Mit tesz a kormány a Karolina Kórházért? – tette fel a kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek Jakab Péter független képviselő. Negyedik hónapja sokkolja a helyzet a hivatalosan 34 ezer lakosú Mosonmagyaróvár és a kórház ellátókörzetébe tartozó térségi társulás 26 településének lakóit – becslések szerint mintegy 100 ezer embert –, hogy az intézményt lényegében nappali kórházzá degradálták. Egyes osztályai márciustól csak hétköznap, munkaidőben fogadnak pácienseket, így számos kezelésért Győrbe vagy Sopronba kell utazni.
Talán a legnagyobb felzúdulást az váltotta ki a március 1-jén, előzetes bejelentés nélkül bevezetett új rend intézkedései közül, hogy pénteken délután 4 órától hétfő reggel 8-ig nem lehetett szülni, illetve a frissen szült anyákat és a csecsemőket mentővel Győrbe szállították a hétvégére.
A város erős embere, Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője is bevetette magát, lapunknak korábban arról számolt be, hogy tiszta vizet öntöttek a pohárba, és amint az orvoshiány megszűnik – munkába áll két aneszteziológus és két belgyógyász –, a kórház újra a régi, teljes ellátást nyújtó intézményként működhet tovább.
Rendkívüli közmeghallgatás és ezer fős demonstráció is volt azóta a városban, a kórház élete azonban nem tért vissza a régi kerékvágásba, sőt újabb orvosok, ápolók hagyták el az agonizáló intézményt. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy négy orvosnál több kell a megoldáshoz.
Úgy fest, némi pénzt már áldozott a kormány a kisvárosi kórház működtetésére – legalábbis ez derül ki Rétvári Bence válaszából. A Jakab Péter kérdésére Pintér nevében felelő belügyi államtitkár közlése szerint „a kórház ellátásának visszaállítása érdekében megkezdődtek az intézkedések”. Kiemelt ügyeleti díjakról, 11 plusz orvosról írt Rétvári:
- 4 aneszteziológus,
- 5 csecsemő- és gyermekgyógyász,
- 2 szülész-nőgyógyász
szakorvos személyes közreműködőként történő foglalkoztatását engedélyezte az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), magyarul lehetővé tették, hogy az orvoshiány miatt külsősökkel oldják meg az ügyeletet. Úgy, ahogy március előtt működött az ellátás.
Ami a szülészet-nőgyógyászatot illeti, az összevont osztályon május 12. óta „a kismamák felügyeletét a hétvégén is biztosítják”, a Karolina ellátó körzetéből érkező szülészeti eseteket a hét végén a győri Petz Aladár Kórház látja el – áll Rétvári válaszában.
A csütörtökön megszült nőket 48 óráig megfigyelik a kórházban, szombaton pedig hazaengedik őket, a szülészeten szombaton van ügyeletes orvos, vasárnap azonban nincs, így vasárnapra bezárják az osztályt, legközelebb hétfő reggel fogadnak pácienseket.
A nem hivatalos hírek szerint a sebészeti osztály sem nyerte vissza régi működési rendjét, sebész a sürgősségi osztályon van, a rendelésre pedig Győrből érkeznek orvosok. Az OKFŐ – mint a közmeghallgatáson kiderült – egynapos sebészet kialakításán dolgozik.
Az állami fenntartó ezek szerint most már plusz pénzt költ ügyeleti díjakra, hogy legyen több orvos, vissza tudják állítani a működést, a páciensek által érzékelt helyzet viszont bizonyos tekintetben még romlott is a korábbihoz képest.
A lakossági indulatokat levezető és a kívánságok összegyűjtésére április végén tartott rendkívüli közmeghallgatást Árvay István fideszes polgármester azzal zárta le, hogy határozatukat továbbítják az egészségügyért felelős Belügyminisztériumnak. Kérik, hogy
- Karolina Kórház sorsának rendezésére miniszteri megbízottat nevezzenek ki,
- és az állami fenntartó teremtse meg a feltételeit annak, hogy a kórház az állami átvétel előtti állapotban és repertoárral működjék.
Hivatalosan semmit sem közölt az önkormányzat, az OKFŐ és a Belügyminisztérium azóta arról, hogy mi történt az ügyben. Úgy tudjuk, a miniszteri megbízott-jelölttel tárgyaltak az illetékesek, de végül nem nevezték ki, az OKFŐ inkább maga intézi az ügyet. Pedig a kórházban és az önkormányzatnál úgy gondolták, egy megfelelő hatáskörrel és anyagi lehetőségekkel rendelkező miniszteri megbízottal lehet esély a kórház megmentésére. Ezek szerint
Közben a kórház teljesítménymutatói vészesen romlanak. A csökkentett működés következtében kevesebb beavatkozást végeznek, kevesebb ellátást nyújtanak, miközben a költségek nem csökkennek, hanem az említett plusz ügyeleti díjakkal még nőnek is. A végeredmény, hogy kevesebb beavatkozásra fajlagosan többet kell költeni, mint korábban, így egyre nő a mínusz a Karolinában. Úgy tudjuk, a veszteség finanszírozásának átvállalását kéri az állami fenntartó az önkormányzattól.
Megkérdeztük a polgármestert, igaz-e, hogy a veszteségek már 68 millió forintnál tartanak (nem hivatalos értesülések szerint havonta), illetve lát-e arra módot, hogy a mínuszokat átvállalja az önkormányzat.
Árvay István nem kommentálta, mekkora összeg átvállalását kérik az önkormányzattól, annyit válaszolt, hogy
Mosonmagyaróvár önkormányzata és a térségi társulás polgármesterei által elfogadott felterjesztést megküldtük a Belügyminiszternek. Önkormányzatunk a belügyminiszterrel történt egyeztetést követően tud nyilatkozni arról, hogy kíván-e pénzbeni támogatást nyújtani a Karolina Kórház teljesítménynövelő támogatására.
A már említett közmeghallgatáson a polgármester arról beszélt, hogy nem az önkormányzat a fenntartó, nem szeretnék nyakukba venni ezt a kötelezettséget. Ugyanakkor azt is előhozta, hogy csakis pénzzel lehet újraépíteni az intézményt. Nem mondta ki, de úgy lehetett érteni, hogy az áldatlan állapotot az okozta, hogy az állami fenntartó alulfinanszírozta a Karolina kórházat, és megakadályozta, hogy a korábbi időszak gyakorlatának megfelelően az ügyeleti díjak miatt keletkezett lyukat önkormányzati támogatással tömjék be.
Közel 300 millió forint volt az önkormányzati hozzájárulás az előző évben. Ez valószínűleg most már kevés lenne a megoldáshoz.
