Belföld

Budapesti antifa-támadások: Három évet kapott az egyik elkövető, a többiek mindent tagadnak

Hétfőn az előkészítő üléssel megkezdődött a bíróságon a tavaly februári budapesti antifasiszta támadások vádlottjainak a büntetőpere. Az elsőrendű olasz női vádlottra 11, míg a két német társára három és fél év börtönt kért az ügyészség.

A hvg.hu beszámolója szerint az olasz nő nem ismerte be a bűnösségét, és azt mondta, hogy nem követte el a vádiratban lévő bűncselekményeket, és nem is fogadta el az ügyészség által felajánlott büntetést. A másodrendű vádlott viszont mindent beismert, csak a büntetés mértékét nem tartotta jogosnak.

A bíró végül három év fegyházra ítélte a német férfit és öt évre kiutasította Magyarország területéről a bűnszervezetben való részvétele miatt. Legkorábban a büntetésének kétharmada letöltése után szabadulhat. Az ügyész súlyosabb büntetésért, a terhelt és védője pedig enyhítésért fellebbezett. Az ügy harmadrendű vádlottja viszont tagadta a bűnösségét, és azt mondta, hogy nem követte el a bűncselekményt és nem is tagja a bűnszervezetnek.

A vádirat szerint egy német férfi Lipcsében élt az élettársával 2017-től, és egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló szervezetet hozott létre. Ennek tagja volt a megvádolt német férfi és a szintén német nő, valamint az olasz nő is.

Az ügyészség szerint az volt a céljuk, hogy támadásokat követnek el ellenük, és elrettentő szándékkal, súlyos, életveszélyes sérüléseket okoznak nekik. A szervezet tagjai egy darknetes alkalmazáson keresztül, vagy személyes találkozók alkalmával egyeztettek a támadásokról egymással. De megosztották egymás között az előkészületekkel, az utazással, a szálláshelyek biztosításával, a támadás eszközeinek beszerzésével, a helyszín, illetve menekülési útvonalak feltérképezésével kapcsolatos feladatokat is.

A támadásoknak alaposan megtervezett, pontos, begyakorolt forgatókönyv szerinti menete volt, ami az előre egyeztetett feladatmegosztásban is megnyilvánult. A támadások időtartamát harminc másodpercben határozták meg, amelynek mérése az irányító feladata volt, aki a támadást vezényszavakkal indította meg, illetve állította le, majd ezután a társai menekülésében segédkezett.

A figyelő feladata a környezet figyelése, és azt, hogy kívülálló személyek beavatkozzanak, a további tagok pedig a támadás végrehajtói voltak. A támadások során az elkövetők arra törekedtek, hogy ne lehessen őket később beazonosítani.

Az öt támadásban kilenc ember sérült meg. Az első támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik támadás február 10-én a Gazdagréti téren, valamint a Bank utcában, az ötödik pedig február 11-én, az I. kerületi Mikó utcában történt. Az áldozatok között volt magyar és külföldi állampolgár is. Közülük hatan súlyos, hárman könnyű sérüléseket szenvedtek.

Kapcsolódó
Kik azok a németek, akik Budapest utcáin verték az embereket?
Egyiküknek közvetlen kapcsolata van azzal a szélsőbaloldali csoportosulással, amelyhez több súlyos bűncselekményt kötnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik