Belföld

Újra és újra elönti a fekália a biatorbágyi patakot, mert nem bírja a terhelést a pátyi szennyvíztisztító

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu
A pátyi szennyvíztisztítóról készült tanulmány igazolta a civilek gyanúját, miszerint nemcsak elszigetelt technikai problémák miatt folyik ki időről időre nagyobb mennyiségű nyers szennyvíz a Füzes-patakba, hanem komoly túlterheltségről van szó. A polgármester ugyanakkor azt állítja, egy tavaly év végén befejezett felújítással hosszú távra megoldották a problémákat.

Emberi fekáliát és szennyvíziszapot is talált a Pest Vármegyei Főügyészség által kezdeményezett vizsgálat a vízben, amikor megvizsgáltatta a Biatorbágy központját is keresztező Füzes-patak állapotát. Az ügyészség tavaly ősszel az MTI-n keresztül jelentette be, hogy a lefolytatott vizsgálat során a mederben és a víz felszínén egyértelműen azonosítani tudták a tisztítatlan szennyvíz nyomait. Azt is megállapították, hogy a patak felső részén, a szomszédos Páty szennyvíztisztító telepe önti el rendszeresen az agglomerációs övezethez tartozó vizes élőhelyet, ahol védett fajok is élnek. A telepen a katasztrófavédelem és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei is vizsgálódtak, a rendőrség pedig nyomozást rendelt el.

A hatósági vizsgálatok a biatorbágyi polgármester és több helyi lakos 2021-es bejelentései nyomán indultak. A város ikonikus viaduktja alatt átfolyó patakban ugyanis egyre többször jelent meg a habzó, bűzös áradat.

Az országos sajtó figyelmét is felkeltő durva környezetkárosítás a szerteágazó vizsgálatok ellenére nem végződött jogi felelősségre vonással. Az egyik térségi kiadványban két hete azt írták, hogy a rendőrség tavaly év végén megszüntette az eljárást, mert nem talált bűncselekményre utaló nyomokat. A Hírkapszula.hu cikkében a szennyvíztelep üzemeltetését végző DAKÖV Kft. ügyvezető igazgatóját is idézték. Jasper Andor arról beszélt, hogy a vizsgálatokkal párhuzamosan egy szennyezéscsökkentési ütemtervet is végrehajtottak: 100 millió forint értékben felújították a gépészeti és elektronikai berendezéseket, és kitisztították a medencéket. Az ügyvezető azt állította, hogy a telep a felújítás után már jól működik, és reméli, ez így is marad addig, amíg elkészül egy új szennyvíztelep.

Hiába reménykedett. Civilek szerint alig néhány nappal a cikk megjelenése után újabb szennyáradat folyt ki a telepről. Március 4-én éppen a független vízszennyezettségi mérésekre gyűjtő civil szervezetek tartottak lakossági fórumot a biatorbágyi patakszakaszon, amikor elmondásuk szerint ismét gyanús szennyeződések nyomai tűntek fel, március 5-én, vasárnap pedig a pátyi telepnél videón is rögzítették a szabadba ömlő tömény szennyvizet.

Hétfőn értesített a DAKÖV vezetése, hogy március 5-én műszaki meghibásodás történt, ezért az elfolyó vízben iszap jelent meg. Az esetet bejelentették a felettes szerveknek

– írta a 24.hu-nak Páty polgármestere. Székely László elismerte ugyan a szennyezést, de közölte, az elmúlt napokban újabb rekonstrukciós munkákat végeztek a telepen, így „az elfolyó víz minősége már helyreállt”, amit személyesen ellenőrzött a helyszínen.

A szennyezések ismétlődése nem hárítható el ilyen egyszerűen, állítják ugyanakkor a pátyi civilek. Futó Gábor, a PáKöR képviselője szerint a polgármester és az üzemeltetető minden esetben egy korábbi állapothoz köthető, elszigetelt meghibásodásokként próbálja bemutatni a túlfolyásokat, holott szerinte alapvető kapacitási problémák állnak a jelenség mögött. A PáKöR más ügyekben is igyekezett civil kontroll alá vonni a polgármester és az önkormányzat tevékenységét, így a szennyvízügy miatt igen hamar személyeskedésig fajultak a dolgok. A polgármester a tavaly novemberi közmeghallgatáson Futó Gábornak címezve azt mondta, hogy cselekedetei szerinte nem szolgálták a település érdekeit, a feljelentései pedig inkább kárt okoztak, mintsem hasznot hajtottak. Székely végül a Facebookon elnézést kért Futótól, de nem a fenti kijelentéseiért, hanem azért, mert egy névtelen feljelentést is az aktivistának tulajdonított.

Futó szerint a pátyi szennyvíztelep vízjogi engedélye 6500 lakosegyenértékű biológiai tisztító kapacitásra szól, azaz úgy tervezték, hogy egy maximum 6500 fős település szennyvizét tudja biztonsággal megtisztítani. Ennél magasabb egyenértékek mellett a telep már nehezen birkózik meg a terheléssel, és esetenként tisztítatlanul áramolhat át a víz a rendszeren. Csakhogy Páty lakossága már évekkel ezelőtt túllépte a 6500-at, az idén már a 9000-hez közelít. Tovább rontja a kilátásokat, hogy az önkormányzat két új lakóparknak és ipari parknak is kiadott a megépítésükhöz szükséges szennyvízbefogadó nyilatkozatot.

Futó a 24.hu-nak elmondta, tavaly egy véletlennek köszönhetően a kezébe került egy szakértői tanulmány, amely minden kétséget kizáróan bemutatta, hogy a pátyi telep valóban túlterhelt, méghozzá súlyosan.

