Ha előre láttam volna, mi történik fél évvel a kinevezésem után, valószínűleg nem kezdtem volna bele a feladatba
– nyilatkozta az államtitkári kinevezéséről Vitézy Dávid a 444-nek. A közlekedéspolitikust Palkovics László kérte fel a munkára, akinek Vitézy a BKK-nál „sikeresen bevezetett modellt” javasolta, amit a volt technológiai és ipari miniszter el is fogadott. „Palkovics László lemondása viszont teljesen új helyzetet teremtett, amire nem lehetett számítani” – emlékezett vissza Vitézy, aki ennek ellenére nem bánja, hogy elvállalta a felkérést (Palkovics László távozása után tető alá hozta a tökéletes NER-üzletet).
Vitézy úgy látja, féléves államtitkársága alatt is sikerült „maradandó eredményeket elérni, de szerinte ha kicsit több idejük lett volna, egy teljes intézményi reformot is végre tudtak volna hajtani.
A Lázár János vezette közlekedési tárca politikájában pozitívumként említi a vármegyebérletet, ugyanis korábban MÁV és a Volán járataira nem létezett közös bérlet. Ugyanakkor a tíz regionális vasútvonal bezárásához vezető nyári döntést negatívan látja: szerinte a vonalak között szép számmal vannak olyanok, melyeknek van jövőjük.
Azt is hibának tartom, hogy miközben a vasúti beruházások leálltak, az autópálya-építés szinte ugyanolyan erővel megy tovább. Még mindig nem történt meg a szükséges irányváltás a fejlesztéspolitikában. Az adófizetők pénzéből továbbra is csak autópályákat építünk
– mondta a közlekedéspolitikus.
Vitézy szerint a kormány a magyar közvélemény alakulását követi. Márpedig a MÁV-ról sokan lemondóan beszélnek, míg az autópályákban sokan a modernitást látják – vélekedett.
Lehet, hogy radikális az álláspontom, de szerintem teljesen be kell fejezni az adófizetők pénzéből történő autópálya-építéseket, és minden ilyen forrást a vasúti infrastruktúrára kell fordítani. Nyilván az utakat karban kell tartani, de új beruházásokat csak a vasútnál kellene indítani
– mondta, hozzátéve, hogy a jó vasútra megvan az igény Magyarországon. Erre példaként említette az esztergomi és balatoni vonalakat, melyeken megduplázódott az utasszám a felújítások után.
Vitézy rendszeresen kritizálja a XV. és a XVIII. kerületi DK-s városvezetések közlekedéspolitikáját.
Látni kell, hogy a kérdésben van egy politikai mintázat: Gyurcsány Ferenc pártja a vasútellenességre építi a budapesti politikáját
– vélekedett, megjegyezve, hogy a kerületi vasútfejlesztések kapcsán tehervonatokkal riogatnak, miközben az érintett két vonalnál nincs is teherforgalom. Úgy látja, ezzel az országos politikát akarják lemásolni, mondván, „megvédik az embereket”.
Ungár Péter, az LMP-társelnöke megkereste Vitézyt azzal, hogy induljon el 2024-ben a főpolgármesteri címért. Vitézy a felkéréssel kapcsolatban elmondta: több civil szervezet és közéletben aktív magánember megkereste azzal, hogy örülnének, ha megméretné magát a jövő júniusi választáson. A szervezeteket nem kívánt megnevezni, ám azt elárulta, hogy a Fidesz nem volt köztük.
Komoly problémának tartom, hogy a két nagy politikai oldal az országos pártpolitikai szempontjainak rendeli alá a főváros összes ügyét. Ennek az az eredménye, hogy a főváros fejlődése megállt. Ez kritika a Budapest fejlődését háttérbe szorító kormányzati politika irányába, amelynek Lázár János az ikonja. De ugyanúgy kritika a kötött pályás fejlesztéseket módszeresen akadályozó fővárosi koalíció és annak legerősebb pártja, a Demokratikus Koalíció irányába is
– mondta Vitézy, aki szerint a Budapesthez mérhető európai nagyvárosok lényegesen nagyobb léptékben fejlődnek, mint a magyar főváros.
