeteg elítélttől megtagadni az elnöki kegyelmet, mert az általa elkövetett bűncselekmények egyike esetén az ellopott telefonról kiderült, tulajdonosa kiskorú volt.