Adrián Zoltán / 24.hu A pátyi szennyvíztisztító telep 2023. március 13-án.

Pátynak a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs esélye arra, hogy a következő 4–5 évben több milliárdos beruházással nagyobb kapacitású, új szennyvíztisztítót kapjon, a szakértői tanulmányra mindenesetre ennek a jövőbeni bővítésnek az előkészítéséhez volt szükség. A közel 80 oldalas, 2022. októberi dátummal kiadott szakértői anyagot az önkormányzat rendelte meg az Inno-Water Kutató és Környezetvédelmi Zrt.-től, ám annak tartalmát nem ismertették a lakossággal. Amikor Futó hivatalosan megpróbálta kikérni a polgármesteri hivataltól, kétszer is elutasították azzal, hogy döntés-előkészítő anyagról van szó.

A kerülőúton megszerzett szakértői anyagban a többi között az olvasható, hogy a 2019. január és 2022. február közötti időszakban átlagosan 11 400 lakosegyenérték szennyvíz érkezett a telepre az engedélyben szereplő 6500 helyett. Az átlagos terhelés tehát majdnem a duplája volt a hivatalos kapacitásnak.

Ez azonban csak a hároméves átlagszám, a vizsgált időszak legrosszabb napján közel hatszoros túlterhelést mértek, akkor 37 700 lakosegyenérték zúdult rá a rendszerre – közölte a civil szervezet képviselője. Futó azt is hozzátette, hogy az óriási terhelés nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyenkor hatalmas mennyiségű szennyvíz árasztja el a tisztítót. A tanulmány ugyanis bemutatta, hogy a beérkező szennyvíz Pátyon sokkal töményebb, mint amire eredetileg számítottak. A szennyvíztelep önellenőrzési jegyzőkönyveiből összeállított táblázatokból világosan látszik, hogy egyes szennyező vegyületekből rendszeres és nagymértékű határérték-túllépések történtek a telep kifolyóján, mert a beérkező víz is messze túllépte a törvényi határértékeket. A szakértő több lehetséges okot is felsorol a szokatlan töménységben érkező szennyvízre, köztük például azt, hogy a településen nagyon magas a vízdíj, ezért a spórolás következtében sűrűbb lesz a szennyvíz is.

A szakértői tanulmányban azt is leírták, hogy a telep a 100 milliós felújítás után sem lesz képes kifogástalanul kezelni az ilyen szintű terhelést, ami a patakmenti településeken, főként Biatorbágyon egészségügyi kockázatokat jelenthet.

Adrián Zoltán / 24.hu

A pátyi aktivista szerint az ismétlődő szennyezésekkel szembeni határozottabb hatósági fellépést maga az ellenőrzési protokoll is gátolja. Ezt ő maga is megtapasztalhatta, amikor a napokban újabb szennyezési esetet videózott le a telep sarkán lévő kifolyónál. A szennyvízömlés miatt azonnal bejelentést tett a katasztrófavédelemnek, ám Futó állítása szerint onnan – a kötelező eljárásrendre hivatkozva – rögtön szóltak telefonon a telepnek. Szerinte ennek köszönhető, hogy mire a helyszínre érkezett a szemlére kiküldött tűzoltóautó, ismét tiszta víz csorgott a kifolyóból. Ugyanakkor a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kérdésünkre azt válaszolta: ezekben az estekben munkatársaik „előzetes bejelentkezés nélkül vizsgálják meg a bejelentés tényét és a szennyezéssel érintett területet”.

Futó azt is állítja, hogy a videón rögzített és a kiérkező szakembereknek bemutatott kiömlés ellenére végül jegyzőkönyv sem készült az esetről. Futó március közepén egyetlen hét alatt négy szennyezési esetről készített videófelvételt.

A polgármester kérdésünkre azt írta, hogy az emlegetett szakértői tanulmány, amelyre a közösségi médiában is sokat hivatkoznak, csupán egy „munkaközi változat” volt, mely még a szennyezéscsökkentési ütemtervben előírt felújítási munkálatok előtti állapotot tartalmazta. Székely László szerint azóta elkészült a felújítás, így az anyagot is elkezdték átdolgozni, a végleges változata pedig egy átfogó ellenőrzés után készülhet el.

A telep jelenleg biztosítani tudja a befolyó szennyvíz tisztítását. Tervben van egy működési engedélymódosítás a határértékeket illetően, ugyanis a felújítás során műszakilag is módosítottak a telepen, aminek következtében a biológiai hatásfoka megemelkedett

– közölte a polgármester, aki szerint ez hosszú távra biztosítja a megfelelő színvonalú működést. Ehhez szerinte csak az kell, hogy a DAKÖV Kft. találjon elfogadható számú és minőségű munkaerőt a telep üzemeltetéséhez, akkor „működhet addig is, amíg az önkormányzat nem kap pályázati forrást vagy állami támogatást egy bővítésre, vagy egy új telep építésére, ami már több milliárdos tétel és állami szerepvállalást igényel.”

A 24.hu megkereste a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot is, hogy tisztázzák, hány szennyezési esetről kaptak bejelentést az utóbbi időben, illetve valóban értesítik-e előzetesen a bejelentésekről az ellenőrzések előtt az érintett telepet. A választ a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság küldte meg. Azt írták, hogy miután azonosították a szennyezés forrását, kötelezték a pátyi szennyvíztisztítót a szennyezés megszüntetésére és a szennyezéscsökkentési ütemterv benyújtására, valamint az abban foglaltak megvalósítására. Közölték, hogy 2021-ben és 2022-ben a vizsgálatot kiváltó bejelentés után három további érkezett hozzájuk.

Olvasói sztorik