Odze György: Zsidó vagyok
Méghozzá világi zsidó, és ebben az ügyben bizonyára elfogult. Éppen ezért eddig úgy gondoltam, nem szólok hozzá nyilvánosan ahhoz a szörnyűséghez, ami október 7-én történt. Sokszor mondják, hogy „ti, zsidók mindig összetartotok, mindig véditek egymást, elfogultak vagytok”, írnak róla éppen elegen, szóval úgy gondoltam, nem hiányzik nekem ez az egész.
Aztán hallottam, hogy amikor a magyar–litván meccs elején egyperces néma megemlékezést tartottak, a magyar riporter azt mondta: „a palesztin–izraeli konfliktus miatt”. És ez éppen elég volt ahhoz, hogy néhány dologban mégis megszólaljak. Igen, van egy izraeli–palesztin konfliktus, lényegében 1948, Izrael megalakulásának éve óta, ennek, mint minden más konfliktusnak is, sok oka van, de arra, ami október 7-én történt, nem helyes a konfliktus szót használni.
Ami most történt, az a Hamász nevű radikális iszlamista terrorista szervezet kegyetlen és barbár támadása izraeli civilek ellen, ártatlan és védtelen emberek életét oltották ki. Nem is háború, mert azt fegyveresek vívják egymás ellen. És mégis, a világban most, amikor az izraeli – sokak és általam is sokat kritizált – politikai vezetés bosszút hirdetett, a világon nagyon sok helyütt felszisszentek, hogy hát azért vigyázni kell ám az ilyesmivel, és hogy mi lesz szegény palesztinokkal, akiknek most nekiront a „technikailag fölényben lévő” (idézet egy magyar polgári lapból) haderő.
Marosán György: A mesterséges intelligencia – a moralitást érvényesítő globális mediátor
Még évtizedekkel ezelőtt a Wall Street Journalban olvastam egy vizsgálatról, amelyben vállalati középvezetőket vallattak arról, miként kezelik a „kényes” eseteket. A törvények ugyan világos támpontot kínáltak, ám egyre többször merült fel, hogy döntéseikben az etika szempontjára is tekintettel legyenek. A válaszokból a morális „érzékenység” jellegzetes különbsége rajzolódott ki: a szexuális zaklatás (89 százalék), a fogyasztó megtévesztése (87), a környezeti károkozás (80), a munkavállalók magánélete utáni „kutakodás” (82), a munkabiztonság (76), a megvesztegetés (73), az üzembezárás (55), végül a sort a termékek árképzése, illetve a vezetői fizetések zárták (37 százalék). Az eltérő százalékok a döntéshozók hajlandóságára utaltak, hogy a moralitás szempontjára tekintettel felülbírálják az érvényes jogi szabályozást vagy a gazdasági racionalitást. Évekkel később azután a törvények változása rendre „visszaigazolta” a felmérés százalékai által kifejezett etikai megközelítést. Mintha a moralitás „beelőzné” a jogrendet.
Darvas Béla: Totális
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) által rákkeltéssel gyanúsított gyomirtó esetében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) foglalt állást. Előzőek a veszélyt prognosztizálták, utóbbiak kockázatkezelésről beszélnek, vagyis, hogy ez még belefér. Kinek? A magyar hatóságnak például.
Hollandia, Franciaország, Svédország és Magyarország adminisztrátorai voltak a mostani dokumentumvizsgálók. Megjelent bárki is a hazai médiában, aki a glyphosate melletti véleményét névvel vállalta volna? Igaz, védte a hatóanyagot velem szemben 2016-ban az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága előtt Szalkai Gábor köztisztviselő (ma már a Bayer alkalmazottja). Sallai R. Benedek elnöksége idején a Fidesz–KDNP-frakció az előadásom után tartózkodott a szavazáson, de az ügy így is elakadt a bizottság szintjén. Schmuck Erzsébet idején már a tárgysorozatba vételét is leszavazták a környezetért mélyen aggódó kormánypártiak. Áder János zöldesen lumineszkáló médiabirodalma a kérdésben soha meg sem szólalt.
Ma főként a Bayer/Monsanto, a Dow, a Headland, a Makhteshim-Agan, a Nufarm és a Syngenta üzlete. Hazánkban a KITE (Csányi család) birtokában lévő Agro-Chemie Kft. gyárt glyphosate-tartalmú generikus készítményt. A hatóanyagot a bolygó számára már Kínában gyártják, és hazánk legnagyobb növényvédőszer-üzlettársa Oroszország. Székács András kutatóval (akkor Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) szemben 2016-ban Tőkés Gábor (akkor Nébih, ma szabadúszó) védte a Növényvédelmi Klub ülésén, ami a gyártók/forgalmazók fóruma.
