2020 decemberében „valaki” több ezer liter fáradtolajat engedett Szigetszentmiklósnál a Natura 2000 besorolású területre. Polt Péter legfőbb ügyészt arról kérdezte a DK-s Arató Gergely, miért nem sikerült három év alatt eredményre jutni az olajszennyezés felelőse ügyében. Az ellenzéki politikus felidézte, a súlyos természetpusztítás után 6700 liter olajjal szennyezett vizet és 200 tonna olajjal szennyezett talajt kellett eltávolítani, a védekezés 100 millió forintnál is többe került.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság akkor az ország elmúlt 50 évének legnagyobb olajszennyezésének nevezte a szigetszentmiklósit, Arató Gergely pedig azt a következmény nélküliség eklatáns példájának minősítette. Az ellenzéki politikus azt írta, a rendőrség fél év alatt eljutott egy tököli férfihez, akinek a gyanúsítását a szakértői vélemény alátámasztotta, akinek házát és munkahelyét átkutatva a szennyezéssel kapcsolatba hozható eszközökre bukkantak. A férfit gyanúsítottként kihallgatták, de vallomást nem tett, a poligráfos vizsgálatot nem vállalta, az ügyészség pedig tavaly megszüntette ellene az eljárást, mert úgy ítélte meg, hogy
a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt ő követte volna el.
Mivel új gyanúsítottat nem találtak, Arató Gergely arról kérdezte a legfőbb ügyészt:
- Miért volt szükség három évre a teljes eredménytelenséghez?
- Mikor találják meg a felelőst?
- Hogyan nyugtatná meg a környezet épsége iránt aggódókat, hogy a gyanúsítottal szembeni eljárást nem a gazdasági vagy közélet valamely befolyásos szereplőjéhez kötődése okán szüntették meg, magyarán, hogy nem az eset immár szokásossá vált eltussolásáról van szó?
- A három éven át húzódó, merőben eredménytelen eljárás milyen visszatartó erőt jelent arra nézve, hogy mások ne ilyen módon próbáljanak megszabadulni a fölgyülemlett és a környezetre súlyos veszélyt jelentő fáradt olajtól, ha egyszer következményekkel szemmel láthatóan nem kell számolniuk?
Polt Péter válasza szerint már a tényállás tisztázása is időigényes volt. Volt szemle, adatgyűjtések, megkeresések, tanúkihallgatások, lefoglalások, szakértői bizonyítások, bizonyítási kísérlet, sorolta. A nyomozást az ügyészség irányította. Az eljárás szakszerűségének, időszerűségének biztosítása érdekében a nyomozó hatóságnak folyamatosan adtak utasításokat, de az ügyészség maga is számos eljárási cselekményt foganatosított.
A gyanúsítottal szemben az eljárást azt követően szüntették meg, hogy mérlegelték a beszerzett bizonyítékokat. A büntetőeljárásról szóló törvény 7. §-ának (4) bekezdésében meghatározott alapvető rendelkezés alapján a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, emlékeztetett a legfőbb ügyész. Korábban a Demokratikus Koalíció jelezte, felháborítónak tartja, hogy nincs felelőse az olajszennyezésnek, ezért Pintér Sándor belügyminisztert külön is megkérdezik az ügyről.
