Több ezer négyzetméteren épülhetnek Balaton-parti villák az egykori zánkai MÁV-üdülő több mint másfél hektáros területén – tudta meg a 24.hu.
A partmenti ingatlan az 1970-es évektől 2015-ig az állami vasúttársaság üdülőjeként funkcionált, majd bezárása után közvetlen állami tulajdonba került. A Zánka-Köveskál vasútállomáshoz és a községi strandhoz közeli, több mint 16 ezer négyzetméteres telket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. árverés útján értékesítette 2022-ben 574 millió forintért. A vevő egy pár hónappal korábban bejegyzett cég, a Goro Maxi Kft. volt. A társaság ügyvezető-tulajdonosa a vitorlázóként Európa-bajnokságot és kétszer világbajnokságot is nyerő Weinhardt Csaba volt egészen néhány hónappal ezelőttig.
Weinhardt pedig csak ügyvezetőként maradt meg a társaságnál.
Az utóbbi években – a vagyonosok körében – népszerű, alacsony adókat és anonimitást biztosító magántőkealapok végső tulajdonosai ismeretlenek, hasonlóan az offshore cégekhez. Bár valós tulajdonosaikat korábban rövid ideig meg lehetett találni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tényleges tulajdonosi adatbázisában, később törölték azokat a rendszerből. Erre azután került sor, hogy a nyilvántartást felfedezte a Direkt36, és számos magántőkealap tulajdonosi szerkezetét nyilvánosságra hozta. Ugyanakkor ebbe a rejtőzködő cégvilágba is vezetnek olyan árulkodó nyomok, amelyekből ma is lehet következtetni a valós tulajdonosi viszonyokra.
A semmiből érkező, majd két magántőkealap tulajdonába került Goro Maxi Kft. esetében is felfedezhetők érdekes összefüggések. A cég bejegyzésének jogi feladataira Weinhardt Pete Judit ügyvédet kérte föl, akiről megírtuk, miként vette át Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének, Nagy Szilárdnak a közpénzszázmilliókért dolgozó ügyvédi irodáját. Erre azután került sor, hogy Nagy Mártont miniszterré nevezték ki, és a hivatalba lépése utáni első intézkedései között Pete Juditot a Közbeszerzési Tanács tagjának delegálta.
A Goro Maxi Kft. a zánkai MÁV-üdülő megvásárlásával nagyjából egy időben hitelt vett fel. Az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-től igényelt 50 millió forintot, e vállalkozás felügyelőbizottságát pedig a kölcsönszerződés aláírásakor Nagy Márton vezette, aki ekkor Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt.
Érdekes mellékszál, hogy az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt. igazgatósági elnöke, egyben résztulajdonosa Schadl György volt végrehajtói elnök és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár büntetőperében is felbukkant. Marton Adorján neve többször szerepelt a korrupciós ügy nyomozati irataiban, és a meghallgatását Schadl személyesen kérelmezte a bíróságon. Martonról megírtuk, hogy közreműködött annak a felszámoló cégnek a bejegyzésénél, ami Schadl édesanyja tulajdonában van.
Nagy testvérek és a magántőkealapok
Ilyen előzmények után cserélt gazdát a zánkai MÁV-üdülőt megszerző kft. 2023. június végén. A már említett két magántőkealap közül a kisebbségi tulajdonos a Trustify I. Magántőkealap, amelyet az Opten cégadatbázisa szerint mindössze négy nappal az előtt alapítottak, hogy a Goro Maxi Kft. egyik tulajdonosa lett. Az alapot a vele egy székhelyen működő Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli és kezeli. Az utóbbi társaság szálai Nagy Márton testvérének köre felé vezetnek. A cég igazgatósági elnöke Fenyvesi Péter, Nagy Szilárd volt üzlettársa.
Fenyvesi tavaly még ügyvezetője volt a Vincent Properties Kft.-nek, amely annak a II. kerületi villának a tulajdonosa, ami Nagy Szilárd lakcíme. Továbbá a már említett Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-nek is igazgatósági tagja volt Fenyvesi egészen 2022. október közepéig, tehát akkor is, amikor az hitelt adott a Zánkán bevásárló Goro Maxi Kft.-nek. Nagy Márton – még a miniszteri kinevezése előtt – tehát Fenyvesivel együtt volt a pénzügyi vállalkozás tisztségviselője.
A többségi tulajdonos magántőkealap még érdekesebb. A Goro Maxi Kft. – és vele együtt a Balaton-parti telek – 90 százalékos tulajdonosa a tavaly áprilisban létrejött GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap. A társaság a Nagy Márton miniszter felügyelete alatt álló MFB Csoport által elindított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre. Összevonták ugyanis
- az 5 milliárd forint keretösszeggel elindított Székesfehérvár Városi Tőkealapot,
- a 3 milliárdos keretösszegű Kaposvár Városi Tőkealapot,
- a 3 milliárd forint keretösszeggel indított Veszprém Városi Tőkealapot,
- az 5 milliárd forint keretösszeggel létrejött Nyíregyháza Városi Tőkealapot,
- a 3 milliárdos Pécs Városi Tőkealapot,
- valamint 10 milliárd forint keretösszegű Debrecen Városi Tőkealapot,
- továbbá a tavaly létrejött Vidékfejlesztési Tőkealapot.
