Májusig szigorít a kampányok és a választási jelölő szervezetek finanszírozását szabályozó törvényeken a Fidesz, az erről szóló javaslaton, illetve a részleteken már dolgoznak a frakcióban – nyilatkozta a Mandinernek Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke. Kósa megfogalmazása szerint a cél, hogy külföldiek, vállalatok, egyéb külsős szervezetek ne „vásárolhassák” fel a képviselőket, polgármestereket, frakciókat.
Ha bármilyen egyesület, párt, vagy egyéb szervezet hivatalosan szeretne jelölő szervezetté válni például a most következő önkormányzati választáson – azaz szerepelhet a szavazólapon, lehet listája –, feleljen meg a pártokra vonatkozó szabályoknak. Vagyis csak magyar természetes személyektől fogadhat el anyagi vagy egyéb támogatást – írja a Mandiner.
Kósa szerint
úgy fair, ha lehetőség szerint minden szereplő azonos feltételekkel induljon a választáson. El kell érni, hogy külföldiek anyagilag ne befolyásolják a voksolás folyamatát, ahogy olyan szereplők sem, akik bár nem alanyai a választójognak (például vállalatok, befektetők), mégis jelentős érdekeik fűződhetnek az választáshoz. Pártokat ma is csak magyar természetes személyek támogathatnak, esetükben ez a korlátozás több évtizede fennáll, s amíg zömében pártok voltak az úgynevezett jelölőszervezetek, nem is volt különösebb probléma.
Január végén másodszor hozott nyilvánosságra titkosszolgálati jelentést az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az ellenzékhez köthető szervezetekhez érkező külföldi pénzekről. Az elmúlt hónapok legfontosabb fejleményei ebben az ügyben:
- Márki-Zay Péter tavaly nyáron beszélt először arról, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az országgyűlési választási kampány alatt az Egyesült Államokból kapott pénzügyi támogatást az Action for Democracy (AD) nevű szervezeten keresztül. Először százmilliós tételt említett, az összeg az ősz elejére 1,8 milliárd forintra nőtt. Ez sok pénz, még ha a kormányoldal kampányköltségeinek a töredéke is. Korábbi cikkünk a támogatás hátterét mutatta be.
- A rendőrség és a nemzetbiztonsági bizottság is foglalkozni kezdett az üggyel, és NAV-vizsgálat is indult.
- Az ősz végére a kormánymédia és a Fidesz politikusai már folyamatosan dollárbaloldalról és példátlan befolyási kísérletről beszéltek.
- Az ellenzéki pártok, amelyek Márki-Zay szövetségesei voltak a kampányban, azt állítják: nem tudtak semmiről. Az AD nyilatkozatai sem tették világosabbá az ügyet.
- Novemberben kiderült, hogy Márki-Zay mozgalmán kívül egy magáncég, az Oraculum 2020 Kft. is kapott közel egymilliárd forintnyi pénzt az AD-től – azóta sem ismert, hogy pontosan mire.
- Nem tudni azt sem, hogy a milliárdok kitől érkeztek, pedig ez kulcskérdés, az AD ugyanis csak közvetítő szervezet.
- Valójában az sem teljesen világos, hogy mit látunk: kiskapuzást és „kreatív” kampányolást vagy törvénysértést? Az utóbbinak az minősülne, ha kiderülne, hogy a pártokhoz is került a külföldi pénzből. Ez eddig nem bizonyosodott be.
- Az ügyben még ősszel nyomozást indított a Nemzeti Nyomozó Iroda. Most az ORFK azt közölte a 24.hu-val, hogy az ügy már nincs a rendőrségnél, azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálja. Közben az Állami Számvevőszék is rámozdult a témára, alább kiderül, hogyan.
