Noha az Országgyűlés július elején elfogadta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt, azt a köztársasági elnök nem írta alá, előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, kifogásolva, hogy Lázár János miniszter rendeleti úton eltérhet az abban foglaltaktól.
Az Alkotmánybíróság egyetértett Novák Katalinnal, megállapította, hogy a törvény vonatkozó rendelkezése alaptörvény-ellenes.
A jogszabály részletes és átfogó szabályokat állapít meg, ezek egy részét sarkalatos rendelkezésként rögzíti, sérelmezett rendelkezései viszont saját szabályaitól eltérést enged, akár miniszteri rendelettel. A köztársasági elnök szerint az alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, a részben sarkalatos szabályozást, sérti a normahierarchiát, a jogbiztonság sérelmét okozva.
Az Alkotmánybíróság megállapította, a jogalkotó a törvényben általános jellegű felhatalmazást adott a törvény szabályaitól való eltérésre. Nem beazonosítható, pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén engedne eltérést, így a miniszteri hatáskör teljes terjedelme és korlátai nem kellően tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók.
Az Alkotmánybíróság szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezés az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotási lehetőséget teremt, ezért megállapította, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenesek,
Lázár korábban abban bízott, hogy az előzetes normakontroll tovább erősíti majd a törvényt, amelyen több mint egy évig dolgoztak, és szerinte jó lett, hiába próbálták azt jogi, politikai vagy éppen üzleti megfontolásból elgáncsolni.
