Az idén lesz tizedik éve, hogy pénzbírsággal sújthatnak valakit a parlamentben azért, ha megsérti az Országgyűlés méltóságát a viselkedésével, a szavaival, esetleg rendbontással megakasztja vagy megzavarja a T. Ház működését, illetve ha nem engedélyezett szemléltetőeszközt használ.
Temérdek bírságtípusra akadt példa 2013 óta, íme, a legfontosabb számok az évfordulón:
- eddig összesen 162 képviselői büntetés született, összesen közel 111,5 millió forint értékben.
- Tíz fideszes kapott eddig bírságot 2013 óta, fejenként mindig 50 ezer forintot: azaz mindösszesen félmillió forint értékben sújtotta őket a házelnöki szigor. A többi 111 milliónyi büntetést ellenzéki képviselők kapták.
- A legnagyobb büntetés közel tízmillió forint volt, ezt az összeget kétszer szabta ki Kövér László.
- A házelnök 2018. december 12-én lehetett a legdühösebb: ezen a napon több tucat ellenzéki képviselőre közel 45 millió forintnyi büntetést szabtak ki, miután a túlóratörvény ellen különböző eszközökkel tiltakoztak az Országgyűlésben, elfoglalták az elnöki pulpitust is.
Kövér büntetési stratégiája olykor még azok számára is rejtély, akik a leginkább érintettek – ők a többszörösen megbüntetett képviselők.
Az elmúlt tíz év büntetési gyakorlatát taglaló összeállításunkból ugyanis az derül ki, hogy az eddigi több mint 160 eset alapján csak tippelni lehet, pontosan mi alapján és hogyan büntet Kövér László, akinek a „szankcióit” ellentmondások és következetlenségek is jellemzik. Eközben az is látszik, hogy az ellenzéki pártok több mint négy éve nem szerveztek közös „balhés” akciót, ebben pedig (az előválasztásnál is látható) politikai konszenzus hiányán túl a brutálisan megemelt bírságoknak is szerepe lehet.
A számokból másrészt az is kiderül, hogy az utóbbi szűk két évben Kövér mintha megszelídülni látszana. Idén például eddig egyetlen alkalommal sem, de tavaly is mindössze egyszer büntetett a házelnök, aki két éve, 2021-ben állította be az egyéni rekordját egy-egy 9,6 milliós büntetéssel. Ezeket Szabó Tímea és Jakab Péter kapta, akik most egybecsengően állítják a 24.hu-nak, hogy
Meredek trendek és fordulatok
A parlamenti pénzbírságot 2013 januárjától vezették be, az addigi házszabály szigorításának kiváltó oka Gyöngyösi Márton 2012. novemberi felszólalása volt, amikor arról beszélt a Jobbik mostani elnöke, hogy listázni kéne a zsidó származású képviselőket Magyarországon. Az első büntetést aztán Szanyi Tibor kapta 2013 márciusában, miután bemutatott beszéde közben a neki folyamatosan beszóló Jobbik-frakciónak, igaz, az MSZP képviselőjének ekkor még csak egy 131 ezer forintos büntetést osztottak ki. (Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban három évvel később úgy döntött, a büntetéssel korlátozták Szanyi szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.)
A büntetések 2019-ig tartó első szakaszában a bírságok összege az 50 ezer forinttól az egyhavi tiszteletdíj megvonásáig terjedtek. Büntetés járt 2013 után
- sípolásért,
- szirénázásért,
- megafonozásért,
- molinó felmutatásáért,
- papírszórásért,
- antiszemita kifejezésért,
- illetve az elnöki emelvény elfoglalásáért is.
Ennek az időszaknak az eseteit egy korábbi cikkünkben foglaltuk össze, melyből kiderült, hogy Tordai Bence lett a legtöbbre, Szél Bernadett a legtöbb alakalommal büntetett képviselő – a Jobbik pedig a legtöbbre sarcolt párt.
Hat év elteltével, 2019 végén azok után jött az újabb szigorítás, hogy Hadházy Ákos táblákat tartott az épp beszédet mondó Orbán Viktor elé („Muszáj hazudnia, mert lop”), majd a saját képviselői helyén maga elé tartotta azt az obszcén feliratot, amit addig nem tett meg – feltehetően azért, mert a kormánypárti képviselők kivették a kezéből („Lónak a faszát”).
Ezzel a változtatással új időszak indult a parlamenti büntetésekben: hogy mennyire, azt három ábrával is érzékeltetjük.
A mi 2019-es gyűjtésünk, az Országgyűléstől kapott friss válasz, valamint egy 2021-es, közérdekű adatigényléssel nyert összesítés látványosan mutatja a két időszak közti büntetésszámok különbségét.
Az arányok ugyanakkor egészen mások lesznek, ha a két időszak büntetéseinek összegét hasonlítjuk össze:
És még ennél is kirívóbban látszik a különbség, ha a büntetések átlagösszegét vetjük össze a két időszakban:
A legfontosabb tendencia világos: miközben az esetek száma csökkent a korábbi időszakhoz képest, addig a kiszabott büntetések átlagos mértéke radikálisan megnőtt. A kérdés tehát adott: van-e a kettő között összefüggés? Azért csökkentek-e a képviselőkre kirótt büntetések, mert megnőtt a büntetés összege? Ezért nincs több „balhés” akciózás? Ezt kérdeztük az ellenzéki képviselőktől.
Az ellenzék szerint van olyan, hogy öncélú akciózás
Ungár Péter kérdésünkre azt mondta, a megemelt pénzbírságoktól független, hogy LMP-s politikus több mint négy éve nem kapott büntetést. Nem hagyták abba az akciózást, sőt, mint fogalmazott: az obstrukciót (amiért nem jár büntetés) a szociális törvény módosításánál alkalmazták is.
Csak nagyon indokolt esetben használunk ilyen eszközöket. Az viszont biztos, hogy az öncélú trágárság nem a mi stílusunk, ez nem szolgálja a parlamenti ellenzék sikerét hosszú távon, mert a parlament nem egy kocsma.
Ungár szerint ugyanakkor sajnálatos, hogy a parlamenti büntetések mértékét Kövér „aktuális ingerlékenysége határozza meg.”
A Jobbik–Konzervatívok szintén kritikával illette az „öncélú” akciózást. „A parlamenti akciózás alapvetően akkor tölti be a figyelemfelhívó szerepét, ha valami a társadalmat is komoly mértékben érintő ügyben történik, és úgy, hogy az alkalmas sok ember megszólítására.
Azt tapasztaltuk, hogy az akciók helytelen megválasztása, túlzott alkalmazása inkább ártott egy-egy ügynek, és összességében nem is hozta meg a remélt eredményt.
Az MSZP azt írta érdeklődésünkre, hogy a szocialista képviselők munkáját, magatartását nem befolyásolják a fideszes házelnök bírságai. „Kifogásoljuk ugyanakkor, hogy ezek a bírságok nem általános szabályt követnek, jól látható, hogy több esetben a fideszes képviselők házszabályellenes tevékenységeit nem bírságolják.”