Ez azt jelenti, hogy a Vidékfejlesztési Tőkealapot nem számítva
Mivel a magántőkealapba beolvadt városi tőkealapokat az MFB Invest Zrt. hozta létre, megkerestük az állami társaságot a zánkai beruházás részleteiről érdeklődve. Az MFB Invest szűkszavúan reagált. A cégtől megkérdeztük, hogyan kívánják hasznosítani a volt MÁV-üdülő területét, illetve azt is, mekkora összeggel szálltak be a beruházásba. A társaság annyit ismert el, hogy befektetésijegy-tulajdonosként van köze a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealaphoz, ugyanakkor azt közölte, hogy kérdéseink megválaszolása nem tartozik a hatáskörébe, mert a befektetési döntéseket rábízta a partner alapkezelőre, a Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-re.
Az utóbbi társaságot Juhász Sándor vezeti, aki több olyan cégben is tisztségviselő volt korábban, mely Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségében áll vagy állt. A cégben igazgatósági tag Petti Csaba is, a korábban bissau-guineai lakcímmel is rendelkező üzletemberről a Válasz Online írta meg, hogy üzletileg több ponton összeér a Bánki Erik fideszes képviselő köreihez sorolt Hungast közétkeztetővel. Pettié az Innova-X Befektetési Alapkezelő Zrt., amely az Innova-1 Járműipari Magántőkealapot irányítja, ami mellett az állami Eximbank 10 milliárd forinttal köteleződött el. Továbbá az igazgatóság tagja Tamási László, aki a kormányfő barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségében álló cégeket vezet.
Mivel a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap csaknem 30 milliárd forint közpénzzel indított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre, az alap kezelőjét és az MFB Csoportot is megkerestük közérdekű adatigénylésünkkel a részletekről érdeklődve. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
Zánkán már bontottak
Az egykori balatoni MÁV-üdülő területe ma már építési terület. Ezt tábla is jelzi a kerítésen. Ottjártunkkor látható volt, hogy alapos területrendezés történt, az egykori épületeket teljesen elbontották. Ezt Weinhardt Csaba, a Goro Maxi Kft. ügyvezetője is megerősítette, aki azt közölte, egyelőre a rossz állapotban lévő, korszerűtlen és üdülésre, lakhatásra alkalmatlan épületállomány elbontása történt meg. Mint írta, a tulajdonos szándéka szerint
a Balaton-régió és a környék hagyományos nyaralóira, a klasszikus balatoni villaépítészet előképeire támaszkodó, emberi léptékű üdülőépületeket tartalmazó fejlesztés kívánunk létrehozni. A konkrét tervezési munkát még nem kezdtük meg, így tervek még nem állnak rendelkezésre.
Az önkormányzat is erről adott tájékoztatást. Kiss Tamás Balázs zánkai aljegyző közölte, kérésünkre nem tud terveket küldeni, mert még ők sem kapták meg azokat.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivataltól is próbáltuk megszerezni az esetleges terveket, de lapunkat arról tájékoztatták, hogy a jelzett ügyben építési engedély iránti kérelem nem érkezett, engedélyezési eljárás nincs folyamatban.
Az önkormányzat mindenesetre már módosította is a helyi építési szabályzatot, amiért 50 millió forint kompenzáció kifizetését vállalta a beruházó. (Éppen ekkora összeget vett fel hitelként a Goro Maxi Kft. az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-től.) Ugyan a konkrét tervek nem ismertek, az önkormányzat oldalán található véleményezési dokumentumból azért kirajzolódnak a beruházó elképzelései. A tulajdonos e szerint „a klasszikus balatoni villákra jellemző stílusú építmények kialakítását tervezi”, és a parkos, fás jelleg megtartását ígéri, illetve a nádas védelmét.
Ugyanakkor az önkormányzattól a beépítési paraméterek módosítását kérte a tulajdonos. Az önkormányzat a beruházás miatt a Településképi Arculati Kézikönyvet is megváltoztatta, és egy új „Villaszerű üdülőházas területet” hozott létre, amely „kis mértékben tér el az eddig meghatározott Balaton-parti hétvégiházas területektől.” Az önkormányzat végül úgy minősítette át a területet, hogy a zöldfelület legkisebb mértéke 60-ról 55 százalékra csökkent. A beépíthetőség legnagyobb mértékét pedig 10 százalékról „10/K-ra” változtatták, ami azt jelenti, hogy a „történetileg kialakult” beépítettségen nem változtatnak, így „új épület építése a meglévő épület bontása esetén, azzal megegyező nagyságban történhet”. Magyarán, a területen eddig sem 10 százalékos volt a beépítettség, és az új szabályozás ezt az engedményt továbbra is fenntartja.
Ezt erősíti meg, hogy a zánkai polgármester, Filep Miklós egy, a beruházással kapcsolatos nyári lakossági fórumon arról beszélt, hogy a MÁV-üdülő jelenlegi tényleges beépítettsége 17 százalék. Lehetséges, hogy még ennél is nagyobb mértékben építkezhet majd az új tulajdonos. Kéthelyi Márton tervező ugyanis a fórumon arról beszélt, hogy a volt MÁV-üdülő területének a beépíthetősége 10 százalékos, de az ott található épületek ezt meghaladják. Mint mondta, a módosítás 20 százalékos beépíthetőséget céloz meg.
