Tiborcz segítségével jöhetnek a vendégbefektetők

Orbán Viktor kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető ingatlanalapok is sokat nyerhetnek az idegenrendészeti törvény „szigorításában” megjelenő újabb letelepedési programon – írta a Népszava. A lap szerint a növekvő migrációra hivatkozva szigorítani kívánt törvényben nem csak korlátozások szerepelnek, sokak előtt épp tágra nyitják a kapukat, például a „vendégbefektetői jogviszonnyal”.Az új jogviszony

• kilencven napot meghaladó tartózkodásra,
• többszöri beutazásra ad lehetőséget,
• illetve feljogosít vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére, ami gyakorlatilag szabad- ki és beutazást jelent Magyarországra.

A G7 ennek kapcsán arról írt, hogy a harmadik országból érkező tehetős befektetők kaphatnak tartózkodási jogot, amely a schengeni övezeten belüli szabad mozgásra is lehetőséget ad. A vendégbefektetői tartózkodási engedély maximum 20 évre szólhat.

A törvény szerint nemzetgazdasági érdekből lehet megadni ezt a jogviszonyt annak, aki a jegybank által nyilvántartásba vett ingatlanalapoknál kibocsátott, legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegyet vesz, legalább 500 ezer eurót érő ingatlant vásárol, vagy minimum egymillió eurós támogatást ad „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére”.

„Mivel a legolcsóbban az ingatlanalapok befektetési jegyeivel lehet tartózkodási engedélyhez jutni, várhatóan ez a lesz a legnépszerűbb. A jegybank honlapján jelenleg 24 alapot tartanak nyilván. A lista élén éppen a Tiborcz Istvánhoz köthető két alap áll, a Central European Ingatlanalap (CEI) és a Diófa Thales” – jegyzi meg a Népszava.

Magyarországon még Rogán Antal kezdeményezésére 2013-ban indult a letelepedési kötvénybiznisz. Ennek lényege az volt, hogy letelepedési- vagy tartózkodási engedélyt kapott az az EU-n kívülről érkező állampolgár és családja, aki 250-300 ezer euróért vásárolt magyar államkötvényt. Így körülbelül 20 ezer harmadik világbeli – akár nemzetbiztonsági kockázatot jelentő – személy juthatott be az EU-ba.

A harmadik világból érkezők a kötvényeket nem közvetlenül az államkincstártól vehették meg, hanem közvetítőktől, amelyeknél óriási haszon képződött, ugyanakkor az eladott államkötvények után igen magas, vevőcsalogató kamatszintet kötöttek ki, amit a magyar költségvetésnek kellett állnia. A Habony Árpádhoz köthető közvetítőcégek a Transparency International szerint 162 milliárdos haszonra tettek szert, míg a magyar államot 30 milliárd forint veszteség érte. A Orbán-kormány végül 2017-ben döntött a program leállításáról.