206 millió forint kártérítést követel a II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. (Sport Kft.) az önkormányzati cég korábbi vezetőjétől – derült ki a keddi bírósági tárgyaláson, ahova az OSC-Újbuda sportigazgatója az ügyvédjével érkezett. A korábbi vízilabdázó nem járult hozzá neve közléséhez, ahogy ahhoz sem, hogy a tárgyalóteremben kép készüljön róla, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának folyosóján is igyekezett kerülni a kamerát.
Nemrég a 24.hu-n részletesen beszámoltunk arról, hogy elképesztő kiadásokat tárt fel a lapunk birtokába jutott, a Sport Kft. által megrendelt független könyvvizsgálói jelentés, amely tavaly készült az utánpótlásportért felelős önkormányzati cég 2016. január 1. és 2020. december 31. közötti gazdálkodásáról. A kft. nagyjából húsz gyerek utánpótlás-neveléséért felel, és az említett időszakban Becsey Péter, az OSC-Újbuda sportigazgatója vezette. Az önkormányzat számításai szerint 450 millió forint közpénzt költött el a II. kerületi önkormányzat cége az előző vezetés idején utazásokra, hotelszámlákra és méregdrága luxuscikkekre. A luxustárgyak egy része később visszakerült az önkormányzathoz, igaz, jelentős részüket összetörve kapták vissza. A jelentés szerint az elmúlt években sok esetben olyan bírói díjakat, játékvezetői szállásköltségeket, étkezéseket fedeztek a Sport Kft. pénzéből, melyek sehogy sem köthetők az önkormányzati céghez, annál inkább az OSC-hez, melynek ügyvezetője, Konrád Mária, Becsey Péter felesége.
Miért kellett 1020 darab labda egy 20 fős utánpótláscsapatnak?
A Sport Kft. korábbi vezetőjével szemben nemcsak kártérítési pert indított az önkormányzati cég, a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást is folytat az ügyben. A társaság 2022 márciusában tett feljelentést, a rendőrségnek a lapunknak napokban megküldött válaszából pedig az derült ki, hogy gyanúsítotti kihallgatásra még nem került sor.
A kártérítési per keddi, első tárgyalási napján inkább csak általánosságban beszéltek az ügyről, az athéni, a New York-i, a barcelonai, a berlini és az olaszországi luxusutazásokat és a luxuscikkek vásárlását egyelőre nem taglalták részletesen. Azért érintőlegesen szóba kerültek a repülőjegyköltségek, illetve a „ruházati cikkek” is. Az előbbire az alperes szerint edzőtáborok miatt volt szükség, az utóbbi pedig az edzőknek kellett.
De miért volt szüksége 1020 darab labdára egy 20 fős utánpótláscsapatnak? A volt ügyvezető ügyvédje szerint azonban „nem könyvszakértői kérdés, hogy hány labda beszerzése volt szükséges”.
Érintették a fejenként 70 ezer forintos szemészeti vizsgálatot is, ami a Sport Kft. volt vezetője szerint diagnosztikai vizsgálat volt. Egy mondat erejéig kitért a bíró a 6,6 milliós Hublot óra beszerzésére is, de az alperes szerint „eredményjelző lett ilyen értékben beszerezve”. A Sport Kft. ügyvédjének részéről egyébként az is elhangzott, hogy egy 200 milliós LED-panelt még mindig nem szolgáltatott vissza az előző vezetés.
A kft.-t képviselő ügyvéd szerint ezt utánpótlás-nevelésre hozták létre, a korábbi vízilabdázó viszont erre másképpen emlékszik, szerinte a máriaremetei Gyarmati Dezső Sportuszoda megvalósítására és létesítményüzemeltetésre alapították.
Korábbi cikkek és az önkormányzat oldalán szereplő írás szerint azonban „a Sport Kft. alaptevékenységét az ifjúság sportjához, a diák- és szabadidősporthoz kapcsolódó feladatok, illetve a sportreferensi feladatok teszik ki. A társaság kiemelt szerepet tölt be a II. kerületi vízilabda utánpótlás nevelési feladatainak ellátásában, fontosnak tartja a vízilabda sportág népszerűsítését a gyermekek körében, illetve feladatai közé tartozik a szervezett úszásoktatás biztosítása, úszóiskola működtetése. A társaság üzemelteti továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő Pokorny József Sport- és Szabadidőközpontot, a Kolozsvári Tamás utcai Panoráma Sportközpontot, valamint a 2019 októberében megnyitott Gyarmati Dezső Uszodát.”
Az alperes elévülésre is hivatkozik, illetve ügyvédjével együtt többször elismételte, hogy az önkormányzati cég igazából azért jött létre, hogy felépítsék az uszodát.
