A 2023-as év helyi politikai viharaiban áldozatul estek a szekszárdi önkormányzat vezetői, miután a képviselő-testület májusban leváltotta posztjáról a fideszes Ács Rezsőt polgármestert, aki ezt megelőzően kirúgta a jegyzőt. Ilyen eset ritkán fordul elő a hazai önkormányzatok világában, és ez ráadásul egybeesett a választási eljárási szabályok módosításával. A parlament kormányoldali többsége olyan változtatásokat fogadott el, amelyek korlátozták az időközi választások kiírásának lehetőségét. A május 26-án hatályba lépett rendelkezések értelmében a következő önkormányzati választásig, vagyis 2024 júniusáig helyi önkormányzati választás már nem tartható.
A tolnai megyeszékhelyen így csupán egyetlen alpolgármester és egy aljegyző maradt pozícióban.
Az ellenzék szerint ez a felállás veszélyezteti a város működőképességét. Bomba Gábor, az Éljen Szekszárd (ÉSZ) frakció vezetője a 24.hu-nak azt mondta, pengeélen táncol a város:
Az önkormányzatok működésében mindig van egy biztonsági tartalék, Szekszárdon az elmúlt időszak eseményei miatt ez nincs meg, ha bármi történik az alpolgármesterrel, és választást sem lehet tartani, nem lesz, aki kézben tartsa a városháza ügyeit.
Az ÉSZ néhány hete be is terjesztett egy javaslatot, amelyben kérték, hogy a biztonságosabb működés helyreállítása érdekében töltsék be a második alpolgármesteri posztot. Az előterjesztést a közgyűlés fideszes tagjai leszavazták. Az új alpolgármester kinevezése a szabályok szerint polgármesteri jogkör, ezért jelenleg a városvezetői feladatokat ellátó helyettesnek, a fideszes Gyurkovics Jánosnak kellene kijelölnie valakit maga mellé. A 67 éves kormánypárti politikust is kerestük, ám hivatali túlterheltségére hivatkozva azt mondta, nincs ideje nyilatkozni.
A térség fideszes országgyűlési képviselője, Horváth István szerint viszont nincs is szükség újabb alpolgármesterre, az ügy csupán „az ÉSZ politikai terméke.” Horváth azt állítja, hogy egy új kinevezés költséges lenne a város számára – és szükségtelen is. Azt elismerte, hogy Gyurkovics nemrég szívműtéten esett át, de hozzátette, hogy az alpolgármester ennek ellenére példamutatóan látta el a feladatát, és a ciklus hátralévő időszakában is tartani tudja majd a tempót.
A szekszárdi önkormányzatban a ciklus eddig eltelt négy évében igen dinamikusan változtak az erőviszonyok.
A 2019-es választáson a polgármesteri posztot a Fidesz színeiben újrainduló Ács Rezső szerezte meg, igaz, alig több mint két százalékkal sikerült legyőznie az ÉSZ jelöltjét, Bomba Gábort. A képviselői helyekért folyó versenyben viszont fordított eredmény született: a kormányoldal a hat mandátumával kisebbségbe került az ÉSZ nyolc képviselőjével szemben. A polgármester a választás után Gyurkovicsot nevezte ki alpolgármesternek, az ellenzéknek azonban nem adott posztot.
Ács először a Covid-járvány idején kapott felhatalmazás révén szorította ki szavazattöbbségi helyzetéből az ÉSZ-t, majd egy ellenzéki képviselőt állított át maga mellé. A párbeszédes Zaják Rita 2021-ben lépett ki az ÉSZ-frakcióból. Az eset akkor országos figyelmet kapott, mert a kormányoldal felé billentette a mérleg nyelvét. Egy bekapcsolva felejtett közgyűlési mikrofon révén hamarosan kiderült az is, hogy a pálfordulás után Zaják igényt formált az alpolgármesteri posztra. Az Ács Rezső és Máté Péter fideszes frakcióvezető közt lezajlott, kihangosított beszélgetésből ugyanis azt hallhatták a testület tagjai, hogy „ha alpolgármester akar lenni, akkor legyen alpolgármester, de nem a Gyurkovics helyett, hanem mellette.”
Zaják végül tanácsnok lett, ám Ács később sem tett le arról, hogy egy másik bizalmasával töltse be a pozíciót. A városvezető akkoriban már egyre súlyosbodó betegségével küzdött. Az ataxia képtelenné tette, hogy aktívan részt vegyen a testületi üléseken vagy más önkormányzati eseményeken, ezért amikor 2023 elején ismét napirendre került az alpolgármesteri szék sorsa, egy kereszténydemokratát jelölt. Posta Zoltán nem volt tagja testületnek, és a neve először egy haláleset után merült fel.
A helyi kereszténydemokraták 2022 őszén jelezték: mivel a ciklus eleje óta nincs KDNP-tag a megyeszékhely képviselő-testületében, szeretnék, ha a 4. számú választókerület elhunyt fideszes képviselője helyére a kisebbik kormánypárt jelölhetne. A nyilvános igénybejelentés után Ács Postát jelölte, csakhogy Horváth István azonnal felülbírálta, és a Facebookon közzétette, hogy a Fidesz és a KDNP Szollár Zoltánt indítja az időközi választáson.
Postát ezután tolta volna be az alpolgármesteri pozícióba tolta Ács, de a jelölt még a kinevezés előtt konfliktusba került a polgármester másik bizalmasával, Gábor Ferenc jegyzővel. Gábor ekkor már jó ideje a polgármester megbízottjaként működött, az ellenzék többször be is panaszolta, amiért szerintük politikusként viselkedve próbálta átvinni a testületen a beszédképtelen Ács elképzeléseit. Ám amikor egy bizottsági ülésről a jegyző kiküldte Posta Zoltánt, Ács bizalomvesztésre hivatkozva azonnali hatállyal kirúgta.
Gábor Ferenc elbocsátása miatt felerősödtek a polgármester és pártja között már korábban meglévő, de addig szőnyeg alá söpört ellentétek. A frakció nyilvános közleményben tiltakozott a „kártékony döntés” ellen, és kérte, hogy „a hivatal jogszerű működésének helyreállítása érdekében helyezze vissza pozíciójába a jegyzőt.”
A kavarásokkal Ács végül sikeresen közös platformra hozta össze maga ellen a Fideszt és az ÉSZ-t. A képviselő-testület néhány héttel később meg is találta a megfelelő indokot az eltávolítására. Kimondták, hogy Ács Rezső öt éven keresztül törvénysértő módon töltött be egy 300 ezer forintos fizetéssel járó másodállást a főállású polgármestersége mellett, ami összeférhetetlen a városvezetői megbízatással. Ács ugyan megpróbált szembeszállni a döntéssel, de előbb a kormányhivatal, majd bíróság is kimondta, hogy nem gyakorolhatja tovább jogköreit.
