Nem a magyar kormány kezdeményezte, hanem az Európai Bizottság kérése volt az, hogy a Magyarországnak járó uniós források egy jelentős részét pedagógus-béremelésre fordítsa a kormány, ezért a tervezett béremelés a magyar költségvetési és európai uniós források kombinált felhasználásával valósulhat meg – mondta Maruzsa Zoltán az Origónak adott interjújában.
Szerinte ennek mértéke és ütemezése azon múlik, hogy a már jelenleg is kifizetés alatt álló magyar költségvetési források mellé az Európai Unió is biztosítja-e a rá eső forrásokat.
A köznevelésért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy
- az új pedagógus-életpálya modell szerinte béremelésről, heti 24 óra tanításról, 10 hét szabadságról és szakmai megbecsülésről szól, a jogszabály „megalapozza a béremelés végrehajtását, teljesítményalapú bérezést vezet be, megnöveli a pedagógusok szabadságát”.
- a státusztörvény „segíteni fog abban, hogy vonzóbbá tegyék a pedagógus hivatást”.
- szerinte szó sincs arról, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna a rendszerből.
Maruzsa reagált arra is, hogy a Népszava nemrég arról írt, az egész országban mindössze öten jelentkeztek kémiatanárnak:
Egyszerű hazugság, mert osztatlan képzésben 23 fő, osztott két féléves képzésben 24 fő, osztott négy féléves képzésben 20 fő, és a szaktanárira – ez egy mesterszakra épülő egy éves képzés – valóban 5 fő jelentkezett, de ez csak az egyik képzési forma, ezeket a számokat össze kell adni, és kijön, hogy 72 fő jelentkezett és nem 5.