Január közepe óta nagyon felerősödtek a kormány számára kiemelten fontos, háromezer milliárd forintos debreceni beruházás elleni tiltakozások: botrányba fulladt több közmeghallgatás, a múlt hét végén pedig lakossági tüntetés zajlott a megyeszékhely központjában. A kormányzati válasz nem késett sokáig, a napokban beindult az ellenkampány, hogy lecsillapítsák a gyárépítés körüli indulatokat. A kormánymédia pillanatok alatt eljutott a sorosozásig, a Fidesz-közeli influenszerek, valamint vezető politikusok pedig elmagyarázták, miért fontos a kínai gyár Magyarországnak. A debreceni önkormányzat egy olyan 13 hazugság – 13 igazság címet viselő röplappal kapcsolódott be az ellenkampányba, amely nagyon emlékeztet a választási időszakokban gyakran használt politikai szórólapok formátumához.
A szórólapon felsorolt és hazugságnak minősített állítások között rögtön az első helyen szerepelt, hogy a gyár, ha megépül, naponta 40 ezer köbméter vizet használ majd el.
A vízfogyasztás igen érzékeny téma a városban, hiszen Debrecennek nincsen folyója, az ivóvizet három víznyerő telep biztosítja. A termelés nem bővíthető sokáig anélkül, hogy a vízkészletek meg ne sínylenék. Az akkumulátorgyártásra fókuszáló ipari park, és főleg a kínai CATL óriásgyára a tiltakozók szerint lényegében akkora vízmennyiséget fogyaszt majd, mint maga a város.
A Debrecenben terjesztett szórólap azonban azt sugallja, hogy nincs ok az aggodalomra, hazugság a 40 ezres szám, az igazság pedig az, hogy „a Déli Gazdasági Övezet teljes vízfogyasztása – minden odakerülő vállalat igényét figyelembe véve – összesen 24 ezer köbméter/napban van maximálva, egyhangúlag, ellenszavazat nélkül meghozott közgyűlési döntés alapján”.
A tanulmány a debreceni önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF) megrendelésére készült az ipari park vízellátó és szennyvízelvezető rendszerének megépítéséhez. A DIF azért adta be a dokumentumot a kormányhivatalnak, hogy az lefolytathassa a vezetékek megépítését megelőző vizsgálati eljárást, és kiadja az engedélyeket. A tanulmányon olvasható dátum azt mutatja, hogy a szerző, az Enviro-Expert Kft. már tavaly decemberben, tehát jóval a tiltakozás kirobbanása előtt, elkészült a munkával.
A dokumentum szerint az ipari park ivóvíz-ellátásához egy közel 7 kilométer hosszúságú távvezetékre lesz szükség. Az ellátás megtervezéséhez alaposan felmérték a várható fogyasztást, az összesítés eredményét pedig a tanulmány két fejezetében is ismertették.
A déli ipari park (DIP I-II-III.) teljes ivóvízigénye a felfutást követően megrendelői adatszolgáltatás alapján ~1770 m3/h (~42 500 m3/nap), melyet egyenlőtlenségi tényezővel számolva a reális vízigény 40 000-60 000 m3/nap intervallumon belül lesz.
Ez azt jelenti, hogy amikor az ipari park cégeinek 60 ezer köbméteres fogyasztási csúcsai hozzáadódnak majd a város lakossági fogyasztásához, a kettő összege már meglehetősen közel kerülhet a debreceni kutak maximális teljesítményéhez, ezért a szakértői anyag szerzői hozzá is teszik a fent idézett eredményeikhez, hogy a „vízellátás érdekében szükséges vízbeszerzési fejlesztésekkel” ők nem foglalkoztak, mert az nem képezte a tanulmány részét.
A dokumentumból viszont kiderült az is, hogy az ipari park szennyvíztermelése miatt előbb-utóbb új szennyvíztisztító-telep létrehozására is szükség lesz. Erről a korábban nyilvánosságra hozott anyagokban egyáltalán nem esett szó. A Debreceni Vízmű Zrt. adatai szerint a városi szennyvíztisztító-telep hatóságilag engedélyezett napi kapacitása 60 ezer köbméter, miközben a város szennyvíztermelése 2021-2022-ben 40 és 60 ezer között mozgott. A szakértők a rendelkezésükre bocsátott információk alapján úgy kalkuláltak, hogy az ipari park várható szennyvízhozama a felfutását követően 18-28 ezer köbméter között mozog majd, ami a „kritikusabb napokon átlépi a szennyvíztisztító telep kapacitását még száraz időben is”.
Így látható, hogy a szennyvíztisztító telep fejlesztése is szükségessé vált.
– vonták le a következtetést szerzők.
A tanulmány két nap után, szerdán délben eltűnt a kormányhivatal honlapjáról. A sajtóosztály kérdésünkre azt írta, azért távolították el a teljes „hirdetményi dokumentációt”, mert a kérelmező az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmét visszavonta, így a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az eljárást február 1-jén megszüntette.
A 24.hu megkereste a Papp László polgármester vezette debreceni önkormányzatot is, hogy megtudjuk, miért állította le a város cége a vízvezeték-építést megelőző engedélyezési eljárást.
Mivel hivatalosan az önkormányzat volt a szórólap kiadója és áttételesen a tanulmány megrendelője is, megkérdeztük azt is, hogy miért állították a szórólapon, hogy hazugság a 40 ezer köbméteres napi vízfogyasztás, amikor rendelkezésükre állt az előzetesen elkészített szakértői anyag, amelyből világosan kiderült, hogy a közszájon forgó számadatnál jóval több is lehet majd az ipari park vízigénye.
Az önkormányzat azt írta, szerintük a szakértő tévedett, vagy legalábbis félreérthetően írta meg a vízfogyasztási adatokat, ezért állították le a vezetéképítési engedélyeztetési eljárást.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal oldalára feltöltött dokumentumban a terület vízigényével kapcsolatos leírás félreérthetően fogalmazott, ezért a megrendelő önkormányzat kérte annak pontosítását.
A polgármesteri hivataltól kapott levélben azt írják, hogy a 42 500 köbméter/nap vízmennyiség Debrecen déli és délkeleti városrészének teljes – mind az ipari övezetet, mind pedig a lakóterületeket magában foglaló –, évtizedekre előre tervezett ellátására, a várható csúcsigények kiszolgálására vonatkozik. Hozzátették azt is, hogy a Déli Gazdasági Övezet a jövőben is maximum napi 24 ezer köbmétert használhat fel, azaz az ott már most működő gyárak, a jelenleg épülő, illetve a jövőben várható további beruházások együttes vízigénye sem haladhatja meg ezt az értéket. Megismételték azt a szórólapon szereplő állítást is, hogy a fogyasztás maximalizálásáról tavaly nyáron született önkormányzati döntés.
A tanulmányt készítő Enviro-Expert Kft. munkatársa telefonon azt közölte, hogy őket eddig senki nem kereste az ügyben, így arról sem tudnak, hogy bármilyen probléma merült volna fel a vízfogyasztási adatokkal kapcsolatban.