A „cigánybűnözésért” nem jár bírság, „törvénytelen kormányért” igen
A DK-tól megkérdeztük, hogy Sebián-Petrovszki László tavalyi, közel 4 milliós büntetése után is ugyanúgy használják-e a „törvénytelen kormány” kifejezést, vagy sem, de a párt csak általánosságban reagált: „Kövér László és az Orbán-rendszer büntetései semmiben nem befolyásolják, hogy mit mond a DK parlamenten belül vagy kívül.” (A fideszes házelnök azért büntette a DK politikusát kéthavi tiszteletdíja csökkentésével, mert az Országgyűlésben napirend előtti felszólalása zárásaként ezt mondta 2022 nyarán: „Egy dolog biztos: törvényes kormány egyikkel sem próbálkozna, ilyet csak egy olyan, törvénytelen kormány tesz, amely a saját érdekét…”)
A 2010 és 2014 közti parlamenti ciklusban Novák Előd volt a legtöbbször bírságolt képviselő, ám mióta tavaly – jó pár év kihagyás után – visszatért a parlamentbe, még nem kapott büntetést a Mi Hazánk politikusa. Meg is kérdeztük tőle, hogy mi ennek az oka. Novák szerint erre az a válasz, hogy Kövér „nem akar reklámot csinálni nekünk egy bírsággal, de előbb-utóbb valószínűleg megteszi, mert láthatóan nem tűri a cigánybűnözés szó használatát, amihez viszont ragaszkodom” – mondta az ellenzéki politikus a 24.hu-nak.
Novák utalt arra, hogy amikor tavaly a levezető elnök, Lezsák Sándor kifejezetten megtiltotta neki, hogy felszólalásában használja a cigánybűnözés szót, ezt a Mi Hazánk képviselője nem tartotta be, és legalább tízszer kimondta a szót a tiltás ellenére. Ehhez képest mégsem szankcionálták később, sőt a felszólalásakor sem vették el tőle a szót. (Az más kérdés, helyes-e betiltani egy kifejezést a Parlamentben, ugyanakkor az nyilvánvaló következetlenség, ha előre megtiltanak valamit, majd annak be nem tartását nem szankcionálják, még szómegvonással sem.)
Novák szerint amúgy
felesleges, kontraproduktív bohóckodásokat, krumplizsákos akciókat, Hadházy-féle trágár táblák felemelését mi eleve nem akarunk, mert az komolytalan. A büntetéseket döntően ilyenekért kapják a balliberális képviselők.
Néhány képviselő nem érti, hogy őket miért nem büntetik újabban
A Jobbikból kilépő, független Jakab Péter szerint „annak, hogy nem kapok büntetést egyetlen oka van: független képviselőként nincs lehetőségem se napirend előtt felszólalni, se Orbánt szóban kérdezni, így ősz óta egyetlen felszólalásomon sem volt jelen Kövér László. A stílusomon ugyanis függetlenként sem változtattam, nem lettem csendesebb vagy finomabb.
Neveztem már a miniszterelnököt futóbolondnak, az oktatásért felelős államtitkárt elvtársnak, a fideszes képviselőket meg sáskáknak, akik felzabálják az országot. A kormánytagokat pedig volt, hogy szó szerint elküldtem a «jó büdös…» szóval oda, amikor megemelték a saját fizetésüket.
Jakab 2021-ben kapta az eddigi legnagyobb büntetést, 9,6 millió forintot azért, mert úgy fogalmazott: „Jut eszembe, mi a helyzet a rabszolgatörvénnyel, ficsúrok?” Most azt mondta a 24.hu-nak, meglepve tapasztalta a büntetések elmaradását, miközben az utóbbi időben is voltak erős megfogalmazásai,
Büntetést egyszer sem kaptam, miközben két évvel ezelőtt a ficsúr szó még 9,6 milliót ért. Úgy tűnik, ha hasonló kifejezés éjfél körül, napirend után hangzik el, az ingyen is mondható.
A párbeszédes Szabó Tímeának is hasonlók a tapasztalatai.
Engem nem tart vissza a pénzbüntetés. Nekem ebben a ciklusban üvöltözésig menő szóváltásom volt Kövérrel, sőt olyan is előfordult, hogy úgynevezett nem megengedett szemléltető eszközt is felmutattam, például inflációs ábrát vagy pedagógusi bérkimutatást. Ezeket, meglepő módon, ott és akkor szóvá se tette Kövér László
– mondta a Párbeszéd–Zöldek politikusa a 24.hu-nak. Szabó ugyanakkor hozzátette: a közel tízmilliós büntetést – amelyet egy molinó elhelyezésért kapott – azért megérezte a családjának költségvetése. A szintén párbeszédes Tordai Bencének a 9 milliós büntetése után – ezt azért kapta a képviselő, mert feltett pár kérdést a pénzügyminiszter Varga Mihálynak, és ezt telefonnal rögzítette – kölcsönt kellett kérnie, miután hónapokig csak a minimálbért utalták a számlájára.
Jakab szerint politikai oka is van annak, hogy megfogyatkoztak a közös ellenzéki akciók. „A közös ellenzéki akciók elmaradásának egyszerre van anyagi és politikai oka. Egyrészt az ellenzéki pártok egója elszabadult. Nem tartják magukat érdekeltnek a közösködésben. Mindenki saját magát akarja megmutatni, de annyira mégsem, hogy önállóan akciózzanak, kockáztatva ezzel a képviselői tiszteletdíjat. Így marad az önként vállalt csend. Azért biztosan nem jár büntetés.”
Nem látni a rendszert Kövér szisztémájában
Nemcsak Szabó Tímea, Novák Előd és Jakab Péter eseteinél tűnik úgy, hogy Kövér következetlen a büntetések gyakorlati alkalmazásában. Nem érteni, milyen rendszer alapján dönt büntetési tételekről, miért ér egy ficsúrozás 9,6 milliót, ehhez képest a megtiltott cigánybűnözés szó sorozatos felemlegetése pedig semmit. Miért bünteti az egyiket, ha a másikat nem? Miért büntet az egyik esetben nem engedélyezett szemléltetési eszközért – akár egy papírlap felemeléséért –, máskor pedig miért nem? Ugyanez igaz a bekiabálásokra: a DK-s Vadai Ágnes a parlamenti szokásokhoz képest nem durvának tűnő bekiabálása kétmilliós büntetést ért 2021-ben, más bekiabálásokat máskor viszont egyáltalán nem szankcionált Kövér, aki egyébként még soha nem szabott ki büntetést például szexista kifejezésért.
Kérdéssel fordultunk a házelnök hivatalához azt tudakolva, hogy Kövér pontosan mi alapján határozza meg a büntetés mértékét, mi alapján dönti el, hogy 4 millió forintot ér egy „törvénytelen kormányozás”, és ehhez képest a „ficsúrozás” miért kerül 9,6 millióba? A hivatal annyit írt válaszként, hogy Kövér minden egyes alkalommal megindokolja a büntetést, a bírságról szóló döntését pedig a korábban lefektetett előírások alapján hozza meg.
Uniós összehasonlításban egyébként kivételes, hogy Kövér akár tízmilliós büntetést is kiszórhat – nem is rendbontásért, hanem puszta szóhasználatért (mint a ficsúrozás.) A Népszava korábbi összeállítása szerint Németországban egymillió forintnyi büntetés szabható ki, Szlovákiában ennek a duplája (ismétlődő rendzavarásért), míg Ausztriában nem járt pénzbüntetés a parlamenti képviselők magatartásáért, ahogy Romániában sem. A parlament honlapján található 2016-os összeállítás szintén azt támasztja alá, hogy a pénzbüntetésekben tetten érhető „kövéri szigor” kiugró az uniós országok összehasonlításában, rendbontásért általában megvonják a szót, esetleg felfüggesztik a képviselőt, néhol ugyan alkalmaznak pénzbüntetést, de ott sem többhavi bírságot szabnak ki a renitensekre.
Magyarországon a képviselőkre kiszabott pénzbírság az Országgyűlés Hivatalának költségvetésében maradványként szerepel. A büntetések 2013-as indulásakor még sárga csekket kaptak a megbírságoltak, ezen azonban hamar módosítottak, és jó ideje már levonják a tiszteletdíjukból a kiszabott büntetést.