Az OSC biztosította a sportolókat, hogy alkalmas legyen az önkormányzati cég a tao-támogatásra. Együttműködési megállapodást is kötöttek, így tudtak taot szerezni az uszodaépítésre
– ezt állítja az alperes.
A kiegészítő tao-támogatást az OSC-re költötték
A Sport Kft. volt ügyvezetőjét is meghallhatta a bíró, aki elmondta, hogy 2014 második félévében megkereste az OSC-t az önkormányzat, hogy biztosítsanak a klub nevén egy csapatot, így akartak egy uszodát építeni. „Szolnokon épült taóból uszoda, oda lement az akkori (fideszes – a szerk.) polgármester Láng Zsolt, Dankó Virág korábbi alpolgármester, Kabai Ferenc volt kabinetvezető és Szalai Tibor, aki ma is jegyzőként dolgozik az önkormányzatnál. A szolnoki uszoda vezetése megmutatta, hogyan épült meg náluk taóból az uszoda. 2015-ben megalakult a Sport Kft. annak mintájára, ami Szolnokon van”.
A volt vezető azt hangsúlyozta, hogy fiókcsapati megállapodást kötöttek, majd áttért a tao-pénzekre: „Van egy alaptámogatás és egy kiegészítő. Előbbit az uszodára költöttük, utóbbi szabadon felhasználható volt, ez a kiegészítő támogatás lett az OSC-re elköltve.”
Habár sem a bíró, sem a felperes nem kérdezte, az önkormányzati cég korábbi vezetője előbb a feleségével való kapcsolatáról, majd a volt alpolgármesterhez fűződő viszonyáról is beszélt. Előbb megjegyezte:
mindenki tudta, hogy az OSC vezetője a feleségem, nem a Sport Kft. miatt házasodtunk össze.
Majd felidézte, hogy egy óvodába jártak Dankó Virág korábbi alpolgármesterrel.
Hogyan működött a költségek elszámolása? Készültek névsorok, melyekből kiderült, hogy kik vettek részt egyes eseményeken? Ha volt, akkor ki vezette? – kérdezte a bíró az alperest. A számlák a gazdasági osztályra kerültek, és rendszeresek voltak a felügyelőbizottsági ülések – válaszolta az önkormányzati cég előző ügyvezetője, aki azt elismerte, hogy
az OSC részéről voltak ezek a versenyzők. Mi biztosítottuk a feltételét, ami alapján az uszoda megépülhetett. Az OSC játékosai voltak, csak kölcsönadtuk a második kerületnek. A tao-támogatáshoz kellett, hogy egy csapatot biztosítsunk.
A bíró továbbra is azt akarta tudni, hogy a névsorokat ki vezette, de az alperes erre egy idő után úgy reagált: „sportszakmai vezető vagyok, nem gazdasági”.
Később hozzátette, hogy látta a névsorokat, illetve, miután ő is részt vett az utazásokon, így tudja, hogy kik utaztak az egyes helyszínekre. Ha megkaptuk a számlát, abba lettek becsatolva a névsorok – jegyezte még meg ezzel kapcsolatban. A korábbi vízilabdázó állította, hogy a 2021-es felmentése után, „ami nála volt a házi pénztárban, azt átutalta a Sport Kft.-nek, és onnantól nem szóltak hozzám”.
Megismételte, hogy ő egy sportszakmai vezető, és nem otthon tárolta azokat a tao-pénzből beszerzett Ford buszokat, melyeket később szintén vissza kellett szolgáltatnia. A korábbi vízilabdázó arról is beszélt, hogy a klór miatt a cipők fél, egy év alatt tönkremennek, így ezek fogyóeszközök voltak. Arról azonban nem vezettek nyilvántartást, hogy ki mikor kapott cipőt. „Volt egy raktár a Nyéki Uszodában, ott kerültek kiosztásra” – fogalmazott az alperes. (A Nyéki Imre Uszodában játssza a hazai meccseit az OSC – a szerk.)
Hány versenyzője volt az OSC-nek? – kérdezte a bíró, mire a klub egykori sportigazgatója rávágta, hogy 300.
Ebből adtunk kölcsön. A II. kerületi Sport Kft. neve alatt működtetni kellett egy csapatot. A szülők az OSC-hez kötődtek, ők nem akartak második kerületiek lenni
– mondta a volt ügyvezető, majd arról kezdett el beszélni, „hogy ha kizárnak a bajnokságból, akkor a taót elveszíti a második kerület, muszáj volt kiállni.” A korábbi vízilabdázó ezekkel az érvekkel próbálta alátámasztani azt az álláspontját, miszerint, ha nem költik a tao-pénzt a felesége egyesületére, akkor nincsen uszoda sem.
A következő tárgyalási napon valószínűleg a felperes által vitatott tételek részletes bemutatására kerül sor.
