Az emberek nagyobb valószínűséggel tartják az oktatási rendszert rossznak, mint jónak, az attitűdök azonban országonként jelentősen eltérnek – többek között ez derül ki az Ipsos 29 országban végzett kutatásából. Szingapúrban és Írországban a legmagasabb azok aránya, akik elégedettek az iskolákkal, míg Magyarországon a legkevésbé azok,
A felmérésben mindössze 8 százalék volt azon magyarok aránya, akik többé-kevésbé elégedettek az oktatással, míg az ötödük semleges véleményen volt. Kiugró azonban az elégedetlenek aránya: a magyar válaszadók negyede inkább rossznak, 43 százalékuk pedig nagyon rossznak tartja a helyzetet. Ez utóbbi messze a legmagasabb, míg az elégedettek aránya a legalacsonyabb volt a részt vevő országok közül.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy mit tartanak az adott ország oktatási rendszerében a legnagyobb problémának, ehhez a felsorolt lehetőségek közül hármat kellett kiválasztani. Az alábbi ábrára a magyar válaszokat tettük fel, és ezekből kiderül, hogy honfitársaink az elavult tantervet tartják a hazai oktatási rendszer legnagyobb problémájának 45 százalékos aránnyal, míg a második helyen a közfinanszírozás hiánya szerepel.
A harmadik helyre az oktatás érintő politikai és ideológiai elfogultság került, ezt követi az egyenlőtlen hozzáférés. A nem megfelelő pedagógusképzés és a megfelelő infrastruktúra hiánya 21–22 százalékot kapott, míg a többi válasz aránya 20 százalék alatti. A legkevésbé a biztonság (hiánya) miatt aggódnak a magyarok, ha az oktatásról van szó.
Az utóbbi időszakban hangsúlyos szerepet kapott a közbeszédben a pedagógusok helyzete, így az Ipsos felméréséből is kiemeltük az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Ahogy azt már korábban megírtuk, a magyarok háromnegyede nem ajánlaná a gyerekének vagy fiatal ismerősének, hogy a tanári pályát válassza, de akadnak még hasonlóan súlyos megállapítások. Így például
És ha már a tanároknál járunk, érdekes színfoltja a kutatásnak, hogy a magyarok 76 százaléka szerint fontos lenne, hogy a tanárokat megtanítsák arra, miként használják a tanórákra való felkészüléshez a mesterséges intelligenciát, és ugyanennyire fontosnak tartják azt is, hogy a diákoknak is megtanítsák ugyanezt.
A modern technológiák támogatása mellett azonban egyfajta „régen minden jobb volt” hangulat is körbelengi az oktatással kapcsolatos gondolkodást. Amikor ugyanis a résztvevőket arról kérdezték, hogy az ő iskolás korukhoz képest milyen az oktatás jelenlegi helyzete, a válaszadók 46 százaléka a mostani állapotot rosszabbnak ítélte meg, Magyarországon pedig még ennél is negatívabban.
A magyaroknak mindössze a 10 százaléka mondta azt, hogy az ő diákéveihez képest javult az oktatás helyzete, 13 százalék semmi változást nem észlelt, a válaszadók 64 százaléka szerint azonban romlott a minőség, 47 százalék pedig egyenesen nagyon rossznak ítélte meg az állapotot.
