Belföld europoli

A magyar infláció még mindig közel háromszorosa az uniós átlagnak

Augusztusban 14,2 százalékos volt az infláció Magyarországon az egy évvel korábbi helyzethez képest az Eurostat adatai szerint,

így még mindig tart az a nagyjából egy éve tartó trend, hogy hazánkban a legnagyobb a pénzromlás az Európai Unión belül. Az uniós átlag jelenleg 5,9 százalék.

Az EU-s statisztikai hivatal mérései szerint rajtunk kívül már csak egy másik olyan ország van, ahol nem sikerült elérni az egy számjegyű inflációt, mégpedig Csehország, de az is 4 százalékponttal jobb eredményt ért el a nyár utolsó hónapjában, mint mi.

A legalacsonyabb inflációt az EU-n belül Dániában mérték, 2,3 százalékosat, de Belgiumban és Spanyolországban is csak egy tizednyivel rosszabb a helyzet. Ha a skála másik végét nézzük, akkor az első helyezett Magyarország és a második helyezett Csehország után a harmadik és negyedik helyen a másik két visegrádi ország, Szlovákia (9,6 százalék) és Lengyelország (9,5 százalék) következik, az ötödik helyen pedig Románia, 9,3 százalékkal.

Az élelmiszerárak esetében még magasabb az infláció hazánkban, itt 17,1 százalékot mért az Eurostat.

Mögöttünk Szlovákia és Lengyelország következik, 13,5 és 13,6 százalékkal, miközben Csehországban ebben a kategóriában 7,9 százalékot mértek. A legalacsonyabb érték itt is Dániához (4,6 százalék) kapcsolódik.

Az energiaárak a tavaly augusztusi értékekhez képest 7,8 százalékkal voltak alacsonyabbak Magyarországon, ugyanakkor ez nem számít egyedi jelenségnek, és még csak nem is a legnagyobb árcsökkenés. Hasonló mértékű csökkenést mértek Finnországban is, míg Hollandiában gyakorlatilag megfeleződtek az energiaárak. Csehországban ugyanakkor 30 százalékos, Ausztriában több mint 17 százalékos, Lengyelországban pedig közel 14 százalékos drágulást mértek.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik