Országos tanévnyitó címmel szervezett demonstrációt péntek délutánra a Kossuth térre az Egységes Diákfront (EDF), amelyhez más civil szervezetek, köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Civil Bázis is csatlakoztak. A szervezők a programot a szeptember 15-i, nagyobbnak szánt, tüntetés előkészítő eseményeként harangozták be.
A meghirdetett gyülekező időpontjában, délután négy órakor belvárosi piknikre emlékeztetett. A rendezvény maga délután ötkor vette kezdetét, amikor dobpergés kíséretében tucatnyi, jellemzően budapesti iskola diákjai vonultak be a térre.
A demonstráció egyik főszereplője egy budapesti általános iskola korábbi tanára, Simkó Edit, akivel a 24.hu 2022 februárjában, a pedagógusok legújabb tiltakozási hulláma kezdetén interjút is készített. Erre azután került sor, hogy a tanárnő a tantestületében egyedüliként döntött úgy, hogy polgári engedetlenségi akcióba kezd. Simkó Edit alig egy évvel később, idén januárban felmondott a munkahelyén, mondván: „Pintér volt az utolsó csepp a pohárban, ráadásul mérgező csepp”.
Ma okosan, holnap haragosan
– indította tanévnyitó beszédét Simkó Edit. Ebben hangsúlyozta, összehangolt cselekvésre, szervezettségre van szükség. A tanárnő a rendezvény legfontosabb eseményeként „plenáris ülést” harangozott be. Ez lényegében azt jelentette, hogy különböző kisebb, alig ismert civil szerveződések képviselői egymás után kezdtek néhány perces beszédeket tartani.
Menyhért Attila roma aktivista például az országos kompetenciamérés ismert kudarcával kezdte hozzászólását. Felidézte Gulyás Gergely korábbi megszólalását, amely szerint ott vannak problémák a szövegértéssel és a kompetenciamérésekkel, ahol sok a roma diák. Menyhért a miniszter szavait adatokkal tételesen cáfolta.
Egy jó kormány nem rasszista, hanem humanista
mondta. Szerinte a miniszternek nem bűnbakot kell keresnie, hanem megoldásokat, mert enélkül a nyolcadikos diákok továbbra is funkcionális analfabétaként hagyják el az iskolapadot. Később egy lemondott gödi önkormányzati képviselő beszélt a színpadon a gödi akkumulátorgyár körüli problémákról. Mint mondta: pályaelhagyó tanár is. Szerinte a magyar kormány egyáltalán nem törődik az oktatással. Azt is mondta, hogy amiképpen a mesékben legyőzi a sárkányt a királyfi, és a szocializmus is megbukott, úgy a NER is megbukik.
A Kossuth térre a rendezvény idejére civil szervezetek, köztük a PDSZ sátrakkal települtek ki, illetve a tér közepére sötét takarófólián egy köztéri padot is elhelyeztek. Ezt – amint egy diáktól megtudtuk – a kellő pillanatban kockás mintára festik, amivel az idén nyáron kirobbant ferencvárosi padháborúra kivánnak reflektálni. A Tompa utcai köztéri bútor legutóbb július végén tért vissza, ekkor épp az EDF és a Magyar Anyák nevű szervezet mutatta be közös alkotását. A pad fekete-piros kockás mintázatot kapott, és az oktatásügyért kiállók friss jelszavát is ráfestették rá, ami úgy szól „Folytatjuk a jövőnkért”.
A demonstrálók között többen Országos Közös Akarat feliratú pólót hordtak. Ez – mint az EDF tisztviselőjétől megtudtuk, egy oktatási szervezetek által indított kezdeményezés, amely az „eddig felhalmozott ötletek” megvalósítását tűzte ki céljául. Ehhez eddig nyolc-tíz szervezet csatlakozott. A kezdeményezés lényege – mint elhangzott – hogy minél több, minél sokszínűbb szervezetet fogjanak össze egységes kommunikáció alatt. Az aktivisták ezzel kívánják meghaladni a beszélő fejek kultúráját: ehelyett inkább sokféle különböző hang, érték és érdek megjelenítését szeretnék elérni szervezett formában.
A demonstráció egyik főszereplője egy budapesti általános iskola korábbi tanára, Simkó Edit, akivel a 24.hu 2022 februárjában, a pedagógusok legújabb tiltakozási hulláma kezdetén interjút is készített. Erre azután került sor, hogy a tanárnő a tantestületében egyedüliként döntött úgy, hogy polgári engedetlenségi akcióba kezd. Simkó Edit alig egy évvel később, idén januárban felmondott a munkahelyén, mondván: „Pintér volt az utolsó csepp a pohárban, ráadásul mérgező csepp”.
A diákmozgalom a pénteki esemény leírásában színes és izgalmas délutánt ígért. A program célja, mint írták, hogy teret adjanak az oktatásról folyó dialógusnak. A szervezet az évadot országjárással kezdte: számos településen beszélgetést kezdeményeztek az oktatás jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. Pénteken az itt szerzett tapasztalatok fényében ígértek gondolatcserét és érdekegyesítést, mivel – mint írták – úgy gondolják: a demokrácia a vélemények megosztása.
Bemelegítő és felkészítő hangulatra készülünk, lesznek koncertek, beszélgetés a PDSZ-sátorban a bosszútörvényről és lesz a fővárosnak is sátra, ahol a Diákvárosról lesz szó
– mondta el a 24.hu kérdésre pénteken délelőtt Perlaki-Borsos Noel, az EDF elnökségi tagja.
Az EDF tavaly októberben alakult meg több diákszervezet közreműködésével, és kezdetben bázisdemokratikus formában működött. Perlaki-Borsos Noel szerint ma már négyszáz tagjuk van szerte az országban, ebből becslése szerint kétszázan aktívak. A EDF-nek mostanra elnöksége is van, amit háromhavonta választanak. Ezt a diákaktivista azzal indokolta, hogy az iskolai tanulmányok mellett nem lehet tovább bírni az igénybevételt, ami ezzel a szervezőmunkával jár. Az EDF elnökségi tagjai között így is vannak olyanok, akik egy év alatt széles körű ismertségre tettek szert. Jelenleg Perlaki-Borsos Noel mellett Kiss Gergő, Mészáros Bence, Hegedűs Kristóf, Mihalics Lili, Gajzágó József és Szentiványi András tölt be vezető tisztséget a mozgalomban. Valamennyien középiskolás diákok.
Emlékezetes, hogy az EDF az idén májusban hét kérdésből álló népszavazási kezdeményezést nyújtott be, ezeknek a hitelesítését a Nemzeti Választási Iroda (NVI) június végén különböző indokokkal megtagadta. Volt, amelyiket nem találták elég egyértelműnek, de volt kérdés, ami az NVI szerint túl hosszan volt megfogalmazva.
Mihalics Lili, az EDF elnökségi tagja lapunknak azt mondta, hogy a népszavazási kérdések elutasítása miatt a Kúriához fordultak. A diákok négy kérdés esetében vitatták a határozatot, őket ebben az ügyben Mihalics elmondása szerint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli. A felülvizsgálati kérelem a sztrájkjoggal, a pedagógusbér-emeléssel, az önálló oktatási minisztérium felállításával foglalkozó népszavazási kérdésekre vonatkozik, illetve arra, amelyben a diákok esélyegyenlőséggel kapcsolatos országgyűlési határozat kimondására vennék rá a parlamenti képviselőket. Az ügyben szeptember végén várható döntés.
