Összesen több mint 3,1 milliárd forint tiszteletdíjat vettek fel tavaly a közérdekű vagyonkezelő alapítványok élére kinevezett vezető tisztségviselők, vagyis a kurátorok és felügyelőbizottsági tagok – ezt számolta ki lapunk az alapítványok által beadott éves beszámolókból. A kormány az elmúlt években összesen 35 vagyonkezelő alapítványt hozott létre – köztük 21 egyetemit –, és 2022 volt az első teljes év, amikor már valamennyi alapítvány működött, így csak most nyerhettünk valódi képet arról, hogy mennyi pénzt is visznek el valójában.
Mivel minden alapítványban öt kurátor és három fb-tag van, átlagosan közel egymillió forintos havi juttatásban részesülhetett az összesen 280 – többségében a kormánypártokhoz kötődő – vezető, akiknek csupán annyi a kötelezettségük, hogy kéthavonta megjelenjenek a testületi üléseken.
Ők azok, akik miatt – nagyon leegyszerűsítve – Brüsszel bekeményített, és végül az Európai Tanács tavaly decemberi határozatában megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy bármilyen kötelezettségvállalásra szerződjenek ezekkel az alapítványokkal, vagyis elzárták előlük az uniós forrásokat. Mindezt az összeférhetetlenségi aggályokkal és a támogatások felhasználásának átláthatlanságával indokolták. A döntés legfőbb kárvallottjai az alapítványú fenntartású egyetemek lettek, amelyek így a jelen állás szerint elesnek a Horizont- és az Erasmus-programokból származó pénzektől és ösztöndíjaktól.
Az összesen 3 milliárd 152 millió forintos kifizetésből részesültek az egyetemi alapítványokból azóta távozó miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok, kormánymegbízottak és miniszteri biztosok is, mivel az érintettek csak idén februárban adták vissza a kuratóriumi megbízatásukat. Ez azonban nem oldotta meg az egyetemek problémáját, mivel még így is jócskán maradtak politikusok az kuratóriumokban (például parlamenti és önkormányzati képviselők, valamint polgármesterek, ráadásul a nem egyetemi alapítványokban maradhattak a miniszterek és az államtitkárok is, noha az Európai Tanács határozata az összes vagyonkezelő alapítványra vonatkozik, nemcsak az egyetemekére), továbbá a rendszerszintű anomáliákat sem orvosolták.
A legtöbb pénz a számos állami vagyonelemet megszerző Mathias Corvinus Collegiumnál Alapítványnál (MCC) fizették ki az alapítvány vezetőinek, összesen 262 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok átlagosan
tiszteletdíjat kapnak havonta. Az előző évben még csak 750 ezer forint volt az átlagjuttatás, vagyis tavaly megtriplázták ezt az összeget.
Az egyetemi alapítványoknál a Mocsai Lajos vezette Testnevelési Egyetemé volt a legjobban fizető hely, 184,4 millió forinttal. Itt azt is lehet tudni, hogy mennyi járt a kurátoroknak, illetve a felügyelőbizottsági tagoknak, mivel részletesebb adatokat is szolgáltattak. Ezek szerint a kuratóriumi tagok 2,4 milliót vehettek fel átlagosan havonta, az fb-tagok pedig 1,1 millió forintot. Nem sokkal marad el ettől a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány sem, ahol összesen 173 millió forintnyi juttatást biztosítottak a vezető tisztségviselőknek.
Két olyan vagyonkezelő alapítványt találtunk, amelyben a kurátorok és az fb-tagok nem veszik fel a fizetésüket,
A másik a Közép-európai Oktatási Alapítvány, amely azzal a céllal jött létre, hogy egy nemzetközi iskolát hozzon létre a II. kerületben, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek helyet adó 18 hektáros ingatlanon, ám eddig még el sem kezdődött az építkezés, noha eredetileg úgy tervezték, hogy legkésőbb 2023-ban megnyithatja kapuit az elitiskola.
Akad két másik vagyonkezelő alapítvány, ahol csak egy-egy kurátor vesz fel fizetést. Az egyik a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, ahol főigazgatóként részesül 3,2 millió forintos havi díjazásban az egyik kuratóriumi tag, Pacsay-Tomassich Orsolya, aki az előző ciklusban államtitkárként szolgált a kuratóriumi elnök, Magyar Levente külgazdasági és külügyiminiszter-helyettes mellett.
A másik a sajátos helyzetű Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, amelyet Áder János alapított még köztársasági elnökként. A Kék Bolygó tavaly évközben alakult át közérdekű alapítvánnyá egy salátatörvénybe rejtett törvénymódosításnak köszönhetően, miután lejárt Áder államfői mandátuma. Áder János ezután be is került a kuratóriumba Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszterrel, valamint helyettesével, Csepreghy Nándor államtitkárral együtt. Közülük egyedül Csepreghy Nándor részesül juttatásban, tavaly összesen 35,4 millió forintot kapott, ami havi szinten 3 millió forintot jelent. Ezt korábban azzal indokolta a 24.hu-nak, hogy egykor ő volt az alapítvány igazgatója, és jelenleg is ő viszi az operatív ügyeket.
A legtöbb pénzt főigazgatóként Schmidt Mária kapta a beszámolók szerint a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Alapítványtól. A korábbi kormánybiztos – akinek a vagyonát 43 milliárd forintra becsülte az idén a 100 leggazdagabb magyart összesítő kiadvány – összesen 54,9 millió forintot vehetett fel, ami havi bontásban 4,6 millió forintra jön ki.
A vezetői tiszteletdíjak azonban csak aprópénznek tűnnek ahhoz képest, amekkora vagyont kaptak ezek az alapítványok az államtól: 2021 decemberében az összvagyonuk 1617 milliárd forintot tett ki a számításaink szerint, amely
- értékpapírokban,
- bankbetétekben,
- állampapírokban,
- ingatlanokban
- vagy üzletrészekben testesült meg.
Ez egy év alatt több mint 700 milliárddal növekedett: 2323 milliárd forintra. Ez részben az újabb állami vagyonjuttatásoknak köszönhető, de az állampapírok után kapott kamatokból is milliárdos hozamot tudtak elérni, valamint több alapítványnak is milliárdos jövedelme származott olyan osztalékokból, amelyek korábban a költségvetést gyarapították.
