„Megpróbáltuk megnézni, el lehet-e érni bármilyen előrelépést az igazságügyi rendszerrel kapcsolatban. Tíz éve először láthattunk fontos reformokat Magyarországon az igazságügyi rendszerrel kapcsolatban, a horizontális feljogosító feltételek pontosan ezért kerültek bele a hétéves költségvetésbe” – mondta el Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa. Reynders Johannes Hahn költségvetési biztossal együtt tartott tájékoztatót Brüsszelben magyar újságíróknak a bizottság Magyarországgal kapcsolatos döntéseiről.
Szerdán jelentette be a bizottság, hogy Magyarország hozzáférhet körülbelül tízmilliárd euróhoz az unió hétéves költségvetéséből. Ezek a pénzek nem voltak befagyasztva, nem szavazott az Európai Tanács arról, hogy Magyarország ezt ne kaphassa meg, hanem az Európai Unió hétéves költségvetésébe épített eszköz, az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek blokkolta. Ezt az eszközt arra tették bele a hétéves költségvetésbe, hogy adott esetben le tudják állítani a kohéziós támogatások kifizetését olyan tagországoknak, amelyek nem tartják tiszteletben az EU jogállami alapelveit.
Magyarország ellen több formában is folyamatban vannak a feljogosító feltételek szerinti blokkolások, de a kohéziós pénzek teljes összegét csak az igazságüggyel kapcsolatos problémák miatt tartották vissza. Ezek felszabadítására fogadta el a kormány az igazságügyi reformot.
Reynders szerint a pénzek feloldása azért történt tegnap, mert meg kellett várni, hogy a magyar parlament kedden elfogadja az utolsó törvénymódosításokat is, azokat aláírja az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök is, majd megjelenjen a Magyar Közlönyben. Ez alátámasztja azt, hogy a pénzek kifizetéséről szóló döntésnek nem volt köze Orbán Viktor vétójához, amellyel az EU-csúcson szeretné megakadályozni Ukrajna támogatását és uniós tagságát,
A tízmilliárd euró viszont nem teljesen pontos szám, mert ez a Magyarország által jelenleg szabadon hozzáférhető keret egészen 2028-ig, pontosított Reynders. Tehát nem az fog történni, hogy most azonnal megkapjuk ezt az összeget. Sőt, most rögtön semmit nem kapunk meg, mert az EU költségvetésébe erre az évre már be sem volt tervezve plusz kiadás, ráadásul a magyar kormánynak le kell adnia az előfinanszírozásos projektek számláit, amelyeket visszafizethetnek. Ráadásul, ha a helyzet romlik a következő években, akkor Reynders szerint a bizottság ugyanígy fel tudja függeszteni a pénzek kifizetését. Az igazságszolgáltatási rendszer működését továbbra is monitorozni fogják majd.
Az alaptörvény elfogadása óta ez az első alkalom, amikor valódi reformokat láthatunk a magyar igazságügyben, és meglepve látom, hogy van, aki ezt nem érti
– fogalmazott Reynders, hozzátéve, hogy ez nem a problémák tökéletes megoldását jelenti, de előrelépésnek számít.
Aggodalommal nézzük, hogy más területeken nem történtek előrelépések, de ahol történtek, azokat figyelembe kell vennünk. Fairnek kell lennünk, tények vannak előttünk, ott vannak az elfogadott törvények. Az, hogy Magyarországon problémák vannak, nem jelenti azt, hogy más ügyekben nem lehet előrelépés
– tette hozzá. Reynders arról is beszélt, hogy voltak, akik szerint a szuverenitásvédelmi törvény elfogadása lett volna az utolsó pont, ahol meg lehetett volna állni a pénzek kifizetésével, de a szuverenitási törvény szerinte nem az igazságszolgáltatással kapcsolatos ügy.
Figyelni fogjuk, monitorozzuk, de nincs köze ehhez az ügyhöz, nem lehet erre hivatkozva leállítani a pénzek felszabadítását
– magyarázta Reynders. Azt is elmondta, hogy a bizottságon belül senki nem tiltakozott a kifizetés ellen. Ugyan a kifizetés az ezért felelős biztos döntése volt, de írásbeli eljárásban fogadták el, így utólag volt lehetőség arra, hogy más biztosok ne írják alá.
Az én oldalamon viszont nem változott semmi
– mondta Johannes Hahn költségvetési biztos. A szerdai döntésben szerepelt egy olyan rész is, amelyben a bizottság felülvizsgálta, hogy áll Magyarország a többi befagyasztott pénz ügyében. A kondicionalitási mechanizmussal befagyasztott pénzekkel kapcsolatos reformokat évente véleményezni kell, ennek a határideje telt volna le december 15-én, ez pedig Hahn feladatai közé tartozik. Ezeknek a pénzeknek a kifizetését nem javasolták, mondta Hahn, mert nem teljesültek a reformok, amelyeket elvártak hozzá. Didier Reynders hozzátette, a bizottságon belül is egyeztetnek az ügyekben, és látják, hogy
Reynders elmondta, hogy a maradék kétmilliárd eurót blokkoló tematikus feljogosító feltételekkel kapcsolatban először a tagállamnak kellene értesítenie a foglalkoztatási főigazgatóságot arról, hogy megoldották a problémákat, de ez eddig nem történt meg. Ezeket a pénzeket a családvédelminek nevezett törvénnyel és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos bizottsági aggodalmak blokkolják.