A glyphosate-ügyet 2016-ban Fazekas Sándor Növényvédelmi Bizottsága előtt is tárgyalták. Székács András ismertette a kutatás álláspontját. A bizottság tagsága egyhangúlag elfogadta, hogy a következő ülésre – függetlenül az EU döntésétől – készüljön javaslat a Magyarországon forgalomban lévő glyphosate felhasználásának korlátozásáról (pl. annak a tiltásával, hogy állományszárításra használják). Mindez 2023-ig nem következett be! Majd dönt a mélyen tisztelt EU. Ezen a területen nem folytatunk szabadságharcot.
Két utam van, a teória és a kritika – Radnóti Sándorral beszélget Károlyi Csaba
A 80-as években Berufsverbot, a hivatástól való eltiltás esete történt meg velem és sokunkkal. Ennek mulatságos vonatkozásai is voltak, például egy értetlen rendőr Márkus Györgynek a személyijébe azt írta be, hogy szabad szellem. Hozzá kell tennem, részemről nem volt semmi hősiesség, nagy kockázatot nem vállaltam. De akkor tanultam meg, hogy az ember a barátainak akar megfelelni, nem a rendszernek, nem az államnak. A tízéves állástalanság nem volt olyan rémes, fordításellenőrzéssel foglalkoztam például, Márton László jól emlékezhet rá, egyik fordítását én olvastam össze a német eredetivel.
Kovács Zoltán: A nagy zsaroló
Akkor mára ide is eljutottunk: olyan térségi országok tartanak előrébb nálunk, amelyek a kelet-európai változások idején lényegesen rosszabb helyzetből indultak, mint mi. Sőt, hogy a blama még nagyobb legyen, akkoriban emlékezetesen bántó megjegyzések is elhangoztak, főként Romániát illetően, aztán lám, mi lett belőle? Fél évvel az előzetes adatok megjelenése után az Eurostat friss adatközlése alapján: Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. Vagyis Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte Magyarországot.
A portfolio.hu közlése szerint a friss adatok alapján az is újdonság, hogy Portugália, amelynek fejlettségi szintjét az előzetes adatok alapján már-már elértük, újra inkább távolodónak látszik tőlünk. Ugyancsak a portál elemzése szerint: ha az elmúlt időszak trendjeit vetítenénk ki a közeljövőre, akkor a felzárkózási tempó azt mutatja, a magyar gazdaság a lettek és a horvátok esetleges előzése miatt akár aggódni is kezdhet. Már csak három százalékpont a magyar fejlettség előnye a két másik országéhoz képest.
Karsai László: A Vatikán és a holokauszt
Rómában, a tekintélyes Pápai Gergely Egyetemen (PGE) október 9–11. között fontos nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Új dokumentumok XII. Piusz pápasága időszakából, és jelentőségük a zsidó-keresztény kapcsolatok számára: párbeszéd történészek és teológusok között címmel. 26 előadó, több mint fél tucat országból (Anglia, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Románia, USA) kapott meghívást, sajnos az izraeli történész kollégák nem tudtak eljönni háború sújtotta hazájukból.
Véletlenül szereztem tudomást erről a konferenciáról. Szeptemberben, amikor a zsidó, nem-zsidó vegyes házasságokról szóló tanulmányomon dolgoztam, ismét elém került Maróthy Károly felszólalása az úgynevezett „fajvédelmi” törvény vitájában. A nyilas képviselő többek között azt állította, hogy a fasiszta Olaszországban már 1938-ban érvénytelennek nyilvánították az ilyen házasságokat. A tanulmány leadásának határideje vészesen közeledett, a kezem ügyében lévő, illetve a neten hozzáférhető források és szakirodalom ilyen olasz törvényről vagy rendeletről nem tudtak. Nehezen akartam elhinni, hogy egy (nyilas) képviselő hazudjon vagy ekkorát tévedjen.
Régi, kedves kollégámhoz, Michele Sarfatti professzorhoz, az olasz holokauszt-szaktudomány egyik legnagyobb tekintélyéhez fordultam felvilágosításért. Vidám hangú e-mailben érkezett a válasz: ugyan már, a nagyon fasiszta és nagyon katolikus Olaszországban ilyen ötlet senkinek sem juthatott az eszébe. Az ezt követő baráti levélváltás során, amikor Sarfatti professzor megtudta, hogy idén ősszel egy két hónapos ösztöndíjjal Rómában leszek, és a Vatikáni Államtitkárság levéltárában fogok kutatni, elküldte a bevezetőben említett konferencia programját. Előadása címe szíven ütött: A Soáról a Vatikánba érkezett híradások.
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
