Belföld

Telex: nem tudják befejezni a kínaiak a Budapest–Belgrád vasútvonal építését

Kummer János / 24.hu
Kummer János / 24.hu

A VSquare értesülése szerint a kínaiak felhagytak a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésével, és leállították a projekt finanszírozását is – írja a Telex.

A projekt a beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítése miatt siklott ki. Ezt a kínai fél vállalta, ám azt az európai szabványok szerint nem tudják kivitelezni, ráadásul a pályaépítést végző, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd sem képes az úgynevezett ETCS-rendszer minden elemének telepítésére. Az ETCS egy olyan egységes európai vonatbefolyásoló rendszer, amely a közlekedő vonatoknak adott jelzésekkel felügyeli és biztosítja a vasúti közlekedést. A rendszer célja a vonatbalesetek, gázolások, kisiklások elkerülése. Hasonló megoldást Kínában is alkalmaznak, ám a kínai vasútállomások vágányhálózata és biztosítottsága szinte teljesen egyforma, míg Európában minden állomás más (különbözőek a vágánykapcsolatok és az egyéb technikai megoldások), ezért az összes biztosítóberendezést állomásonként külön kell tervezni, engedélyeztetni és legyártani. Ilyet azonban a kínai nem fél nem tud gyártani.

Amennyiben nem telepítenek az EU-s szabványoknak megfelelő vonatbefolyásoló rendszert, a vonatok a tervezett 160 helyett csak 100 kilométer/órával tudnak majd közlekedni. Ebben az esetben százmilliárdokból készülhet el egy olyan vasútvonal, melyen európai mércével borzalmasan lassan lehet csak haladni. A másik lehetőség, hogy megbíznak egy új céget a biztosítóberendezés és a vonatbefolyásoló rendszer kiépítésével (nyugati cég bevonása korábban is felmerült, de végül elvetették), ám ezzel további éveket csúszhat a vasútvonal átadása, melynek megépítéséről még 2014-ben döntött a kormány.

A Telex a VSquare információira hivatkozva azt írja, hogy a biztosítóberendezések körüli vita addig fajult, hogy

a kínaiak mára leállították az építkezés finanszírozását, és a kínai szakemberek is felhagytak a munkával.

A hírt több, egymástól független forrásból a lap nem tudta megerősíteni.

A 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar állami pénzből finanszírozott projekt másik nagy problémája, hogy az eredetileg 750 milliárd forintra taksált beruházás, ennyiből aligha valósul meg. Az infláció az egekbe lökte a az alapanyag- és alkatrészárakat, ezért márciusban már hozzácsaptak 20 milliárdot a költségvetéshez.

Ám, ha új céggel kell szerződni a vonatbefolyásoló és biztosítórendszerek kiépítésére, akkor megint tíz-, ha nem százmilliárddal fognak nőni a költségek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik