Az alcsony bérek, a túlterheltség és a pedagógushiány, a sztrájkok, utcai demonstrációk és az ezekre válaszult kínált kormányzati lejárató kampányok, illetve elbocsátások mellett a tanári portfóliók elkészítése is egyre inkább nyomaszthatja az oktatási területen dolgozókat. A jelenlegi szabályok szerint aki eddig ezt nem tette meg, annak november 25-ig fel kell töltenie az Oktatási Hivatal (OH) informatikai rendszerébe a minősítéshez szükséges információkat.
Az OH útmutatóval segíti a pedagógusokat: e szerint a diákok iskolai teljesítményét elsősorban a pedagógiai munka határozza meg, hiszen „a tanulási-tanítási környezet más összetevőinek – az oktatásra fordított összegek nagyságának, az osztálylétszámnak, a tárgyi felszereltség színvonalának – sokkal kisebb mértékben mutatható ki a tanulók eredményeire tett hatása”. Emiatt „az egyik legfontosabb oktatáspolitikai cél, hogy a pedagógushivatást a legrátermettebb, legtehetségesebb emberek válasszák, és a már gyakorló eredményes pedagógusok a pályán maradjanak”.
– Nagyon szeretek tanítani, de nem vagyok hajlandó portfóliót írni akkor sem, ha emiatt elbocsátanak – mondta a 24.hu-nak egy fővárosi általános iskola pedagógusa, aki – miként fogalmazott – saját magának, a diákjainak és a szülőknek akar megfelelni, nem a tankerületnek vagy a Belügyminisztériumnak.
A tanár ezzel nincs egyedül, csak az iskolájában húsz pedagógus utasítja el a kötelezően előírt portfólióírást. Ez nem egyedi eset, más iskolákban is sokan dacolnak ezzel, hiába fenyegeti őket a kirúgás veszélye. Hogy pontosan mennyien is vannak azok, akik 2013 óta nem tették meg ezt, azt az Oktatási Hivatal árulta el a 24.hu kérdésére.
– A pedagógus előmeneteli rendszer 2013-as bevezetésétől kezdve a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógusok közül portfólió megírása és feltöltése.
kell Pedagógus II. minősítési eljárásban részt vennie – válaszolták lapunknak, vagyis 12 ezren nem vettek még részt a kötelező minősítési eljárásban, aminek első eleme a tanárok részéről aA Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megdöbbent a szám hallatán.
– Ez nagyon sok, a tanárok közel tíz százalékát jelenti. A kormány a rendszer bevezetésekor úgy számolt, hogy a tanárok 1-2 százaléka hagyja csak az utolsó évre a portfólió megírását és a minősítési eljáráson való részvételt, illetve ekkora lehet azok aránya, akik egyáltalán nem akarnak ebben részt venni és inkább elhagyják a pályát – nyilatkozta a 24.hu-nak Totyik Tamás alelnök, aki emlékeztetett arra, hogy eredetileg kilenc évet adtak a tanároknak, hogy átessenek a minősítési eljáráson, de már hosszabbítottak egy évet.
Több oka van, hogy ilyen sokan halogatják a portfólió elkészítését:
- hiába lépnének be a Pedagógus II fokozatba, ezáltal pedig magasabb fizetési kategóriába, az alapilletmények befagyasztása miatt nem, vagy csak alig emelkedne a fizetésük.
- Túl bürokratikus az előmeneteli rendszer, legalább egy-két hónapos munka a portfólió elkészítése, amit munkaidőn túl kellene elkészíteni.
- A pedagógusokat érdemeiktől függetlenül a Pedagógus I. fokozatba soroltak, amit sokan zokon vettek, hiszen egyébként a Pedagógus II.-be lépés feltétele hat év pályán töltött idő.
- És vannak, akik arra számítanak, hogy végül eltörlik a minősítési eljárást.
A minősítési eljárás 2013-as létrehozásakor még viszonylag csábító lehetett bekerülni a Pedagógus II. fokozatba, ám miután az eredetileg a minimálbérhez kötött pedagógus alapilletményt befagyasztották a 2014-es minimálbéren (101 500 forint). Ez az alapilletmény már régóta nem éri el a garantált bérminimum szintjét, ezért egyre több tanár fizetését kell a garantált bérminimumhoz igazítva kiegészíteni. Így egy 15-17 éve pályán levő, főiskolai végzettségű tanár illetménye ugyanúgy bruttó 391 ezer forint (a garantált bérminimum és a bérpótlék összege) marad Pedagógus II. fokozatban, mint Pedagógus I. fokozatban, hosszabb tanári pálya esetén is csak pár tízezer forinttal kaphatnak többet.
Így egyre kevesebb motivációjuk lehet a tanároknak, hogy nekiálljanak a portfóliójuk megírásának. Ez alsó hangon hetven-száz munkaórát jelent,
amit munkaidőn túl kellene elkészíteni az amúgy is leterhelt tanároknak, ráadásul inkább egy bürokratikus kényszernek éreznek, mintsem a teljesítményük valós mérésének – magyarázta Totyik Tamás.
Nem tett jót az sem a minősítési eljárás megítélésének, hogy mindenkit a Pedagógus I. fokozatba tettek, hogy onnan küzdje magát feljebb. – Tankönyvíró, elismert, sokat bizonyított pedagógusokat is a startvonalra kényszerítettek, amit nem vettek jó néven, sokan megsértődtek és ezért sem voltak hajlandóak portfóliót írni – mondta a PSZ alelnöke.
Most pedig szorítja őket is a határidő, ha a rendszer nem változik: ha novemberig nem adják le a portfóliójukat, akkor nem tudnak részt venni a minősítő eljáráson. Egyszer lehet ismételni, de akkor már a tanárnak fizetnie kell a több mint 70 ezer forintos eljárási díjat. – Ha az is sikertelen, akkor megszűnik a munkaviszonya – hívta fel a figyelmet az érdekvédő.
A súlyos tanárhiánnyal küszködő közoktatásnak óriási érvágás lenne több ezer tanár elvesztése, és úgy tűnik, az oktatási kormányzat feladja a jelenlegi minősítési eljárási rendszert és helyette teljesítményértékelési rendszert vezetne be.
A Belügyminisztérium folyamatosan vizsgálja a pedagógus előmeneteli rendszer fejlesztési lehetőségeit, a teljesítményértékelési rendszer bevezetéséről döntés nem történt
– tájékoztatta az oktatásért felelős tárca a 24.hu-t, amely nem aggódott, hogy sokan nem töltötték fel a portfólióját, mert mint írták, az érintett pedagógusok 91 százaléka ezt megtette.
Döntés tehát még nincs a teljesítményértékelési rendszerről, nyilvános anyagokat, tanulmányokat még nem tettek közzé, de a koncepciót már megmutatták az érdekképviseleteknek.
– Az intézményvezetőknek kellene értékelniük és pontozniuk különböző szempontok szerint a pedagógusokat. Ez alapján a tantestület legjobb 25 százalékába tartozó pedagógus magasabb fizetésben részesülhet, a leggyengébb 25 százalékhoz soroltakat pedig fizetésmegvonás fenyegeti. Képzelheti, hogy milyen lesz a hangulat az iskolákban, ha ezt bevezetik – mondta Totyik Tamás, aki szerint ennél még a jelenlegi, sok sebből vérző minősítési eljárás is jobb.