Meglepetést keltettek a népszámlálási létszámadatok a magyarországi görögök körében, a tavalyi felmérés szerint ugyanis a 2011-es cenzushoz képest jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik a görög nemzeti kisebbséghez tartozónak mondják magukat, ám közben megfogyatkozott az a népesség, amely anyanyelvként beszéli a görögöt, és otthon vagy baráti körben használja is azt.
Semjén Zsolt éppen a napokban vonta kétségbe, hogy a népszámlálás eredményei vallási hovatartozási és nemzetiségi kérdésekben a valós helyzetet tükrözik. A KDNP-s miniszterelnök-helyettestől Vadai Ágnes, a DK-s képviselője kérdezte, hogy mi lehet az oka a katolikus hívők számában bekövetkezett drasztikus visszaesésének. A 2022-es népszámlálási adatok értelmében a magukat katolikusnak mondók száma két évtized alatt nagyjából a felére csökkent. Semjén szerint a szám politikai okokból – például a DK vallásellenessége miatt – csökkenhetett, és kétségbe azt is megjegyezte, hogy a romák létszámának visszaesése sem reális.
A görög kisebbség belső fórumain viszont épp az ellenkező álláspontra jutottak: azt nem hiszik, hogy a népszámlálás által kimutatott látványos létszámnövekedés mögött a kisebbség valóságos erősödése állhat.
A legújabb adatokat Purosz Alexandrosz, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) szegedi képviselője gyűjtötte ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási adatbázisából, és ő tette közzé a Syllogos nemzetiségi kulturális egyesület közöségi oldalán.
Eszerint
- 2011-ben, az akkor még 9,9 millió lakosú Magyarországon 3916-an vallották magukat a „görög nemzetiséghez tartozónak”, 2022-ben, miközben az ország lakossága 9,6 millióra fogyott, a görög nemzetiséghez tartozók száma – 22 százalékos emelkedéssel – 4773-ra nőtt.
- Ezzel szemben a két népszámlálás között 6 százalékkal csökkent a görög nyelvet beszélők száma: 2011-ben 1872-en, 2022-ben viszont csak 1761-en állították, hogy anyanyelvük a görög, és használják is a közeli hozzátartozók körében.
A legnagyobb létszámnövekedést az elismert nemzeti kisebbségek közül az ukrán produkálta, ami a háború nyomán megindult menekültáradat miatt érthető, ám például a ruszinok számának megduplázódása szintén kérdéseket vet fel.
Purosz Alexandrosz szerint a kigyűjtött adatok azt bizonyítják, hogy
Alexandrosz úgy véli, ezt a magyarázatot támasztják alá az új görög csoportok megjelenésének helyei is: ott, ahol hagyományosan sok görög él, és kedvező a nemzetiségi infrastruktúra, megcsappant a létszám, ahol viszont egyáltalán nincsenek nemzetiségi intézmények, ott nőtt.
– Tíz évvel ezelőtt a görög kisebbség fele még Budapesten élt, az arány mára egyharmadra zsugorodott, és csökkent a görögök száma az 1950-es években alapított görög kolóniában, Beloianniszban is. Beloianniszban van jól működő nemzetiségi iskola, színes a kulturális élet, prosperál a település, mégis nagy a visszaesés, ami teljes szinkronban van a többi nemzetiség számváltozásaival – mondta a képviselő a 24.hu-nak, hozzátéve, hogy a külső utánpótlás hiánya, a halálozások, az asszimiláció és a fiatalok kivándorlása mind ebbe az irányba hat.
Purosz Alexandrosz kérdésünkre azt mondta,
A képviselő felhozta Tiszaszőlős esetét, ami szerinte 2019 óta iskolapéldája a hamis prosperációnak. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei településen 2001-ben még nem volt egyetlen görög sem, 2019-ben viszont már olyan sokan lettek, hogy helyi görög kisebbségi önkormányzatot is alapítottak a négy évvel ezelőtti önkormányzati választás nyomán. A Hvg.hu korábbi cikke szerint a jelöltek mindannyian magyar nevűek voltak, nem beszélték a nyelvet, de arra hivatkoztak, hogy a XIX. században görög ősök éltek a faluban. A cikkből az is kiderült, hogy a vélt vagy valós gyökerek hirtelen megtalálását nagyban inspirálta az is, hogy az MGOÖ akkori vezetőjének szervezete felbukkant a környéken. Kukumzisz Györgynek, akinek akkoriban éppen kifele állt a szénája (ő jelenleg is képviselője az MGOÖ-nek), a választási szabályok miatt lehetet szüksége új jelölő szervezetekre. A lap szerint meglehetősen gyanús körülmények között alakultak meg a vadonatúj helyi kisebbségi önkormányzatok, amelyek aztán némi plusz támogatást hoztak a szervezetbe belépő friss görögöknek.
Zalaegerszegtől Nyíregyházáig teljesen körbejártuk az országot, ez eltartott vagy két hónapig
– közölte a 24.hu-val Koranisz Laokratisz, a görögök nemzetiségi szószólója, aki szerint lehet, hogy valakinek meglepőnek tűnik a létszámnövekedés, de ez az egyszerű magyarázat van mögötte. Laokratisz elmondta, hogy a mostani népszámlálásra készülve úgy döntött, hogy rábeszéli az általa görögnek tartott családokat, hogy az újabb mérésnél jelentsék be a nemzetiségi hovatartozásukat. A szószóló szerint a 2001-es népszámláláskor még magasak voltak a kisebbségi számok, a következő, 2011-es népszámlálás viszont jelentős visszaesést mutatott. Laokratisz úgy véli, hogy 2011-ben sokan egyszerűen túlléptek a nemzetiségi hovatartozásuk bevallásán, ezért döntött úgy, hogy most felhívja a figyelmet annak fontosságára.
A szószóló azt állítja, hogy a körútjának köszönhetően most lényegében ugyanannyian vannak a görögök, mint a két évtizeddel ezelőtti népszámláláson. A csökkenő anyanyelvhasználat okát a szószóló ugyanakkor azzal magyarázta, hogy eddig nem sikerült egyetemi szinten megoldani a görög nyelvi tanárok képzését.
A nemzetiségi törvény ezer sebből vérzik, és lehetőséget biztosít az etnobiznisznek, a szavazóbázis manipulációja az egyik fontos probléma, ami sajnos a 2019-es választásoknál is megfigyelhető volt
– mondta ezzel szemben Vasilis Chachopoulos, a Syllogos Egyesület nemrég újraválasztott elnöke.
Chachopoulos szerint a biznisz folytatódik: olyan embereket regisztrálnak a nemzetiségi jegyzékbe, akiknek semmilyen kapcsolatunk nincs a görög nemzetiséghez, a kibővített szavazóbázissal viszont olyan nemzetiségi önkormányzatokat hozhatnak létre, melyek fenntartás nélkül támogatják a finanszírozó, vagyis a kormány politikáját.
Chachopoulos felidézte, hogy tavaly, amikor több nemzetiségi, köztük a görög iskola pedagógusai is részt vettek a Kossuth téri pedagógustüntetéseken, éppen a görög szószóló jelezte levélben az MGOÖ elnökének, hogy szerinte nem tesznek jót a görög kisebbségnek az efféle akciók. Az egyesület elnöke szerint a kormányt támogató nemzetiségi politikusok minden eszközt megragadnak, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő.
