Budapest a 19. és a 20. század fordulóján a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként igazi virágkorát élte. Az 1867-es kiegyezést követően és az 1873-as városegyesítés óta eltelt negyedszázadban Budapest épületeinek száma megduplázódott. Kiemelkedő minőségű városi szövet jött létre – európai összehasonlításban is elsőrangú közintézmények hálózatával –, mely ma is egyedülálló ékessége a magyar fővárosnak. Ahogy John Lukacs történész fogalmaz: „Budapest delelőjén volt. A nyár vágtatott az égen és a szívekben. Idegenek, ha ellátogattak ide, Európának ebbe az ismeretlen zugába, Bécstől keletre, ámulva nézték a modern nagyvárost, első osztályú szállodákkal, táblaüveg kirakatokkal, villamosközlekedéssel, jól öltözött férfiakkal és nőkkel és a világ legnagyobb parlamentépületével.”
A porcelánjáról híres németországi Meißen kisvárosában 1793-ban alapították a Brück & Sohn néven felfutott képeslapgyártó céget, amely a Brück család hét generációjának vezetésével egészen 2019-ig, azaz 226 éven át töretlenül működött – kikerülve a keletnémet államosítást is. A Brück & Sohn sok német város mellett Budapestről is készített képeslapokat, amelyeket a magyar fővárosban működő üzleti partnere, Arthur Taussig forgalmazott.
A Brück & Sohn fennállása alatt 17 ország 1300 helységéről 33 333-féle képeslapot készített. Akadtak olyan lapjaik is, amelyeket ötven éven keresztül változatlan formában értékesítettek. A cég archívumában lévő 20 ezer üvegnegatívot és síkfilmet a drezdai Deutsche Fotothek 2005-ben vásárolta meg, és 2018-ban mindet digitalizálta is. A képekre a Fortepan digitális fotóarchívum szerkesztői így bukkanhattak rá.
A Brück család a családi archívumban lévő 33 ezer képeslapot 2016-ban feltöltötte a Wikimedia Commonsra, hogy bárki szabadon kutathasson közöttük.
A fennmaradt fotónegatívok a képeslapgyártás köztes állapotát mutatják, amikor a retusőrök már eltávolították az eget a fotókról, hogy helyet csináljanak a feliratok és a díszítések számára. Az egek kiretusálására az akkor használatos, úgynevezett hosszúcímzésű lapoknál azért is volt szükség, mert a hátlapjukra csak a címzés kerülhetett, így az üzenetet a képes oldal szabad felületeire, vagyis sokszor a retusált égrészletekre lehetett bepréselni.
A századfordulón a képeslapok főként a modern, épphogy elkészült épületeket ábrázolták. Ma, száz év után legtöbbször még mindig azt a Budapestet választjuk fényképeink hátteréül, amelyet a Brück & Sohn fotóanyag képein is láthatunk: a 150 éves magyar főváros első aranykorát idézzük meg.
A hosszú 19. századként emlegetett, 1815-től 1914-ig tartó időszak végén járunk, amikor Európában viszonylagos béke uralkodott és nem voltak világméretű háborúk. A 19. század végi rohamos fejlődés a 20. század első évtizedére mérséklődött, már érződtek a hamarosan az egész világot átható feszültségek, de fényképeink alanyai még a vihar előtti csendben sétálnak a teljes fényében pompázó ifjú európai metropolisz utcáin.
A 20. század eleji Budapestet ábrázoló képeslapokat már ismertük korábban is, de a most megtalált német negatívanyagnak köszönhetően végre melléjük kerülhetnek a nagy méretű, részletgazdag nagyítások is. Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából ragadjuk meg az alkalmat és utazzunk vissza a közelgő káosz előtt békésen nyüzsgő, ifjú metropoliszba!
Boldog születésnapot, Budapest!
Írta és a képeket válogatta: Virágvölgyi István | A képaláírásokat írta: Török András
A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/bruck-und-sohn
Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!
