Barna György nevén több föld is van a Balaton melletti Törekiben és – legalábbis a szomszédok szerint – nem mezőgazdasági területként hasznosítja. Papp László éppen emiatt akarta megakadályozni, hogy Barna György megvegye a telkével közvetlenül határos, 6 ezer négyzetméteres területet. Attól tartott, hogy kiterjesztik a hatalmas földmunkákat, amelyek a vállalkozó által birtokolt szomszédos területeken már megkezdődtek.
– Én az elővásárlási rangsorban Barna György előtt álltam, így semmi akadálya nem lett volna, hogy enyém legyen a telek. A Somogy Megyei Kormányhivatal azonban arra hivatkozva, hogy a két tanú neve nem olvasható, elutasította a beadványomat. Mivel azonban személyesen vittem be az önkormányzathoz a nyilatkozatokat, és a tanúk csak azt tanúsították, hogy én írtam alá a papírt, ezzel véleményem szerint a tanúk szerepe elveszett – mondta Papp László, aki emiatt a bírósághoz fordult. A Pécsi Törvényszék azonban elutasította a keresetét, így Barnáé lett az ingatlan.
Papp László pár telekkel odébb, Jászai Gellért milliárdos üzletemberrel szemben is élni kívánt az elővásárlási jogával, és a Somogy Megyei Kormányhivatal ebben az esetben is olvashatatlannak ítélte az egyik – egyébként az előző nyilatkozatban is szereplő – tanú nevét és lakcímét. Itt azonban a Pécsi Törvényszék (másik bíróhoz került az ügy) Papp Lászlónak adott igazat, így végül övé lett a közel kétezer négyzetméteres ingatlan.
„A bíróság rendelkezésére álló elfogadó nyilatkozat másolati példányából egyértelműen megállapítható a tanú neve, illetve a lakcíme,
a két rögzített adat kristálytisztán elolvasható
– olvasható a határozat indoklásában.
Papp László előzetes félelmei aztán beigazolódtak Barna Györggyel kapcsolatosan. Miután ugyanis Barna megszerezte a felparcellázott és gyakorlatilag építési telkekké alakított (hiszen mindegyik 3000 négyzetméternél nagyobb maradt, és így három százalékban beépíthető) terület melletti földdarabot is, azt nem mezőgazdasági művelés alá vonta, hanem felvonulási területként kezdték használni az építkezésekhez. – Sittet és más anyagokat halmoztak fel ott – mondta lapunknak Papp László, aki értesítette a talajvédelmi hatóságokat. Az anyagokat ezután elszállították onnan.
Barna Györgynek először a megyei kormányhivatal gond nélkül megadta a felparcellázott területekre az építési engedélyeket, Papp László azonban a bíróságon megtámadta ezt a döntést is.
„Jó okom lehet feltételezni, hogy az engedélyezési eljárás tárgyát képező épületek valójában nem az egyes ingatlanokon folytatott mezőgazdasági tevékenység céljait hivatottak szolgálni. Ezt a feltételezésemet erősen megalapozza az a tény, hogy az építtető tulajdonos a jelen engedélyezési eljárásban érintett ingatlanok közvetett szomszédságában levő, ugyanezen övezetbe tartozó ingatlanon, szintén
gazdasági épület létesítése címén, az engedélyezett alapterületet körülbelül kétszeresen meghaladó külső medencés nyaralóingatlant épített és értékesített
– érvelt a bíróságon Papp László, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a Balaton törvény szerint mindhárom telek a kiemelt tájképvédelmi övezetben található és része az ökológiai folyosónak.
Ezután a kormányhivatalt augusztus végén visszavonta az építési engedélyt. „A keresetlevél kapcsán az ügy iratanyagainak felülvizsgálata során az építésügyi hatóság észlelte, hogy az építész által készített terveken a homlokzat borításaként nagytáblás alukompozit burkolat szerepel RAL 9002 színben. A nagytáblás alukompozit és az üveg a történelmileg kialakult hagyományos tájegységben előforduló természetes építőanyagok közé nem tartozik, ezért az építést engedélyező határozat sérti a helyi építési szabályzatot” – állapította meg a kormányhivatal.
Mivel a terület gyümölcsösként van nyilvántartva, az előírás szerint a terület 80 százalékának gyümölcsösnek kell lennie. – Ültettek több sor diófát a látszat kedvéért, de itt tízmilliók mentek a telkek közművesítésére, útépítésre, földmunkákra, fúrásokra, egyértelmű, hogy itt ez melléktevékenység volt, mert az soha nem hozná be az árát – jegyezte meg Papp László. Amikor Barna Györgynél rákérdeztünk, hogy továbbértékesítési célból parcellázta fel a területet, egy rövid nemmel felelt.
Barna Györgynek már volt egy sikeres építkezése pár telekkel odébb, erre utalt Papp László is keresetlevélében. Az 5 ezer négyzetméteres telket, ami papíron gyümölcsös és szántó egy gazdasági épülettel, adta el bő két évvel ezelőtt Jászai Gellértnek, aki ezen felül még további hetvenmillió forintot fizetett a szomszédos három telekért az adásvételi szerződések szerint.
Egy másik szomszéd, Géth Péter is trükkös, gyanús körülmények között megvalósult földvételekről számolt be a 24.hu-nak, amelynek végén szintén Barna György tulajdonába jutottak földek. Géth Péter egy összesen 8,7 ezer négyzetméternyi akácost és rétet vett meg nem messze a lómenhelytől. A telek egy öreg méhészé volt eredetileg, amit a gyerekei örököltek.
– Méhészkedni akartam és mivel nagyon tetszett a terület, sikerült is megegyeznem az örökösökkel. Ilyenkor szokásos módon hatvan napra kifüggesztik a siófoki önkormányzatnál a szerződést, hogy jelentkezhessenek az elővásárlásra jogosultak. Megkértem siófoki ismerőseimet, hogy kövessék nyomon, jelentkezett-e valaki elővásárlóként. Ezt ugyanis fel kell vezetni a kifüggesztésre iktatási számmal – magyarázta a 24.hu-nak Géth Péter. A kifüggesztés 2021. december 16-án járt le, ekkor is bement egy ismerőse, aki ezután megnyugtatta, hogy nincs semmi sem rávezetve a papírra, vagyis nem élt senki az elővásárlási jogával.
Január elején elkezdtem tárgyalni a gyártókkal a kaptárakról, lebeszéltem a méhcsaládokat, kifizettem az eladóknak a teljes vételárat
és hívogattam a siófoki ügyvédemet, hogy mikor adja be a papírokat a földhivatalba, mert már földmérővel is kimérettem a területet. Január 14-én hívott az ügyvéd, hogy baj van, mert jelentkezett egy elővásárlási jogosult a területre. Az nem lehet, feleltem, mivel voltunk az önkormányzatnál és semmi nyoma nem volt ennek – folytatta Géth Péter, aki másnap felkereste a siófoki önkormányzatot, hogy tisztázza a helyzetet.
– Kértem az iktatási főnaplót, hogy megnézzem, mikor érkeztették a vételi szándékot és milyen iktatási számot adtak. És nem volt ott semmi, csak egy Barna György által aláírt nyilatkozat, amire kézzel rá volt írva, hogy „december 16-án átvettem”. Megkérdeztem az önkormányzati ügyintézőt, hogy ismeri-e az iktatási szabályokat, mely szerint a beérkező jognyilatkozatoknak kell adni egy érkeztetési számot, amit be kell írni az érkeztetési naplóba és ennek egy iktatási számot kell adni, amit kint a táblán rá kell írni a kifüggesztett papírra. Volt nagy kapkodás, de nem lett semmi következménye: a Somogy megyei földhivatal végül jóváhagyta Barna György elővásárlási szándékát, arra hivatkozva, hogy ő földműves és helyi lakos, nekem meg nincs ott földem és nem vehetem meg – elevenítette fel Géth Péter, aki szerint ez hazugság, mert Barna György Budapesten lakik, nem Siófokon.
A hoppon maradt férfi hiábavalónak érezte a küzdelmet, ezért végül nem ment bíróságra. – A szomszédok azt mesélték nekem, hogy az öreg méhész azt mondta, hogy a halála után bárkié lehet a föld, csak ne a Barnáéké. Ezt azzal magyarázták, hogy Barna György édesapja, állandóan el akarta venni a földjét, borzasztóan erőszakos ember volt, ezért is lehetett sikeres a siófoki éjszakai életben a kilencvenes években, amikor övé volt többek között a Flört és a Palace diszkó is – tette hozzá Géth Péter.
Barna György szerint Géth Péter rosszul emlékszik. – Időben adtam be, különben nem fogadták volna be az elfogadó nyilatkozatomat. Ilyen egyszerű – válaszolta lapunk kérdésére.
Amikor pedig arról faggattuk, hogy valóban Siófok-Törekiben lakik életvitelszerűen, mert ezt a szomszédok vitatják, és ő maga is egy XII. kerületi címet adott meg tartózkodási helyként, amikor bejelentkezett egy 32 hektáros terület megvételére – amelyen most lómenhely működik – elővásárlóként, kitartott amellett, hogy valóban ott él.
Siófokon lakom életvitelszerűen, sokkal régebben, mint a másik érintett
– szögezte le a lómenhely üzemeltetőjére utalva.
Annak, hogy Barna György hol lakik életvitelszerűen azért van jelentősége, mert a földforgalmi törvény januári módosítása egyértelművé tette, hogy az életvitelszerű lakhatást kell vizsgálni az elővásárlásoknál. A lómenhelyesek szerint azonban Barna nem Siófokon él, hanem Budapesten, és erre lehet következtetni az általa benyújtott dokumentum alapján is. A szóban forgó iratban valóban egy XII. kerületi címet adott meg tartózkodási helyként, de nyilatkozott arról is, hogy több mint három éve életvitelszerűen Siófokon lakik, így helyben lakónak számít. A lakhelyével kapcsolatos ellentmondások miatt egyébként feljelentést is tettek a vállalkozó ellen.
Barna György novemberben már elmondta nekünk, de most is megismételte, hogy a lómenhelyen gondozott állatokat nem érinti a földügylet. – Az állatoknak semmilyen körülmények között nem eshet bántódásuk. Tehát ha az 5-6 hektár nem elég (ennyi maradna csak a lómenhely tulajdonában, ha elvesztené a 32 hektáros területet– a szerk.), akkor maradhatnak és boldogan élhetnek az állatok életük végéig, gondozzuk majd őket, ahogy a sajátjainkat is 20 éve – ígérte Barna György.
Amikor rákérdeztünk, hogy miként hasznosítaná a megszerezni kívánt, 60 millió forintba kerülő területet, a következőt válaszolta: „Az érintett földterülettel két telkem is szomszédos. Az egységes birtoktest létrehozása miatt fogom megvásárolni a területet. Igen, érintetlenül hagynám, ahogy több hektár földemet is hagyom 15-20 éve.”
